Basic HTML Version
2012. 1. szám
Finanszírozás
18 | Praxismenedzsment
A
háziorvosok egy része kezdet-
ben nem nézte jó szemmel, ami-
kor a kilencvenes évek közepén
megjelentek az első otthonápolási szol-
gálatok, s a saját területükön „idegen”
vállalkozások ajánlották szolgáltatásai-
kat a betegeknek. A Zala megyei kórház
100 ágyas belgyógyászatának főnővéri
állásába fektetett energiáját 1994-ben, az
országban az elsők között az intézményi
hierarchiából kilépve inkább a Mónika-
M Otthonápolási és Hospice Szolgálat
megszervezésébe invesztáló
Kerkai Gyu-
láné
kezdeti tapasztalatai szerint az ide-
genkedés hátterében egyrészt presztízs-,
másrészt egzisztenciális okok húzódtak
meg. A háziorvosok egy része bizalmat-
lan volt a kívülről érkezőkkel szemben,
s – kimondva vagy kimondatlanul – nem
akart osztozni a betegektől az otthoni
vizitekért cserébe kapott hálapénzen.
A kórházi orvosokkal azért is könnyebb
volt a helyzet, mert ott nem volt efféle
vélt vagy valós ellenérdekeltség, ráadá-
sul az otthonápolási szolgálatok munka-
társainak jelentős része főállásban kór-
házi ápoló volt, így az ottani doktorok
előnyként értékelték azt is, hogy az in-
tézményi ellátást általuk ismert munka-
társ folytathatta a beteg otthonában.
Kerkai Gyuláné úgy látja, a személyes
kapcsolatok kialakítása, a szolgáltatások
folyamatos belső marketingje, valamint
az elégedett betegek rendszeres vissza-
jelzései jelentették azokat a mérföldköve-
ket, amelyek mentén az évek folyamán az
ország jelentős részében mégiscsak har-
monikus kapcsolat alakulhatott ki a csa-
ládorvosokkal.
Túl drága az idő
– Egy háziorvos ideje túl drága ah-
hoz, hogy napi sebkötözéssel foglalkoz-
zon, ráadásul a családorvosokat sok-
szor pszichés igények miatt is mozgat-
ja a család. Ezeket is ki tudják váltani
az ápolók – indokolja szolgáltatásaik
praktikumát
Schaffer Judit
, a budapes-
ti székhelyű Gondoskodás 2000 Ápo-
lási Szolgálat ügyvezetője. Amint el-
mondja, az eseteik 30–40 százalékában
a családorvos kéri fel őket, ennél kisebb
arányban a kórházi szakorvosok kezde-
ményezik a szakápolást, illetve közvet-
lenül a családok keresik meg segítség-
kéréssel a szolgálatot. Ugyanakkor min-
den esetben szükség van háziorvosi
kirendelésre, s a teljesítést is a család-
orvos igazolja, tehát folyamatos rálátá-
sa van a betegei ellátására. Schaffer Ju-
dit hangsúlyozza: az otthoni szakápolás
mellett a háziorvos, ha indokoltnak lát-
ja, ugyanolyan gyakran meglátogathatja
a betegét, akinek az állapotáról ráadá-
sul a rendszeresen kijáró ápolók jelen-
tései alapján sokkal több információval
is rendelkezik.
Gondoskodás a betegnek, felszabaduló idő az orvosnak
Szakápolás odahaza:
a kiterjesztett praxis
Országszerte nagy
kihasználtsággal
működnek az otthoni
szakápolási szolgálatok.
A háziorvos és a
szolgáltatók közötti
harmonikus együtt
működés nemcsak
a betegek számára
hozhat könnyebbséget,
hanem energiát és
munkaidőt szabadíthat
fel a praxisnak is,
emellett növelheti a
szolgáltatást a családok
részére kirendelő
háziorvossal való
betegelégedettséget.