Évzáró
M
edical
T
ribune
2011.
december
15.
5
a lelkigondozás – indokolja az
együttmûködést az önmagát is
aktív vallásgyakorlónak valló
Baráth Lajos
fôigazgató. Hang
súlyozza: nemcsak a betegség
gel való megküzdésben, hanem
a halállal való megbékélésben is
segíteni kell, ezért alakítottak ki
külön helyiséget azoknak a csalá
doknak, akik szeretnének maguk
lenni haldokló szerettükkel. Ha
pedig erre nem volt mód, egy
búcsúztató szobában biztosíta
nak lehetôséget az elköszönésre.
A lelkigondozás persze ezzel
együtt sem a halálról, hanem
elsôsorban az életrôl szól.
Nem a halál hírnökei
A lelkipásztorok országszerte küz
denek azért, hogy ne a halál hírnö
keiként azonosítsák ôket. Sokszor
tapasztalják, hogy a hozzátarto
zók csak a legvégsô esetben üzen
nek a lelkészért, mert úgy érzik, ha
papot hívnak, azzal lemondanak
a szerettükrôl. Amint arra
Buza
Patrik
, a Budai Irgalmasrendi
Kórház lelkigondozói szolgálatá
nak vezetôje rámutat, a katolikus
egyház tudatosan változtatott: az
„utolsó kenet” elnevezés helyett
a „betegek szentsége” kifejezést
használják, s igyekeznek tudato
sítani, hogy azt egy ember az élete
során annyiszor kérheti, ahány
szor csak szenvedésközeli, kriti
kus állapotba kerül.
Bár a kórház a nevében is jelzi
egyházi kötôdését, betegfelvé
telkor nem kérdeznek a vallá
sosságról. Buza Patrik úgy látja,
sokan még mindig nem merik
szorongástól mentesen megval
lani hitüket, tartanak a retorzi
óktól, a megbélyegzéstôl. Eleinte
az orvosok és az ápolók részérôl
is „kíváncsi távolságtartást” érzé
kelt a lelkigondozás iránt, amit
természetesnek is vett, hiszen
miként a köztudatból, úgy a kór
házi gyakorlatból, s a hivatalos
orvosképzésbôl is hiányzott a
lélekre nyitottság – a pszicho
lógiai ismeretek éppúgy, mint a
mélyebb spiritualitás. Ahol ez a
szellemiség megvolt, ott azt egy-
egy fôorvos vagy professzor sze
mélyes példája teremtette meg.
A szolgálatvezetô az egyházi sze
repvállalás mellett ezért is tartja
nagy lépésnek, hogy az orvoskép
zésben – például a magatartástu
dományi intézetek megalapításá
val és tantárgyaiknak a tanrendbe
való beépülésével – ismét megje
lent az „egész ember” gyógyítá
sára való törekvés.
Buza Patrik ezzel azt is jelzi:
a lelkigondozás nem hittérítés,
hanem az ember „egész-ségének”,
a beteg testi diagnózisának és
lelki útjának együttes kezelése,
gyógyításának szolgálata – amire
felekezettôl, de még a vallásos
ságtól függetlenül is mindenkinek
szüksége van.
B. Papp László
családtagként kezelik. Ô maga
csak abba a kórterembe megy,
ahová hívják, ám azt tapasztalja:
ha leül egy ember mellé beszél
getni, megtörik a jég, és a vallá
sukat nem gyakorló betegtársak
is nyitottabbá válnak, csökken
az elôítéletességük. Varga Attila
– mint fogalmaz – kivételes hely
zetben dolgozhat: a makói kórház
2009-ben együttmûködési megál
lapodást kötött a Szeged-Csanádi
Egyházmegyével, a katolikus egy
ház vállalta a kápolna kialakítá
sát, Bibliákat, egyes kórtermekbe
feszületeket is adott az intézmény
nek. Kidolgozták az „Emberi
méltóság programját”, amelybe
– a közelmúltban elhunyt dr.
