Panoráma
M
edical
T
ribune
2011.
december
5.
9
két felújított mûvesegépet és egy új
kezelôszéket, melyeket tartós hasz-
nálatba adott a kórháznak. Az ellá-
tás pozitív egyenlegû, 2011 elsô hat
hónapjában az OEP bevételük 14
százalékamaradtmeg a közvetett és
közvetlen költségek levonása után.
Pintérné dr. Gönczi Ágnes
lapunk-
nak azt mondta, mind a kórház,
mind a betegek elégedettek ezzel
a mûködési formával. Nem csoda,
hiszen az OEP adatai szerint fél év
alatt több tízmillió forintot hozott
ez a részleg a kórház számára.
Az államtitkárság informáci-
óink szerint nem tervez hasonló
lépéseket.
Berkes Attila
, a Frese
nius Medical Care Magyarország
Egészségügyi Kft. ügyvezetôje sze-
rint az ágazat vezetése számára is
könnyebbség, hogy a szolgáltatók
magas színvonalon mûködtetik a
hálózatot, a minôség a zárt kassza
ellenére sem csökken, a 80 száza-
lékbanmagánszolgáltatók kezében
levô központok pedig – már csak a
gazdasági társaságokról szóló tör-
vény elôírásai miatt is – kiegyensú-
lyozott gazdálkodást folytatnak.
Az államtitkárság munkáját segíti,
hogy ez egy transzparens terület,
a három nagy szolgáltató 94 szá-
zalékban fedi le a piacot, mégpe-
dig hosszú távú szerzôdésekkel.
Berkes Attila szerint ezekre azért
is szükség van, mert nemcsak a
gépeket, mûszereket és a techno-
lógiát kell biztosítaniuk, hanem
jelentôs ingatlanberuházásokat
is igényel egy-egy központ kiala-
kítása. A fôvárosi Péterfy kór-
házban például nemrégiben új
épületet adtak át, a Semmelweis
Egyetemen pedig a belklinikán
belül újítottak fel egy részleget. (A
fôvárosi orvosegyetem egyébként
jól példázza, hogy a különbözô
mûködtetési formák egymás mel-
lett is létezhetnek: a betegek leg-
nagyobb részét a Fresenius látja
el, azonban a speciális ellátást, a
gyermekek és a transzplantációs
klinika pácienseinek kezelését az
egyetem saját egységei végzik.)
A 22,9 milliárd forintos mûvese
kasszából a Fresenius Medical
Care Dialízis Center és a B. Braun
Avitum Hungary Zrt. nagyjából
40–40 százalékkal részesedik, a
Diaverum Hungary Kft. pedig 14
százalékkal a harmadik.
A mûveseközpontokkal az
egészségügyi kormányzat részérôl
egyelôre senki sem kezdett tár-
gyalásokat arról, terveznek-e vál-
tozásokat, és ha igen, milyeneket,
bár meglehet, hogy ebben annak
is jelentôs szerepe van, hogy az
államtitkárság erôit leköti, hogy
májusig újraszervezik a teljes
ellátást, és minden szakmában
új progresszív ellátási struktúrát
alakítanak ki. Forrásaink szava-
iból arra következtetünk, hogy
ugyanez a folyamat zajlik most
a diagnosztikai szakmákban és a
speciális szolgáltatást nyújtó egy-
ségeknél is. A szerzôdések áttekin-
tésére várni kell néhány hónapot.
ÉLô ANITA
például hét.
Tomcsányi János
,
a Budai Irgalmasrendi Kórház
osztályvezetô fôorvosa, a szakmai
kollégium kardiológiai tagozatá-
nak elnöke azt mondta, a magyar-
országi ellátás az egész országot
lefedi, és a hálózat révén bizto-
sítható az európai szintû inter-
venciós kardiológia. Bármilyen
további fejlesztésnek a legfôbb
akadálya személyi jellegû: nincs
elegendô kiképzett szakember.
