2 0 1 3 .
f e b r u á r
3 1
aktuális
Hyperacusis gyermekkorban
Előfordulási gyakoriság
A lakosság 8%-ánál fordul elő; nőknél
valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. Meg
jelenése nem életkorhoz kötött, általában
nem veleszületett. Egy vagy mindkét fül
érintett lehet, sokszor valamilyen környe
zeti hatásra aktiválódik (pl. Lyme-kór).
Tinnitusos betegek 59%-ánál igazolható,
sőt 24%-ban a hyperacusis megjelenése
megelőzi a tinnitust. Természetesen kísér
heti percepciós halláscsökkenés, sőt társul
hat mellé szédülés is. (Ez utóbbit önálló
kórképként kezeljük, ez a vestibularis
hyperacusis.)
3
A hyperacusis lehet pusztán egy tünet,
amely önálló problémaként is megjelenhet
(
ilyenkor organikus hátteret nem sikerül
kimutatni) vagy egyéb betegségek kísérő
tüneteként jelentkezhet.
Megjelenésének gyanított oka lehet:
•
hallásapparátus vagy a belső fül műkö
dési zavara;
•
az olivocochlearis efferens hallópálya
zavara (tisztahang-audiometria tökéletes,
a szőrsejtműködés megtartott, azaz nincs
cochlearis lézió);
•
vestibularis apparátus zavara;
•
tinnitus kísérőjeleként, annak oki hát
terét kiváltó elváltozások;
•
agytörzs dinamikus működésének
zavara (jel/zaj szétválasztási zavar);
•
demielinizációs zavar miatt a rostok
közötti szigetelés megszakadásának követ
keztében a rostok közötti átvezetés egyfajta
hanggerjedést eredményezne (prof. Pytel;
még csak teória).
A hyperacusis az alábbi megbetegedések
mellé társulhat kísérő tünetként:
•
migrén;
•
depresszió;
•
súlyos feji trauma;
•
VII. agyideg diszfunkciója (n.
stapedius), Bell-féle bénulás;
•
poszttraumás stresszállapot;
•
sebészi ok, fülmosás;
•
temporomandibularis ízület megbe
tegedése;
•
gyógyszeres mellékhatások (MAO-
inhibitorok);
•
Williams-szindróma (elasztintermelés
zavara – érfalak elaszticitásának hiánya);
•
autizmus;
•
Tay−Sachs-szindróma (idegeket körül
vevő mielinhüvely képzési zavara);
•
Menière-szindróma;
•
Lyme-kór;
•
SCDS (Superior Canal Dehiscence
Syndrome), a felső félkörös ívjárat „eró
ziója”;
•
krónikus középfülgyulladások,
vestibularis megbetegedések, idegi hal
láscsökkenés;
•
zajártalom, akusztikus trauma (lég
zsákszakadás, fegyver okozta dörejárta
lom);
•
autoimmun megbetegedések.
Kezelési lehetőségek
Sajnos jelenleg még csak kutatások foly
nak a lehetséges oki háttér pontos izolá
lására. A rendszer komplexitását tekintve
valószínűsíthető, hogy több ponton is
kialakulhat a hallópálya területén olyan
elváltozás, amely hyperacusist eredmé
nyezhet. Érdekes lehet a jövőben, hogy
a tonotópia (túlhallási frekvenciák azo
nosítása) milyen mértékben utalnak majd
a lézió helyére.
4
Jelenleg az agykéreg szelektív működé
sére próbálunk koncentrálni, hogy iktassa
ki azokat a nemkívánatos „gerjedéseket”
(
kórosnak érzett jelcsomagokat), amelyek
akadályozzák a normális életvitelt.
Auditory Integration Training (AIT) −
Hallási Figyelem Tréning (HFT)
A módszer kidolgozása dr. Guy Berard
francia fül-orr-gégész nevéhez fűződik.
5
Már 1990-ben kiegészítette a depres�
szió kezelését zeneterápiás módszerével,
amivel az autistáknál, diszlexiásoknál
is jó eredményeket ért el. Összesen 20
alkalommal indított félórás kezeléseket
10
napon át speciálisan modulált, szűrt
zenével. Nevéhez fűződik a fájdalmas
hallás, a kóros hangosságérzet-foko
zódás felismerése. A Berard-módszer
eredményeit, AudioKinetron készülékét
fejlesztette tovább munkatársa, Rosalie
Seymour, aki megalkotva az Earducatort,
frekvenciaspecifikus szűrt hangokat hozott
létre (FST, Filtered Sound Training) szá
mítógépes követés mellett.
A tréning megkezdése előtt az
audiológus audiometriát és/vagy a HFT/
FST terapeuták hallási figyelemtesztet
készítenek audiométer segítségével, hogy
megállapítsák, milyen beállításokat alkal
mazzanak a HFT/FST során. Fontos, hogy
a terapeuta által végzett hallási figyelem
teszt nem hallásvizsgálat, és nem alkalmas
a hallás megítélésére, mivel a teszt nem erre
szolgál. Amennyiben mégis bármilyen jel
arra utal, hogy a hallással probléma van,
a beteget továbbküldik audiológushoz vagy
fül-orr-gégészhez. Ha az audiológus végzi
az audiometriát az FST/AIT-hez, a követ
kező adatokra van szükség: mindkét fülön
mind a 10 frekvenciát vizsgálni kell (250
Hz, 500 Hz, 750 Hz, 1000 Hz, 1500
Hz, 2000 Hz, 3000 Hz, 4000 Hz, 6000
Hz és 8000 Hz), illetve még többet, ha
az audiométer ezt lehetővé teszi. Fontos,
hogy a hallásküszöböt lehetőség szerint
minden frekvenciaértéknél kimutassuk.
Még 0 dB felett is mérni kell (−10 dB), ha
szükséges, ami a hiperéles hallás megál
lapítására szolgál. Nem elégséges csupán
a halláskárosodást szűrni.
Az audiometriát csak HFT/FST tera
peuta értelmezheti a tréningre való alkal
masság szempontjából. A kezelés során nem
a kellemetlenségi küszöbre fokuszálnak,
mivel ezzel a gyermek egyébként is ala
csony toleranciáját veszítenék el.
Hallásébresztő terápia
E módszer a zavaró hangok kiiktatására
koncentrál. Megtanítja a gyermekek
számára, hogy a számukra kellemetlen
hangokat hogyan tudják kizárni az elmé
