2022. január. 25., kedd - Pál.

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, a népesség 1−2%-át érinti, világszerte mintegy 70 millió epilepsziás ember él. Az epilepszia betegség tünete a különféle epilepsziás roham, ami igen gyakori, az élettartam alatt 8−10%-ban fordul elő az átlagpopulációban. Definíció szerint az epilepsziás roham paroxizmális esemény, míg az epilepszia krónikus agyi betegség, amit ismétlődő rohamok jellemeznek. Az epilepsziás rohamok általában kb. 1-2 percig tartanak, spontán szűnnek. Öt percnél tovább tartó roham esetén status epilepticusról beszélünk, mely életet veszélyeztető, súlyos állapot, és ennek megfelelő azonnali ellátást igényel.

A fájdalommal élő betegek különleges csoportját képezik a fejfájásban szenvedő páciensek.  A Nemzetközi Fejfájás Társaság legújabb kritériumrendszere 2018-ban jelent meg (ICHD-3 Cephalalgia, 2018), melynek alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájás betegségeket.

A gabapentin krónikus neuropátiás fájdalom kezelésében történő alkalmazását számos vizsgálat vette górcső alá. A legfrissebb áttekintés a 2017 januárjáig rendelkezésre álló eredményeket értékelte és összegezte.

A lamotriginnek a jövőben is első vonalbeli hatóanyagnak kell maradnia a fokális epilepszia kezelésében – derül ki a SANAD II vizsgálatból. Ellenben az eredmények nem támogatják, hogy a levetiracetám és a zoniszamid is első vonalbeli kezelést jelentsen.

A Nemzetközi Fájdalom Társaság (International Association for the Study of Pain, IASP) legfrissebb osztályozása szerint megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos krónikus fájdalmat.

A 44 éves nőbeteget fejfájásos panaszok miatt gondozzuk. Kórelőzményében gyermekkori kinetosis szerepel. Refluxbetegség miatt több alkalommal kapott protonpumpagátlót. Egyéb betegsége ezeken túlmenően nem volt.

A klinikai neurológiai gondolkodás alapelemei az alábbiakban foglalhatók össze.

A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.