2011. 1. szám
Terápiamenedzsment
32 | Praxismenedzsment
Mivel azonban a terápiás hatékony-
ságot és eredményességet növelő átfogó,
az egészségügyi ellátórendszer egészé-
re kiterjedő kezdeményezések egyelőre
nem léteznek, az aktív szerepet vállalni
kívánó orvosok kizárólag a gyógyszerpi-
aci szereplők által működtetett progra-
mokhoz csatlakozhatnak. Ekkor azonban
szükségszerűen egy olyan bonyolult jo-
gi környezetben találják magukat, ahol
számos – előre nem is mindig látható jo-
gi kockázatokat is magukban rejtő – kö-
töttséggel kell szembesülniük. Szeren-
csére nem arról van szó, hogy eleve ag-
gályos lenne ilyen programokban részt
venni (sőt!), ugyanakkor érdemes körül-
járni, hogy miként érvényesülnek a jogi
korlátok a gyakorlatban.
Lényeges szempontok
Amikor az orvos részt vesz egy terápi-
ás eredményességet erősítő programban,
sokszor tudtán kívül több olyan jogvi-
szonyba kerül, melyek egyes elemeit a
hatályos jogszabályok vagy a hatósági
gyakorlat részletesen szabályozza. A kö-
vetkezőkben e jogviszonyokat, egészen
pontosan a programokban való részvételt
szabályozó, az orvosok és a program szer-
vezői, lebonyolítói közötti szerződések
jellemzőit (felek, szerződés tárgya és ren-
delkezései, felelősségi kérdések, díjazás,
etikai szempontok) vesszük sorra, annak
érdekében, hogy bármely orvos nyugodt
szívvel – és nem kívánt meglepetések-
től mentesen – vehessen részt ezekben a
programokban.
1. Felek
Az említett programokat minden eset-
ben valamely gyógyszer vagy gyógyásza-
ti segédeszköz gyártója/forgalmazója (to-
vábbiakban: forgalmazó) kezdeményezi,
a programot ugyanakkor sok esetben egy
általa megbízott külső szereplő valósítja
meg: azaz az orvos ilyen esetekben nem
is a forgalmazóval, hanem annak megbí-
zottjával szerződik. (Ez lényeges, hiszen
ennek folytán az orvos a szerződésből
eredő követeléseit nem magával a for-
galmazóval, hanem annak megbízottjá-
val szemben jogosult érvényesíteni.)
Sokszor viszont az orvos oldaláról
sem egyértelmű, hogy ki a szerződő fél:
magánszemélyként, egyéni vállalkozó-
ként vagy a tulajdonában és/vagy veze-
tése alatt álló cége által is szerződhet.
A szerződést kötő felek személyének
függvényében változnak a polgári jo-
gi következmények, így például ha ma-
gánszemélyként lép az orvos szerződé-
ses kapcsolatba a forgalmazóval vagy
annak megbízottjával, a szerződésben
foglaltak szerződésszerű teljesítésért az
orvos személyesen felel, míg ha gazda-
sági társasága szerződik (a szerződő tár-
sasági forma függvényében, például ha
az orvos nem beltagja vagy személye-
sen közreműködő tagja a betéti társa-
ságnak), az orvos személyén nem lehet
a szerződésben vállalt kötelezettsége-
ket számon kérni, kivéve ha a szerző-
désben külön kikötötték az orvos sze-
mélyes közreműködési kötelezettségét.
Emellett az a döntés, hogy milyen for-
mában (magánszemély, céges) vállalja
az orvos a programban való közremű-
ködést, alapvetően befolyásolja az e jog-
viszonyhoz kapcsolódó adó- és társa-
dalombiztosítási következményeket is,
ezért a szerződés megkötése előtt érde-
mes adójogi szakértővel és/vagy köny-
velővel egyeztetni.
2. Szerződések jogcíme, alakja
A programok megvalósítására irányu-
ló közreműködői szerződések általában
megbízási szerződések, de a feladat jel-
lege alapján lehetnek akár vállalkozási
szerződések is. Ezek különböző alakban
jöhetnek létre, hiszen az általános polgári
jogi szabályok a szerződések megkötésére
nem írnak elő alakszerűségi követelmé-
nyeket, vagyis a felek azokat megköthetik
írásban, szóban vagy akár ráutaló maga-
tartással is.
Az egyes szerződések jogi minősítése
és az abból eredő következmények attól
függően változnak, hogy a felek szándé-
ka mire irányul: ha az orvos egy adott
ügy gondos és a megbízója utasítása sze-
rinti ellátására vállal kötelezettséget,
úgy megbízásról van szó, míg ha az or-
vos a szerződés szerint valamely ered-
ményt (pl. beteglétszám elérése, adott
mennyiségű tájékoztatás megtétele, adat
beszerzése, rögzítése stb.) köteles elérni,
úgy a jogviszony már nem megbízásnak,
hanem vállalkozásnak minősül.
Mindezeknek a teljesítésért járó ellen-
szolgáltatás és teljesítésért való felelős-
ség szempontjából van jelentősége: meg-
bízás esetén ugyanis az orvos nem fe-
lel az eredményes feladatellátásért, míg
vállalkozási szerződés esetén a részére