Kóczián Zsófia hospice fôorvos
közremûködésével – orvoso
kat, ápolókat és önkénteseket is
bevontak, s igyekeznek megszólí
tani a betegeket.
– Miután dominánssá vált
az intézmény krónikus pro
filja, a hónapokon át kórház
ban lévô emberek ellátásának
alapvetô pillére kell hogy legyen
a betegségnek és az életnek az
értelmét firtató kérdések, Isten
és a vallás is szóba kerül. A halál
utáni élet viszont a legritkább eset
ben. A betegeket nem a mennyor
szág foglalkoztatja, nem az örök
életrôl kérdeznek, hanem abban
várnak megerôsítést, hogy itt és
most velük van-e Isten, hiszen a
szenvedéssel és a félelmekkel is
itt és most kell megküzdeniük –
mondja Kerekes Márton.
Emberi méltóság lélekben is
Varga Attila
makói esperes –
több egyházközség szolgálata
mellett – három éve kórházlel
kész. Úgy érzi, miután a dolgozók
megismerték, mára sok osztályon
Hanyagolt mennyország
– Hat éve, amikor a kórházhoz
kerültem, háromszor annyian
vettek részt a hétvégi istentisz
teleteken a kápolnában, mint
manapság. Ma ugyanis már
csak azt tartják bent hétvégére,
akit nagyon muszáj, ôk pedig
jellemzôen nem a jó állapotú
betegek – erôsíti meg a betegágy
melletti szolgálat felértékelôdését
Kerekes Márton
, a kecskeméti
kórház fôállású lelkésze.
– Legnagyobb igény az emberi
szóra van, s ez nemcsak a bete
gekre, hanem a nôvérekre is igaz,
akik ugyancsak sokszor megoszt
ják velem gondjaikat. Ha a bete
gekkel elmélyültebb a diskurzus,
Az MSZMP felajánlotta a sze
gedi II-es kórház vezetésének az
udvarból nyíló 30 négyzetméteres
helyiségét hasznosításra. Az ajtó
ról levették a pártiroda feliratot,
helyére új táblát helyeztek. Ez áll
rajta: Szent Kereszt Kápolna.
Az 1989. októberi hír szimboli
kus jelentôségû. A korabeli hírek
között egyre-másra bukkannak fel
a tudósítások arról, hogy szerte az
országban – sok helyen a helybé
liek összefogásával – a kórházak
ban kápolnákat kezdtek építeni,
állítottak helyre vagy alakítottak
ki, majd szenteltek fel. Bár a lel
kesedés kétségtelenül a lelkiség
iránti igényt jelezte, amint azt
a lelkészek megtapasztalták, az
intézményekbe fizikailag bejutni
egyszerûbb volt, mint a kápolná
tól a kórházi ágyakig eljutni.
Folyamatos bizalomépítés
– Sokan örültek nekünk, mások
az egyház erôszakos terjeszke
dését vélték látni a kórházi lel
készi szolgálatban, orvosok és
betegek részérôl egyaránt voltak
szélsôséges megnyilvánulások is.
Sok múlott az adott intézmény
vezetôjén: ahol az igazgató nyi
tott volt a lelkiség iránt, ott e
szellemiség az osztályok szintjén
is érzôdött – emlékezik vissza a
kezdetekre
Gál Judit
, a debreceni
Kenézy Kórház lelkésze. A refor
mátus egyház kórházmissziójának
vezetôje elmondja: ma az ország
ban 33 lelkészük dolgozik fél-
vagy teljes állásban kórházban,
egy részük az egyház, más részük
az intézmény alkalmazásában.
Utóbbi munkatársakat – mivel a
börtönlelkészhez hasonló önálló
státusz az egészségügyben nincs –
jellemzôen mentálhigiénikus vagy
pszichológus álláshelyekre vették
fel. Ahol nincs kórházlelkész, ott
a terület lelkipásztora látja el a fel
adatokat.
