Page 2 - Medical Tribune 2014/2. szám

medical tribune
4
Háttér�
központ megbízott vezetőjét, hogy
mérjék fel, mi okozta a hiányt, va-
lamint dolgozzanak ki stratégiát a
gazdálkodás egyensúlyának bizto-
sítására. A belső vizsgálat eredmé-
nyét nyilvánosságra hozzák – zárul
az egyetem közleménye.
Medical Tribune
kritériumai, a betegjogok érvényesülé-
se, a gyógyszerelés rendje, vagy a nem
várt eseményekkel kapcsolatos teen-
dők. Mindez a GYEMSZI elképzelése
szerint nem jár majd együtt az admi-
nisztráció növekedésével. Önkéntes
lesz, bár elképzelhető, hogy a későb-
biek folyamán minden egészségügyi
intézményre kötelezően kiterjesztik.
Köbli Anikó
A folyosókat színkódokkal látták el:
pirossal, sárgával, zölddel, kékkel és
szürkével. Ezeknek a betegekre néz-
ve különösebb jelentőségük nincs,
elsősorban a személyzet munkaszer-
vezését segíti majd.
SzegedCafé
után derült ki. A hiány több mil­
liárd forint lehet, a pontos adatokat
belső vizsgálat állapítja meg. Az nem
lehet cél, hogy a Debreceni Tudo-
mányegyetem az oktatási bevételeiből
tartsa fenn az egyesített intézmény
betegellátó tevékenységét, ezért a rek-
tor arra kérte
Bács Zoltán
gazdasági
főigazgatót és
Édes István
t, a klinikai
ják majd), nem keverendőek össze a
betegellátás szakmai szabályait össze-
foglaló szakmai irányelvekkel vagy a
helyi protokollokkal. A standardok
elsősorban az ellátás színvonalának,
biztonságának, hatékonyságának,
eredményességének növelését, az át-
láthatóságot és a költséghatékonyságot
szolgálják. Olyan tevékenységek sza-
bályozását kell értenünk alatta, mint
a betegek felvétele vagy átadásának
nyilatkozta Szeged egyik legnagyobb
hírportáljának, a SzegedCafénak dr.
Pető Zoltán osztályvezető egyetemi
docens. A sürgősségin a tervek sze-
rint 8-10 orvos, körülbelül 20 nő-
vér és 4-5 adminisztrátor/diszpécser
dolgozik majd műszakonként, amik-
ben 12 óránként váltják egymást.
(
DEOEC) megszűnését jelenti, annak
ellenére, hogy az egyetem előző ve-
zetése határozottan védte a klinikák
önállóságát.
A polgármester és az egyetem
rektora tavaly év végén kérte a
GYEMSZI-től, hogy kerülhesse-
nek a fenntartói jogok a Debreceni
Egyetemhez. Az egyetem gazdasá-
gi főigazgatójával jártak az ágazati
miniszternél, ahol bemutatták az el-
képzeléseiket az egyesítésről. Balog
Zoltán további adatokat és elemzé-
seket kért tőlük. A csúszás oka – írta
közleményében az egyetem, hogy az
orvos- és egészségtudományi cent-
rum többmilliárdos hiányt halmozott
fel. Az adatszolgáltatás során derült
ki, hogy – bár az egyetem gazdálko-
dása egyensúlyban van – a korábbi
orvos- és egészségtudományi cent-
rum 2012–2013-ban jelentős hiányt
halmozott fel, ami csak a centrum
2013.
december 31-i megszűnése
mat nem minőségtanúsítás, annak
hitelesítését jelenti, hogy a betegel-
látásban érintett szervezeti egységek
működése megfelel-e a standardok-
nak, ami lényegében már európai el-
várás, s szakértők szerint a távolabbi
jövőben a biztosítótársaságok feltehe-
tően csak olyan intézményekkel szer-
ződnek majd, amelyek akkreditáltak.
A nemrégiben elkészített standar-
dok (melyek működését felülvizsgál-
A tervek szerint éves szinten 100 ezer,
vagyis naponta 300 új beteg fordulhat
meg az intézmény falai között.
Nem túlzás azt mondani, hogy itt
tényleg minden a beteg körül forog
majd, az új és a régi klinikai tömbnek
köszönhetően egyetlen karnyújtás-
nyira lesz a központi intenzív osztály,
a diagnosztika, így a beteg anélkül
kap meg minden szolgáltatást, hogy
másik épületbe kellene átvinnünk –
gyászati és a szülészet-nőgyógyásza-
ti tömb felújítása, valamint a CATO
labor kialakítása. A pályázattal
kapcsolatban elsősorban az okozta
a gondot, hogy az uniós pályázati
konzorcium tagjai két fenntartóhoz
tartoznak, a Debreceni Egyetemhez
és a GYEMSZI-hez, így „nehéz volt
az ügyek végigvitele”.