A tagozatvezetô úgy látja, hogy
egy ilyen nehéz gazdasági hely-
zetben a hemodinamikai labo-
roknak állami tulajdonban kel-
lene lenniük, mert központi
tenderek alapján gazdaságosab-
ban mûködhetnének. Megbízható
forrásból azonban úgy értesül-
tünk, hogy amíg a KEHI vizsgá-
lata nem zárul le teljesen – ez év
végéig biztosan megtörténik –
az államtitkárságon nem alakítják
ki álláspontjukat.
Menetrend kérdôjelekkel
Elsô lépésként a szolgáltatók szá-
mát, a lefedettségét és a finanszí-
rozási helyzetet vizsgálják meg, a
konkrét szerzôdések áttanulmá-
nyozása csak ezután jön, annál is
inkább, mert ezekhez csak január-
ban férnek hozzá. Márpedig ezek
között igen komoly eltérések lehet-
nek, sok helyütt ugyanis hatás-
tanulmány nélkül szerzôdtek a
magánszolgáltatókkal. Nagy szó-
rás lehet abban, hogy a tb-bevétel
hány százalékát engedték át
nekik, és abban is, hogy hány évre
szerzôdtek. Ez azért fontos, mert
a szerzôdéskötéskor még méreg-
drága csúcstechnológia néhány
éven belül olcsó alapfelszereléssé
minôsül át, így aránytalanná vál-
hat a kezdetben még méltányos-
nak tûnô megegyezés. Késôbb
egy-egy területen az állam maga is
megjelenne szolgáltatóként, hogy
erôsítse a versenyt.
A magánszolgáltatók lobbierejét
jelzi, hogy a jól finanszírozott terü-
leteken is további forrásokat kér-
nek az ágazat vezetôitôl. Sokat
segíthet azonban a tisztánlátásban,
ha a szolgáltatók között van egy-
két állami és önkormányzati is.
A fôvárosi Szent Margit Kórház-
nak (amely jelenleg a Szent János
egyik telephelyeként mûködik)
például még 2006-ban járt le a
szerzôdése a Fresenius-hálózattal
a mûveseállomás mûködtetésérôl,
de nem hosszabbították meg,
hanem maguk vállalták fel ezt a
feladatot. Bár az indulás nem volt
egyszerû, nem bánták meg a vál-
toztatást. Elsô lépésként közbeszer-
zési eljáráson 24 mûvesegépet, 24
kezelôszéket valamint két reverz-
ozmózisos vízmûvet szereztek
be. Ez persze nem ment ingyen, a
fenntartó Fôvárosi Önkormányzat
nyújtott kamatmentes hároméves
kölcsönt az intézménynek, melyet
havi részletekben már vissza is
fizettek. Ezen felül a Szent Margit
Kórház Vese Alapítványa is vett
lehetne e kezelések számát, hogy
az a költségvetésnek nem kerülne
többe az elôzô évinél. „Azt a pénzt,
amit az egészségbiztosító nem költ
el a gyermekszülésekre, „gyermek-
csinálásra” kellene fordítani” –
mondja. 2008-ban például még 99
ezer gyermek született, tavaly 90
ezer, a majdnem tízezer meg nem
születettre pedig nem kellett költeni
(szülés, császármetszés), ez lehetne
az alapja a mostani, akár ideigle-
nes kasszabôvítésnek. Van ennél
jelentôsebb tétel is: az egészségbiz-
tosítási alap elsô tíz hónapi 54 mil-
liárd forintos pozitív költségvetési
egyenlegébôl mintegy nyolc milli-
árdot tesz ki a terhességi-gyermek-
ágyi segélyre, illetve a gyermekgon-
dozási díjra ki nem fizetett összeg.
Ebbôl a pénzbôl pedig akár meg
is lehetne duplázni a lombikbébi
kezelésekre fordított összeget.