Mivel egy kórházi lelkésznek
nincs állandó gyülekezete, újra
és újra „bizalmi hidat” kell fel
építeni a betegekkel, hogy elfo
gadják lelki segítôként. Gál Judit
úgy fogalmaz: óriási emberhiány
van az osztályokon, sem az orvo
soknak, sem az ápolóknak nincs
elegendô idejük a betegek testi-
lelki „egész-ségével” foglalkozni.
Ezért is fontos (lenne), hogy a
konzíliumra hívható szakembe
rek között a lelkészeket is úgy
tartsák számon, mint professzio
nális segítôket, hiszen a kórházi
lelkészi teendôk meghatározó
része nem a kápolnákban, hanem
a kórtermekben történik.
Kórházi lelkészek mindennapjai
A beteg test is temploma a léleknek
Lassacskán kikerül a lelkigondozás abból az árnyékból, ahová a rendszerváltás elôtti évtizedek
számûzték – mondják a kórházlelkészek, akiknek a mindennapokban a kórházi istentiszteletek
jelentik a kisebb feladatot, munkájukban sokkal hangsúlyosabb az egyéni lelkigondozás, ami
sokszor teljesen független a vallásosságtól. Egy-egy intézmény spirituális fogadókészsége
a menedzsment világnézetén éppúgy múlik, mint azon, hogy a kórházban szolgáló lelkész
hogyan tud betagozódni az ellátórendszer gépezetébe, s az egyház emberét látogatóként
megtûrik, vendégként fogadják vagy kollégaként tekintenek rá az ápolók és az orvosok.
Egészségben és betegségben is védôfaktor a vallás
Ugyan a „hívôk” fogalmát nem lehet egységesíteni, a vallásosság mérésének módszertani nehézségeit leküzdô kutatók vizs-
gálatainak többsége rendre talál ok-okozati összefüggést a vallásos hit és az egészség megôrzése, illetve annak visszanyerése
között – szögezi le
dr. Pikó Bettina
, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének docense.
A prevencióban a vallások életvitelre vonatkozó elvárásai játsszák a fô szerepet, amelyek csaknem egységesen önmegtar-
tóztatásra, ezzel pedig egészséges életmódra, a torkosság, a káros szenvedélyek, a szexuális szabadosság kerülésére intenek,
elítélik az önpusztító magatartást, az öngyilkosságot. A depresszió elkerülését, a lelki egészség megôrzését a vallás azzal
segíti, hogy keretet ad az életnek.
– Bármilyen fejlett a tudomány, nem ad választ az élet értelmét kutató kérdésekre. A vallások eszmerendszere magyarázattal
szolgál az életeseményekre, s ezzel segít feldolgozni is a nehézségeket. A vallásos ember a szenvedését nemes célokért képes fel-
ajánlani, így számára értelmet nyer, ami vele történik. Hívôként nemcsak az élet kihívásai, hanem a halál is könnyebben elviselhetô
– fogalmaz Pikó Bettina. Hozzáteszi: a közösségekben aktív hívôknek a társas támogatás is segítséget nyújt, a vallásgyakorlás azáltal
is erôt ad, hogy a másokon való segítés parancsa a saját bajokat relativizálja, ezzel is növeli az élettel való elégedettséget. Az imád-
kozás pedig egy olyan hatásos lelki megküzdési eszköz, amelynek élettanilag is kimutatható pozitív hozadéka van.
– Imádkozás, meditáció közben az ego kitágul, a beszûkülés oldódik, a beteg a múlton vagy a jövôn való rágódás
helyett a jelenre tud koncentrálni. A test és a lélek szétválasztása csak egy mesterséges kategorizálás: több kísérletben
orvosilag is kimutatták, hogy imádkozáskor a közérzetet pozitívan befolyásoló hormonok termelôdnek, ingerületátvivô
neurotranszmitterek szabadulnak fel, az immunfunkciók javulnak. Ez nem misztikum: a hit ereje, miként a placebohatás,
bizonyított jelenség. A vallás teljesen összeegyeztethetô a tudománnyal, a hit az orvosi eredményességet sokkal több eset-
ben segítheti, mintsem hátráltatná – vonja le a végkövetkeztetést Pikó Bettina.
Fotó: iStockphoto