g y e r m e k g y ó g y á s z a t i T o v á b b k é p z ő S z e m l e
3 2
aktuális
Garay Zsolt
jükből. Ez olyan, mint amikor elmegy
az ablak előtt a busz és mi bár halljuk,
megtanultuk figyelmen kívül hagyni és
már nem zavar. A terápia kifejlesztése dr.
Pataki László gyógypedagógus, logopédus,
gyermekfül-orr-gége szakorvos, foniáter
és Kolláth Zoltán csillagász szakember
áldozatos munkájához fűződik. A keze
lés egy speciális „zenehallgatásra” épül,
amely személyre szabott. A gyermek a saját
hanggörbéjének megfelelő zenét hallgat (a
zavaró hangok kirekesztésével), és rövid
időközökre visszakapja a hangot szűret
lenül. Az agy számára annyira rövid ez az
időtartam, hogy az érintett személy nem
tudja kellemetlennek megélni, ugyanakkor
arra elegendő, hogy megtanulja azt gátolni,
így az nem lesz számára már zavaró.
A terápiát hallásvizsgálat előzi meg, de
ellenőrzik a kezelés közepén és a végén
is a hallást. Egy kezelési ciklus 10 napig
tart, naponta kétszer fél óra kezeléssel.
A naponta végzett kezelések között 3 óra
szünet van. Egy „fülhallgatón” keresztül,
szoftver segítségével egyénre szabottan
történik a zeneterápia. Reggae és popzenét
hall a beteg nem ismétlődően, amelyből
bizonyos hangmagasságokat kiszűrtek,
és időnként hirtelen zörejek hallhatók.
Könnyűzene furcsa zajokkal. Semmi
lyen más terápiát nem érdemes erre a 10
napra beiktatni, mert a gyereknek rendkí
vül megterhelő ez a fajta „zenehallgatás”.
E tréning az agytörzsön keresztül hat, és
négy hónap után várható tőle eredmény.
Néha előfordul, hogy a sikeres kezelés után
idővel visszarendeződés jelentkezik. Ezt
azzal magyarázzuk, hogy az agy képes
felejteni is. Ilyenkor a kezelés ismétlésével
rögzíthető a korábban elsajátított agykérgi
maszkolás.
A hallási figyelem fejlesztő tréning vég
zése javasolt az alábbi hyperacusissal kísért
eltérések esetén:
•
diszlexia;
•
diszgráfia;
•
diszkalkulia;
•
hiperaktivitás;
•
autizmus;
•
beszédészlelési, beszédértési zavarok;
•
megkésett beszédfejlődés;
•
megkésett mozgásfejlődés;
•
egyensúlyzavarok.
TRT (Tinnitus Retraining Therapy)
Viszonylag új módszer a hosszabb ideje
fennálló fülzúgás kezelésére, mely
nek lényege az agy áthangolása. Pavel
Jastreboff amerikai tudós kutatásai alap
ján elmondható, hogy a fülzúgás az idő
előrehaladtával már nem is annyira a fül,
hanem inkább az agy tevékenysége. „A
tinnitus retraining” terápia során zajge
nerátort, pszichoterápiát, szükség esetén
gyógyszeres kezelést, auditoros és verbális
áthangolást és egyénre szabott relaxá
ciós gyakorlatokat végzünk. Ezeknek
segítségével tudja a beteg a fülzúgását
a tudata alá száműzni. Azt a régen ismert
tényt használjuk fel, hogy az idegsejtek
a hallópálya ingerátkapcsolási pontjain
át összeköttetésben állnak a hallópályán
kívüli agyi területekkel. Sokszor a fül
zúgásért tehát nem a fül, hanem inkább
az agy működészavara a felelős.
6
Amint
a cikk elején már említettem, a tinnitusos
betegek jelentős részénél hyperacusis
is jelen van. A tinnitusra alkalmazott
TRT kezelés sok esetben jótékony hatású
a hyperacusisra is.
7
Zen-kezelés
A halk zene elfedheti az elalvást zavaró fül
csengést. Jó hatású az enyhe altató és nyug
tató is. AZen-kezelés ezt hasznosítja, sokszor
hallókészülékbe ültetve (http://www.widex.
hu/fuelzugasrol/zen-technologia.html).
Ilyenkor a rózsazajon alapuló fraktálzenét
hall a gyermek, amelyre az jellemző, hogy
nem ismétlődő periódusokat tartalmaz, azaz
az emberi agy nemképes tartósan összponto
sítani rá. Rövid idő után az agy mint haszon
talan jelcsomagot kiiktatja és vele együtt az
alatta megbúvó tinnitust is. A hyperacusis
kezelésénél is az a szempont, hogy bizonyos
frekvenciacsomagoknak az agy ne tulajdo
nítson különleges jelentőséget.
Végezetül, ha valakinél hyperacusist
találtunk, az nem jelenti azt, hogy a gyer
mek autista, vagy hamarosan tinnitusa
jelentkezik majd. Érdemes azonban még
jobban odafigyelni a kiszűrt gyermekek
fejlődésére és kizárni a már ismert oki
háttereket. Ne „csináljunk” ugyanakkor
belőle mindenáron beteget!
Hivatkozások
1.
Hwang JH, Chou PH, et al. Brain activation in
patients with idiopathic hyperacusis. Am J Otolaryngol.
2009;30:432
−434.
2.
Spyridakou C, Luxon LM, Bamiou DE. Patient-
reported speech in noise difficulties and hyperacusis
symptoms and correlation with test results. Laryngoscope.
2012;122:1609
−1614.
3.
Attias J, Zwecker-Lazar I, et al. Dysfunction of the
auditory efferent system in patients with traumatic brain
injuries with tinnitus and hyperacusis. J Bas Clin Physiol
Pharmacol. 2005;16:117−126.
4.
de Klaver MJ, van Rijn MA, et al. Hyperacusis in patients
with complex regional pain syndrome related dystonia. J
Neurol Neurosurg Psychiatry. 2007;78:1310−1313.
5.
Mudford OC, Cullen C. Auditory integration training:
a critical review. In: Jacobson JW, Foxx RM, Mulick
JA, eds. Controversial Therapies for Developmental
Disabilities: Fad, Fashion, and Science in Professional
Practice. Routledge, 2005:351–362.
6.
Sammeth CA, Preves DA, et al. Hyperacusis: case
studies and evaluation of electronic loudness suppression
devices as a treatment approach. Scand Audiol.
2000;29:28
−36.
7.
Jastreboff PJ, Jastreboff MM. Tinnitus Retraining Therapy
(
TRT) as a method for treatment of tinnitus and hyperacusis
patients. J Am Acad Audiol. 2000;11:162−177.