Lapunk úgy tudja, az állam-
titkárság vizsgálja, hogy a
biztosítottanként jelenleg járó 5
lombikbébi ciklus számát nem
kellene-e csökkenteni. Az elsô
Orbán-kormány idején azonban
éppen azért növelték háromról
ötre a ciklusszámot, hogy az érin-
tett párok biztosabban jussanak
gyermekhez. Kaáli professzor azt
javasolja, hogy az államtitkárság
a szakmával egyeztetve alakítsa
ki álláspontját. A meddô párok
ugyanis, mielôtt hozzájuk kerül-
nének, már tekintélyes összegeket
áldoznak a párok ezreinél hatásta-
lan kezelésekre. Több országban
is létezik már olyan betegregiszter,
amelynek alapján mérni lehet a
módszerek eredményességét, erre
nálunk is szükség volna. A jövô
évtôl nálunk is lesz ilyen, de kez-
detben nem ennél a betegkörnél
alkalmazzák majd.
Vizsgálódik a KEHI
A szívkatéteres laboratóriu-
mok terén óriási volt a fejlôdés
az elmúlt tíz évben. 2000-ben
6000 diagnosztikus szívkatéte-
rezés történt Magyarországon,
2010-ben már 12 600, emellett
9000 zárt szívmûtétet is elvégez-
tek. A fejlôdésben jelentôs része
volt a magántôkének, az önkor-
mányzati-állami kórházak zöme
hitellehetôség híján nem volt képes
a 200 millió forintos kezdôtôkét
felmutatni. Pedig a jó finanszí-
rozás miatt forrásaink szerint
ez akár egyetlen év alatt is meg-
térülhetett. Magyarországon 16
hemodinamikai labor mûködik,
míg a szomszédos Ausztriában
OEP közeli forrásból úgy érte-
sültünk, hogy a radiológia, az IVF,
a labor és a mûvesekezelés finanszí-
rozására új modelleket dolgoznak
ki. A labordiagnosztika terén pél-
dául vizsgálják annak lehetôségét,
hogy csakúgy, mint a gyógyító
szakmáknál, progressziós szinte-
ket hozzanak létre, a finanszírozást
pedig ehhez igazítanák. Mérlegelik
azt is, hogy a 20,9 milliárd forin-
tos kasszán belül külön kezeljék
az alap- és a járóbeteg-ellátást.
Fel szeretnék oldani azt az ellent-
mondást, hogy a háziorvosok által
kért alapellátási vizsgálatokat a
laboroknak kötelezô elvégezniük,
miközben a diagnosztikai egységek
teljesítményét finanszírozási okok-
ból korlátozzák. Ez kedvezôtlenül
hat a járóbeteg-ellátásra, és a tila-
lom ellenére visszahat a háziorvosi
szolgálatokra is. A laboratóriumi
hálózat felépítése sem korszerû,
az eddigi nemzetközi összehason-
lító vizsgálatokból az látszik, hogy
Magyarországon sok a szolgáltató,
és szétaprózott a rendszer. Egyelôre
azonban csak a problémafelvetésig
jutottak el, a megoldáson az egész-
ségbiztosítón és az államtitkársá-
gon kívül az ÁNTSZ és a szakmai
kollégium tagozatai is dolgoznak.
Pénz a lombikban
Érdekes okokból kerültek be a
képbe a lombikbébi centrumok.
A kormány kiemelt célja a szüle-
tésszám növelése, ennek ellenére
a Trianon utáni Magyarország
történetében idén elôször fordul
majd elô, hogy 90 ezernél keve-
sebb gyermek születik. Az adó-
kedvezmény bejelentését ugyan
kedvezôen fogadták a családok,
immár négy hónapja több gyermek
jön a világra, mint 2010 hasonló
idôszakában, ám ez sem elegendô
a korábbi csökkenés ellensúlyozá-
sára. A lombikbébi kezeléseknél
pedig egyre nagyobb a feszültség,
nagyrészt azért, mert az egészség-
biztosító még az elôzô kormány
idején korlátozta a finanszírozott
beavatkozások számát, és ezt azóta
sem oldották fel. Emiatt többezer
pár van várólistán, és a nôk egyre
idôsebb korban szülhetnek csak.