Az eredeti tervek szerint Debre-
cenben már január elsejétől megtör-
tént volna a jogi és szervezeti integrá-
ció. Mindez egybe esett volna azzal a
tavaly novemberben elfogadott tör-
vénymódosítással, amely lényegé-
ben a Debreceni Egyetem Orvos- és
Egészségtudományi Centrumának
ban, így az intézmények csaknem fele
anyagi támogatást, segítséget kaphat
az akkreditációhoz.
A valójában tavaly év végén meg-
kezdett akkreditációs programban 950
millió forint uniós forrás segítségével
egységes, a nemzetközi követelmé-
nyeknekmegfelelő külső felülvizsgálati
rendszert dolgoznak ki az intézmé-
nyeknek. Az akkreditációs folyamat
során olyan működési standardokat
alakítanak ki, amelyek lényegében
teljes folyamatában szabályozzák a
betegek útját. Az egészségügyi intéz-
mények működésének standardokon
alapuló felülvizsgálatára az egészség-
ügyi törvény ad lehetőséget. A folya-
A többi Társadalmi Infrastruktúra
Operatív Programhoz (TIOP) képest
később született döntés a debreceni
kórházintegráció anyagi támogatá-
sáról. A kormány február 11-én ha-
tározott arról, hogy az „Integrációs
törekvések a debreceni betegellátás-
ban” című projekt támogatásának jó-
váhagyásával
Balog Zoltán
március
közepéig írhatja alá a 1,5 milliárdos
támogatási szerződést.
A tervezett beruházási program a
Debreceni Egyetem Orvos- és Egész-
ségtudományi Centruma, valamint
a Kenézy Gyula Kórház és Rende-
lőintézet integrációját szolgálja; a
fejlesztés közvetlen célja a belgyó-
A betegellátók akkreditációja a biz-
tonságos betegellátásért (Bella) prog-
ramban a döntés szerint hét kórház
és három járóbeteg-szakellátó vesz
részt: a Heim Pál és a Bethesda Gyer-
mekkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti
és a Szent János Kórház, az Orszá-
gos Orvosi Rehabilitációs Intézet,
a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, a
Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Kli-
nikai Tömbje, valamint a II. kerületi
Kapás utcai, a terézvárosi és egy XVI.
kerületi szakrendelő. A későbbiek-
ben a mostani tíz intézmény mellett
a programgazda GYEMSZI reményei
szerint további 40-50 intézmény vehet
majd részt a standardok kipróbálásá-
Súlyos veszteséget termelt a lefejezett debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum
A Debreceni Egyetem „megkérte” a Kenézy Kórház kezét
Bár hivatalosan még nem vonták össze a Debreceni Egyetem Or-
vos- és Egészségtudományi Centrumát a Kenézy Gyula Kórház és
Rendelőintézettel, a szakminiszter március közepéig aláírhatja az
uniós forrást felhasználó, másfél milliárdos támogatási szerződést,
mely az integrációt szolgálja.
Betegek és ellátók biztonságát is szolgálja az akkreditáció
Trollkodás helyett rendes panaszokat vár az államtitkárság
Jövő januárban élesben indulhat az egészségügyben az akkredi-
táció, amelynek keretében egyelőre tíz járó- és fekvőbeteg-ellátó
intézményben kezdődött meg a működést segítő standardok ki-
próbálása, s azt hamarosan ötven patikára is kiterjesztik. Az uniós
projekt támogatásával megvalósuló program a betegek és az
ellátók biztonságát egyaránt szolgálja majd.
Szegeden hamarosan indul az új sürgősségi betegellátó rendszer
Színkódok segítik a munkaszervezést
A szegedi betegellátás életébe jelentős változást hoz, ha beindul
az új Sürgősségi Betegellátó Osztály: a belgyógyászati klinikák, a
traumatológia, a neurológia, a sebészet és a toxikológia sürgősségi
osztályairól, valamint életkortól függetlenül a súlyos gyermek­
traumát is az új komplexumban látják majd el.
Szakmai integráció
Régóta dédelgetett álom Debrecenben a Klinikák és a Kenézy
Kórház összevonása. A város már 1998 óta próbálkozik folya-
matosan az integrációval. Az egyetem rektora, Szilvássy Zoltán
szerint a dolgozók ugyan észreveszik majd az integrációt, de
létszámleépítéstől nem kell tartani. A szakmai integráció elő-
menetelével az esetlegesen felszabaduló munkaerőt a térítéses
betegellátó rendszerbe irányítanák. Édes István professzor, a
Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezetője és Lampé Zsolt,
a Kenézy Kórház igazgatója koordinálják az integrációt.
A betegek visszajelzését is várják!
Az ágazatban dolgozó 130-140 ezer ellátásban dolgozó mellett
szükség van a betegek aktivitására is, hogy megmondhassák,
min és miként kell változtatni az ellátórendszeren. A program
indulásával párhuzamosan az Országos Betegjogi, Ellátottjogi és
Gyermekjogi Központ (OBDK) honlapján hamarosan elérhetővé
válik egy olyan felület, melyen a betegek nemcsak „troll módra”
adhatják fel üzeneteiket, hanem ellenőrizhető módon, de maguk
is tehetnek a betegellátás javításáért.
Fotó: Kuklis István