Évzáró
M
edical
T
ribune
2011.
december
15.
15
mintha a puszta tény, hogy az
egyébként nem historikus Lip
csei Gewandhaus Zenekar élén
áll, interpretációját autentiku
sabbá retusálná.
Corboz evangélistája egy kipró
bált Bach-tenor, ennek dacára
Kurt Equiluz
meglepôen nehéz
kes. Chailly koncertfelvételén,
ugyanebben a szerepben
Mar-
tin Lattke
üde hangon énekel.
Meg kell dicsérni e lemez kóru
sát is, a Drezdai Kamarakórus
nagyszerû pillanatokkal emeli
a produkció értékét.
Molnár Szabolcs
is kiderül, hogy nagy részben
voltaképpen fordítás, de Czifray
István
Magyar nemzeti szakács-
könyv
címû, elôször 1817-ben
megjelent alapvetésérôl is kimu
tatódik, hogy se nem magyar, se
nem nemzeti, hanem nagyrészt
német és osztrák „Kochbuch”-
okból fordított kompiláció.
Magyar-e a pacal? Magyar-e a
lecsó? Valóban a magyar konyha
alapfûszere a pirospaprika?
Ki volt a jelesebb gourmet, Krúdy
vagy Jókai? Netán Mikszáth?
A szerzôk szerint „mindannyian
Mikszáth hasából bújtunk elô”.
Meglehet. De a szakácskönyvek
terén Magyar Eleknek (
Az ínyes-
mester szakácskönyve
), illetve az
elsüllyedt szerzônek számító író
feleségnek, Móra Ferencnének
nyújtják a pálmát, a róla szóló
esszé a kötet egyik legfontosabb
filológiai eredménye.
A kötet 122, mára feledésbe
merült receptet is közöl. Aligha
fogjuk elkészíteni bármelyiket is.
De olvasmánynak mindegyik íny
csiklandó, miként az egész kötet
is.
Váncsa István
két szakács
könyve mellett az elmúlt évtize
dek legremekebb magyar kuliná
ris munkája.
Magvetô –M-Érték, 2011,
263 oldal, 3490 Ft
Bán Zoltán András
Karl Richter, Karl Münchniger,
Harnoncourt
és
Gardiner
(ôk
két felvételt is készítettek), Eugen
Jochum,
Helmuth Rilling
,
Ton
Koopman
,
René Jacobs
vagy
Philippe Herreweghe
– s a sor
korántsem teljes.
Corboz és Chailly ugyanazt
a mûvet vezényli, a két elôadás
viszont oly távol van egymás
tól, mint a gyermek Herkules
a kisded Jézustól. Corboz las
súbb, vagy inkább ünnepélye
sebb tempókat vesz. Együttese
(a Lausanne-i Kamarazenekar)
modern hangszereken játszik,
a pásztorzenékhez kapcsolódó
varázslatos bachi fafúvósmuzsi
kát – többek között az oboa da
caccia és az oboa d’amore hang
ját – így nélkülöznünk kell. Éne
kesei is megilletôdött szertartá
sossággal énekelnek, míg a Bach
zenéjét mostanában felfedezô
Chailly (aki Budapesten leg
utóbb például Verdi
Requiem
jét
vezényelte igen meggyôzôen)
szólistái egytôl-egyig könnyedén
és családias közvetlenséggel da
lolnak. Chailly elôadása nem
ortodox historikus elôadás, de
dalnak mindig vannak variánsai,
azaz egy népdal soha nem tisztán
magyar (román, görög, ukrán
stb.). Nem frivolitásból idé
zem a nagy zeneszerzôt, ugyanis
az írópáros könyve – amellett,
hogy persze roppant szellemdús
olvasmány – kultúrtörténetileg is
meglehetôsen nagyigényû munka,
komoly bibliográfiai tényanyag
gal, lenyûgözôen beszédes illuszt
rációkkal beszél evidensnek hitt,
de többnyire legendának bizo
nyuló hiedelmekrôl.