Az államtitkárságon felvetôdött,
hogy miként lehetne hatékonysági
elemet beépíteni a finanszírozásba,
jelenleg ugyanis nincs különbség
a sikeres kezelések és a sikertele-
nek között.
Steven G. Kaáli
, a róla
elnevezett hazai klinikahálózat
tulajdonosa azonban arra int, hogy
ez hátrányosan érintené az idôsebb
párokat. A kezelések eredményes-
sége nagyban függ a nôk életkorá-
tól, az eredmények már a 35 éven
felülieknél is meredeken romlanak.
A professzor szerint úgy is növelni
Klasszikus értelemben vett államo-
sításról persze szó sem lehet, erre
jogállami körülmények között
nincs is mód. A kórházak államo-
sításánál az intézmény a köztu-
lajdon egyik formájából megy át
a másikba, a tulajdonhoz fûzôdô
alkotmányos alapjogot nem
sértve. A magántulajdonban levô
cégeknél erre nem kerülhet sor,
az új tulajdonost kötik a régi által
kötött szerzôdések.
Az államtitkár bejelentése óta
két hónap telt el, ezért megvizs-
gáltuk, hol tartanak most. Az
erôltetett menetû államosítás leköti
az erôket. Ennek legkönnyebb
része, a parlamenti elfogadtatás
történt meg eddig, ám itt is van
némi csúszás, mert a fôvárosi kór-
házakat már ôsszel átvette volna
az állam. Végül erre csak január
elsejétôl kerül sor, a megyei kórhá-
zakkal együtt. Amásik fontos elem,
hogy az átvizsgálandó szerzôdések
elsô nagy csoportjába bekerülnek
a szívkatéteres laboratóriumok is,
felvetôdött ugyanis a gyanú, hogy
ezen a téren a köztulajdon számára
kirívóan elônytelen szerzôdések
születtek. A harmadik információ,
hogy a felsorolt területek magán-
szolgáltatóit nem azonos módon
kezelik. Teljesen más elképzelé-
sek vannak például a lombikbébi
centrumokra, ahol egy nagy tár-
sadalmi igényt kell az átalakítással
kielégíteni, mint a túlfinanszírozott
szívkatéteres központokra, vagy
éppen az elaprózott laboratóriumi
hálózatra vonatkozóan.
Persze az, hogy az államosítás
nem hagyja érintetlenül a kórhá-
zak kiszervezett egységeit, aligha
lehet meglepô. Sôt, talán éppen ez
az egész értelme. Az Orbán-kor-
mány elsô másfél évében nyilván-
valóvá vált: az egészségügyben is
komoly elvonásokra kell számí-
tani (gyógyszer, táppénz, rokkant-
kassza), az államtitkár ahhoz a
tartalékhoz nyúlhat, ami még van
a rendszerben, és ez a szervezetlen-
ség. A kórházi részlegek 20–22 éve
tartó spontán privatizációja ugyan
sok helyütt modernizálta az ellá-
tást, de egyben kaotikus viszonyo-
kat is teremtett. A köztulajdonban
levô intézmények mára „fordított
Tesco-elven” mûködnek – aho-
gyan a hipermarketnek nincs saját
árukészlete, hanem polcokat ad
bérbe a beszállítóknak, lassan a
kórházak is ilyenné válnak,minden
létezô szolgáltatást kiszerveztek.
Ám e folyamattól a Tesco gazda-
godik, a kórházak jó része viszont
komoly adósságokkal küzd. Pedig
a kormány aligha azért szorgal-
mazta az államosítást, hogy csak
a falak és ágyak, a rosszul fizetett
nôvérek és orvosok, valamint a
deficit szálljon vissza rá.
Legkorábban a jövô év elején tekintik át az államosított kór
házban mûködô magáncégekkel kötött kórházi szerzôdéseket.
Tömeges szerzôdésbontást nem valószínûsítenek forrásaink,
az államtitkárság elsôként a kapacitások kiegyenlítésére és a
finanszírozás újragondolására készül.
Elôször a szívkatéteres laborokat világítják át
Kórházállamosítás magánszolgáltatókkal