2011. 1. szám
Terápia
18 | Praxismenedzsment
A
számított GFR automatikus labo-
ratóriumi közlésének bevezetése
hazánkban is lehetővé teszi a be-
tegség felismerését már a 3. stádiumban,
amikor a vesebetegséggel kapcsolatos kli-
nikai tünetek rendszerint még nem je-
lentkeznek. Korábbi stádiumokban a kór-
kép legtöbbször a kóros mértékű fehérje-
vizelés (albuminuria/proteinuria) alapján
diagnosztizálható. A GFR és albuminu-
ria szűrésén alapuló nagy epidemiológiai
vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegség
az iparilag fejlett országokban a populá-
ció egyre nagyobb részét, napjainkban ál-
talában 10–14 százalékát érinti. A betegek
felében a GFR 60 ml/perc alatti, de alig
1–2 százalékuk tartozik a legsúlyosabb,
végstádiumú veseelégtelen csoportba.
Ennek oka elsősorban a jelentősen fel-
gyorsult érelmeszesedés, mely miatt a be-
tegek többsége meghal, mielőtt még a ve-
sepótló kezelés szükségessé válna. Pontos
hazai adatok nincsenek, de a „CKD jár-
ványáért” elsősorban felelős aterogén be-
tegségek (diabetes mellitus, hipertónia,
obezitás, diszlipidémia) nagy gyakori-
ságát tekintve biztosak vagyunk abban,
hogy hazánkban ma több mint egy millió
idült vesebeteg van, és legalább félmillió
betegben a vesefunkció jelentősen beszű-
kült. Ezt a nagy betegszámot a nefrológi-
ai szakrendelések, az alig 200 nefrológus
szakorvos nyilvánvalóan nem képes ellát-
ni, ehhez a háziorvosok bevonása, illetve
önálló munkája elengedhetetlen.
A háziorvos első és legfontosabb fel-
adata, hogy
felismerje a betegséget
. Mi-
vel a vesebetegségre utaló tünetek (pl.
ödéma, hipertónia, hematuria) csak rit-
kán, illetve későn jelentkeznek, rend-
szeresen szűrővizsgálatokat kell végez-
ni a CKD szempontjából nagy kocká-
zatú egyéneknél, így diabetes mellitus,
hipertónia, érbetegség (koronária, agyi,
perifériás), szívelégtelenség, strukturá-
lis vese/húgyúti eltérés és öröklődő ve-
sebetegség családi előfordulása esetén.
A szűrés a számított GFR-re, a vizelet
vizsgálatra, szükség esetén a vesék UH
vizsgálatára támaszkodhat. A vizelet-
vizsgálatok közül kiemelendő a fehérje-
vizelés pontos meghatározása, amelynek
legjobb szűrőmódszere az egyszeri (lehe-
tőleg reggeli első) vizeletminta albumin/
kreatinin hányadosának (ACR), illetve
az összfehérje/kreatinin hányadosnak
(TPCR) a vizsgálata. Ez ambuláns ese-
tekben sokkal könnyebben kivitelezhető
és pontosabb eredményt ad, mint a 24
órás vizeletgyűjtés. A hazánkban jelen-
leg leggyakrabban alkalmazott mérés, az
egyszeri vizeletminta albumin- vagy pro-
teinkoncentrációjának vizsgálata, a vi-
zelet tesztcsík vizsgálatához hasonlóan,
a minta koncentráltságától függően je-
lentős hibát eredményezhet. Mikroalbu
minuria gyanúja, illetve követése eset-
ében az ACR, míg proteinuria gyanúja,
illetve követése esetében a TPCR vizs-
gálat alkalmazása javasolt, mert ebben
a tartományban ez a megbízhatóbb, vala-
mint jelentősen (6–8-szor) olcsóbb.
Amennyiben a CKD diagnózisát fel-
állította, a háziorvosnak törekedni kell
a
háttérben álló ok megállapítására
, és
ehhez szükség esetén igénybe kell ven-
nie a nefrológiai szakrendelés segítsé-
gét (
1. táblázat
). Ma már hazánkban is
a diabéteszes nefropátia és a hiperten-
zív nefroszklerózis a két leggyakoribb
ok. Amennyiben azonban a proteinuria
jelentős, vagy mellette hematuria is ész-
lelhető, a fentieken kívül glomerulonef-
ritisz lehetősége, vesebiopszia szüksé-
gessége is felmerül. Ha ellenben a beszű-
kült vesefunkció mellett nem észlelhető
proteinuria, elsősorban kétoldali vese-
artéria sztenózisra, koleszterin kristály
embóliára, illetve nem-szteroid gyulla-
dásgátló vagy húgyúti obstrukció okoz-
ta tubulointerszticiális károsodásra kell
gondolnunk akár diabeteszes, hipertóni-
ás betegben is. Az alapbetegség kezelése
révén lassítható, vagy akár meg is állít-
ható a CKD progressziója.
Az alapbetegség tisztázása mellett alap-
vető fontosságú a betegség
súlyosságá
nak és progressziójának megállapítása
.
Ebben a háziorvosnak is jelentős segítsé-
get nyújt a CKD új klasszifikációja, amely
A családorvos szerepe az idült
vesebetegség ellátásában
Az elmúlt közel egy
évtized bebizonyította,
hogy indokolt volt
az idült vesebetegség
(chronic kidney disease,
CKD) fogalmának
megalkotása 2002-ben.
A National Kidney
Foundation ajánlása
mára világszerte
elfogadottá vált,
jelentős hatással volt
a klinikai gyakorlatra.