És folytatódik a mítoszok
leleplezése, a mélymagyar gyo
mor kritikája során. Nem elég,
hogy Dobos említett könyvérôl
részleteivel együtt hallgatja,
világos, hogy azonos, de mégis
különbözô kompozíciókról van
szó. A lemezpiacon jelenleg két
Karácsonyi oratórium
felvé
tel érhetô el viszonylag kön�
nyen. Az egyik
Michel Corboz
1985-ös lemezének új kiadása,
a másik
Riccardo Chailly
tavaly
megjelent felvétele. Elôbbit a mû
ajánlható lemezfelvételeit listázó
egyik internetes oldal méltatlanul
nem említi, Chailly nevét viszont
– joggal – az érdemdús karmes
terek listáján találjuk, olyan
dirigensek társaságában, mint
talmazná ezt a közfelfogás szerint
alapvetô magyar fûszert. Hogy
mi magyar elem a magyar kony
hában, az egyre homályosabb lesz
a magyar gyomor mélyébe vezetô
utazások során. És lassan kiderül,
a magyar konyha nem egyetlen
nép, a „magyar”, hanem számos
más, velünk együtt élô, a történe
lemben részben közös sorssal bíró
nemzetiség együttes alkotása.
Kialakulása nagyjából a felvilágo
sult abszolutizmus korára, Mária
Terézia és II. József idejére tehetô,
amikor – legkivált a betelepítések
miatt – a magyarság kisebbségbe
került: „3,5 milliós lélekszámá
val – ez nagyjából az összlakos
ság 38 százaléka! – szemben itt
élt és olvadt össze ötmillió nem
zetiségi és betelepült: másfél mil
lió román, majdnem ugyanan�
nyi szlovák, több mint egymillió
német, több százezer szerb, hor
vát, ukrán, ruszin, örmény és
görög. Ebben a népi kohóban
alakult, formálódott és született
meg az, amit ma magyar kony
hának nevezünk.” Arany szavak,
és egyben leszámolás a magába
zárkózó, a külvilágtól elkülönülô
mélymagyar konyhaszemlélettel.
Hasonló volt Bartók felismerése,
aki fiatal korában akkor döbbent
rá, hogy egy addig általa is nép
dalnak hitt ének valójában mûdal,
amikor felfedezte, hogy egy nép
amikor Herkules egy útelágazás
hoz érve két asszonnyal találko
zik. Az egyik kellemes és gazdag
életet kínál, a másik fáradságot és
gondokat, de az erényes élet jutal
maként hírnevet is. Herkules (azaz
a herceg) természetesen az utóbbi
mellett dönt.
Christoph Wolff
, a
híres Bach-kutató szerint teljesen
logikus, „hogy a királyi családnak
szánt születésnapi zenével Krisz
tus, a mennyei király születését is
ünnepelheti. A
Herkules-kantátá-
ban az istenek fiának szóló altató
dal ugyanúgy a gyermek Jézushoz
is szólhat”. Római zarándokként
ehhez még annyit lehet hozzá
tenni, hogy a Sixtusi kápolna
egyik freskóján a második eljöve
tel Krisztusát Michelangelo her
kulesi karakterrel ruházza fel.
Ha valaki a
Herkules a válasz-
úton
(BWV 213) egyes tételeit a
Karácsonyi oratórium
megfelelô
Nagyon szép kiállítású, egyszerre
tudós, mûvelôdéstörténeti hangu
latú és szórakoztató, 122 recepttel
bôvített kötet, vérbeli karácsonyi
ajándék. A mai, kicsit a látvány
konyha irányába elmenô, inkább
dekoratív, mint szakmailag meg
bízható gasztronómiai kötetek
világában meglehetôsen unikális
jelenség. A posztmodern,
Jamie
Oliver
regnálása alatt álló, min
den ízt relativizáló, mellérendelô
jellegû gasztronómia mai köze
gében a két író 21 kisesszében
inkább premodern, sôt archa
ikus bélhúrokat penget. Ám
ennek ellenére nem nosztalgikus,
hanem kultúrtörténeti szempont
ból keresik a kérdésre a választ:
hol a magyar konyha? Létezik-e
és létezett-e egyáltalán? Mi a spe
cifikuma, ha ugyan volt valaha
ilyen? De ennek megválaszolá
sára elôször alapos kutatómunka
szükségeltetik; tudománya pedig
a „történeti gasztronómia”.
