Page 11 - MT 3

Praxismenedzsment | 11

Aktuális

2012. 1. szám

mindenki az átlagos létszámot. Elôfordult,

hogy a körzeti orvos halála után derült ki,

hogy összesen háromszáz biztosított kár-

tyájával rendelkezett, de az Állami Szám-

vevôszék 2011-es vizsgálatának egyik pél-

dája szerint akad olyan TEK-es körzet,

ahol nyolc kártya biztosítja az érintett dok-

tor területi ellátási kötelezettségét. Ugyan-

akkor az is igaz, hogy nem egy üzemorvos

kizárólag finanszírozási okokból – azért,

hogy rendelkezzék beutalási joggal – hozta

létre TEK nélküli praxisát.

A FAKOOSZ elnöke,

Selmeczi Kamill

úgy fogalmazott, hogy a TEK nélküli praxi-

sok amolyan zárványként maradtak meg,

arra emlékeztetve: a kilencvenes évek ele-

jén még az alapellátás teljes privatizálásá-

ról volt szó, ez a folyamat azonban hama-

rosan megtorpant és visszakanyarodott a

körzeti rendszerhez. E két folyamat közé

szorultak be a TEK nélküliek.

Mindenki máshogy érti

Jogilag sem egyszerû a helyzet, megérté-

séhez azonban a Magyar Orvosi Kama-

ra ügyvédje szerint az önálló orvosi tevé-

kenységrôl szóló törvény elfogadásának

idôpontjáig, 2000-ig kell visszamenni. Az

akkori törvényugyanis akövetkezôképpen

rendelkezett: mûködtetési jogot kap min-

den területi ellátási kötelezettséggel ren-

delkezô háziorvos, valamint azok a TEK

nélküliek, akik adott idôpontban – 2000.

február 25-én – háziorvosként mûködtek,

s a MOK igazolta számukra, hogy 200 le-

adott kártyával rendelkeztek. Az utóbbiak

azonban szûkített mûködtetési jogot kap-

tak, a jogszabály ugyanis kimondta, hogy

praxisuk nem örökölhetô, s nem is ké-

pezheti adásvétel tárgyát. Magyarán: az

orvos visszavonulásakor vagy halálakor

megszûnik praxisuk.

A törvény elfogadása, 2000 után is jöt-

tek azonban létre TEK nélküli praxisok,

ezek azonban nem mûködtetési joggal, ha-

nem az ÁNTSZ-tôl kapott mûködtetési

en-

gedéllyel

rendelkeznek, s ennek birtoká-

ban kötöttek finanszírozási szerzôdést az

Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.

Ezekre a praxisokra egyébként ugyanazok

a szigorítások érvényesek, mint a 2000 elôtt

létrejött, mûködtetési joggal rendelkezôkre.

A törvény tavalyi módosítása szerint

azok a TEK nélküli, mûködtetési joggal

rendelkezô háziorvosok veszítik el mû

ködtetési jogukat – lényegében praxisukat

–, akik nem hajlandók elvállalni egy tar-

tósan betöltetlen körzetet.

Gyovai Sándor

ügyvéd szerint – hozzátéve, hogy ez nem

csak a saját, hanem a MOK álláspontja is

– ez a passzus azért nem vonatkozhat a

jelenleg TEK nélkül mûködô háziorvosok

jelentôs részére, mert ôk eleve nem ren-

delkeznek mûködtetési joggal, nincs te-

hát tôlük mit elvonni. A mûködtetési en-

gedélyrôl pedig nem szól a fáma – illetve

a törvénymódosítás.

Ezzel az értelmezéssel nem ért egyet az

egészségügyért felelôs államtitkár kabi-

netfônöke.

Beneda Attila

szerint a törté-

net ennél egyszerûbb: mivel a törvényal-

kotás célja az volt, hogy a praxisjog és a

mûködtetési jog a jelenleginél jobban fedje

egymást, az OEP azzal köt szerzôdést, aki

rendelkezik mûködtetési joggal. Az állam-

titkár ugyanakkor hangoztatta, nem cél-

juk az érintett orvosok egzisztenciális el-

lehetetlenítése, s készen állnak arra, hogy

együttmûködve a TEK nélküli doktorokkal

olyan feltételeket alakítsanak ki, amelyek

mentén tovább mûködhetnek azok a tény-

leges betegellátást végzô praxisok, ame-

lyek 2016-ban is folytatnák munkájukat.

A nagy szervezetekhez kötôdô praxisok

esetében – amilyen például a vasútegész-

ségügy vagy a rendvédelem – vizsgálat tár-

gya lehet, hogy esetükben szükséges-e a

jelenlegi formájában tovább mûködtetni

az alapellátás rendszerét, s ha igen, ak-

kor megtalálható ennek módja. „Speciá-

lis helyzet speciális megoldást igényel” –

jegyezte meg ezzel kapcsolatban a kabi-

netfônök, hozzátéve, hogy ehhez azonban

hosszabb egyeztetésre lesz szükség. A le-

hetôségek között sorolta fel többek között

e praxisok területi ellátási kötelezettségbe

vonását, s ahol ezt a helyi önkormányzat

gátolja, ott ígérete szerint az államtitkár-

ság segítségére is számíthatnak az érintett

alapellátó orvosok. Az is elképzelhetô,

hogy több TEK nélküli praxis összevoná-

sával elérhetô egy olyan betegszám, amely

lehetôvé teszi a további finanszírozást, de

csoportpraxisban folytatható munka is

szóba jön lehetôségként.

A jelenlévô, közel száz, az ország legkü-

lönbözôbb pontjairól érkezett TEK nélküli

háziorvost az elhangzottak nem nyugtat-

ták meg. Követeléseiket tartalmazó petíci-

ójukat, amely többek között alulfinanszí-

rozottságuk megszüntetésérôl szól, Bene-

da Attilára bízva ugyanakkor köszönettel

vették azt a lehetôséget, hogy saját érdek-

képviseletüket létrehozva vegyenek részt

az alapellátás jövôjét kimunkáló miniszté-

riumi csoport munkájában.

Horváth Judit

Mit mond a jogszabály?

Az önálló orvosi tevékeny-

ségrôl szóló 2000. évi II. tör-

vény ominózus 3. § 6-os be-

kezdésének módosított szöve-

ge: „Azok a mûködtetési joggal

rendelkezô háziorvosok, akik

2012. január 1-jén nem ren-

delkeznek területi ellátási kö-

telezettséggel (a továbbiakban:

mûködtetési joggal rendelkezô

háziorvos), tartósan betöltetlen

körzetben mûködtetési joguk

alapján területi ellátási kötele-

zettséget vállalhatnak 2015. de-

cember 31-ig. A tartósan betöl-

tetlen körzetek betöltésénél a

mûködtetési joggal rendelkezô

háziorvosok elônyt élveznek.

A mûködtetési joggal rendel-

kezô háziorvos mûködtetési jo-

ga a tartósan betöltetlen körzet

betöltésével – illetékmentesen

– praxisjognak minôsül. Azon

mûködtetési joggal rendelkezô

háziorvos mûködtetési joga,

aki 2015. december 31-ig nem

tölt be tartósan betöltetlen há-

ziorvosi körzetet, 2015. decem-

ber 31-i hatállyal megszûnik.”