Az elemzések sorát
Fehér Béla
kezdi, akinek egy hajdúsági falu
ban töltött, disznótoros napok
alatt a kezébe került Dobos C.
József
Magyar-franczia szakács-
könyv
címûmagisztrális munkája.
Amelynek kolbászreceptjébôl pél
dául kiderül, hogy a magyarok
nem is használtak pirospaprikát
az elkészítéséhez. Sôt alig van
olyan „magyar” étel, amely tar
A hat kantáta egyvégtében való
megszólaltatása – például koncer
ten, természetesen a felolvasandó
igehelyek elhangzása nélkül –
tehát távolról sem tükrözi a Bach
korabeli gyakorlatot. Ám kivéte
les módon, nem is áll túlságosan
távol a szerzôi intenciótól. Bach
ugyanis a hat mûvet, különösen a
sorozat elsô három darabját, rend
kívül szorosan összekapcsolt, zárt
ciklusnak gondolta el. A
Kará-
csonyi oratórium
zenei anyagát
Bach úgy alakította ki korábban
szerzett kantátáiból, hogy azok a
hangnemi felépítés, a hangszere
lés és rejtett keresztutalások révén
az egybekomponáltság illúzióját
keltsék fel. A korszakban nem
szokatlan, hogy az átírásra kivá
lasztott kantátatételek zöme ere
detileg világi mûvekhez tartozott.
Ezt a régi, középkori eredetû eljá
rást nevezi a zenetörténet paró
dia-technikának.
Az 1730-as évek dereka Bach
lipcsei szolgálatának delelôje –
mûvészi értelemben, társadalmi
pozíciójának kiteljesedése és
magánélete szempontjából egy
aránt. A megelôzô években hatal
mas és rendkívül variábilis egy
házzenei repertoárt alakított ki,
így a napi komponálási felada
tok terhe már kevésbé korlátozta.
Ebben az idôszakban vetôdött fel,
hogy karrierjét továbbépítendô,
szorosabbra köti kapcsolatait
a drezdai udvarral, a katolikus
szász királysággal és választó
fejedelemséggel. Maradt ideje,
energiája és képzelôereje átdol
gozni és továbbcsiszolni olyan
mûveket, mint a
Máté-passió
, a
János-passió
, ekkor formálódik
– jórészt korábbi darabok átírása
nyomán – a
h-moll mise
. S erre
az idôszakra esik a
Karácsonyi
oratórium
gigantikus tömbjé
nek kialakítása is. A darabot oly
izgalmassá tévô paródia-technika
alkalmazása tehát nem a szûkös
határidôrôl, hanem egy belsô
mûvészi igényrôl tudósít.
Sok tételt vett át Bach például
az úgynevezett Herkules-kan
tátából, melyet a Zimmermann
kávéházban adatott elô 1733
szeptemberében, Frigyes szász
herceg 11-ik születésnapján. Bach
remélte, hogy az elôadás híre
eljut a drezdai hatalmasságok
fülébe. A szövegkönyvet költô
Picander
dramma per musica
ként
jegyzi a darabot. A mitológiai
tárgyú kompozícióban könnyû
a szereplôket azonosítani, a her
ceget Herkulessel, aki már gyer
mekként is különleges hôstetteket
hajtott végre. A mû drámai cso
mópontjában az a történet áll,
J. S. Bach: Karácsonyi oratórium – két változatban
Lipcsei ünnepnapok
Cserna-Szabó András – Fehér Béla: Ede a levesben. Gasztrokrimik
Mit ér a konyha, ha magyar?
1734 karácsonyára készülve Bach az ünnepkör jeles napjaira
hat templomi kantátát írt. Az elsô december 25-én hangzott
el, a második és harmadik a következô két napon. A negyedik
Újévre készült (Krisztus körülmetélésének ünnepére), az ötödik
az Újév utáni elsô vasárnapra, a hatodik pedig Vízkeresztre.