w.medicalonline.hu
XI. évfolyam 10. szám, 2013. október 30.
Havilap, orvosokról orvosoknak
690
Ft
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
HPHlogo40mmX60mm.ai 1 1/14
Interjú
Saját betegregisztert fejlesz-
tettek ki a szegedi egyetem
Neurológiai Klinikáján. Mit
tudunk ma az SM-bete
gekről?
5
Panoráma
Körkép az itthon kapható fo-
gamzásgátló gyógyszerekről
és eszközökről. Fókuszban
a születésszabá
lyozás.
Fókusz
A menopauza idején a nők a
megszokottnál jóval nagyobb
törődést igényelnek. Mit
tehetnek a szak-
orvosok értük?
8–9
10–15
A kognitív viselkedésterápia
javítja a menopauzális tüne-
teket, csökkenti a hőhullá-
mokat és mérsékli az éjszakai
izzadást. A londoni King’s
College pszichiátriai intézete
által végzett kutatás a korábbi
MENOS1 és MENOS2 vizs-
gálatok kibővítését jelenti.
A MENOS1
(
The Lancet
Oncology)
azt vizsgálta, hogy
a kognitív viselkedésterápia
hatékony-e mellrák-kezelé-
sen átesett nők menopauzális
tüneteinek enyhítésére, míg
a MENOS2
(
Menopause: The
Journal of the North American
Menopause Society)
egész-
séges nők esetében vizsgálta
ugyanezt a kérdést. A kuta-
tást végző pszichiáterek arra
a következtetésre jutottak,
hogy a kognitív viselkedés-
terápia a hormonpótló terá-
pia biztonságos és hatékony
alternatívája a menopauzális
tünetek kezelésében, ráadá-
sul a megfelelően végzett
csoportterápia és az önsegítő
módszerek is hatékonyak,
ami a költség-hatékonyság és
a hozzáférés növelése miatt
fontos. A munkacsoport dol-
gozik azon, hogy a kognitív
viselkedésterápia online is
végezhető legyen, illetve azt
is vizsgálják, hogy a mód-
szer hatásos-e bizonyos
prosztatarák-kezelések mel-
lékhatásainak enyhítésére.
A
Menopause
októberi szá-
mában megjelent kiterjesztett
vizsgálat célja az volt, hogy
megállapítsa, kik számára
a leghatékonyabb a kognitív
terápia, és kiderült, hogy az
szociodemográfiai és fizikai
egészséggel összefüggő ténye-
zőktől függetlenül működik.
A
Menopause
novemberi szá-
mában francia epidemioló
gusok arról közöltek tanul-
mányt, hogy a nők élete során
bekövetkező reproduktív ese-
mények hogyan befolyásol-
ják a posztmenopauza során
esetlegesen bekövetkező
súlyos depressziós tüneteket.
Megállapításaik szerint a sza-
bálytalan ciklussal rendel-
kező, illetve az egyedül álló
nők nagyobb eséllyel szen-
vednek súlyos depressziós
tünetektől. Azon hölgyek
körében, akik fiatalabbak
voltak az első kihordott ter-
hességük idején, gyakoribb
volt a korábbi pszichológiai
problémákkal társult súlyos
depresszió, míg azok között,
akiknél az utolsó kihor-
dott terhesség idősebb korra
esett, a korábbi pszichológiai
problémák nélkül megjelenő
súlyos depresszió volt gyako-
ribb. Ha a menopauza során
tünetek léptek fel, az minden
csoportban fokozta a súlyos
depresszió előfordulásának
valószínűségét.
A
Womens Health
című
folyóiratban megjelent cik-
kükben dél-afrikai kutatók
azt vizsgálták, hogy a meno-
pauza időpontja hogyan
függ össze az Alzheimer-kór,
a demencia, illetve az enyhe
kognitív zavar megjelené-
sével. 85 éves kor után ezek
a betegségek gyakoribbak
a nők között, és a petefészek-
eltávolítás miatt bekövetkező
korai menopauza megnöveli
valamennyinek a kockázatát.
A szerző,
D. A. Davey
hangot
ad annak az elképzelésnek,
miszerint a menopauzális
hormonpótló terápia csök-
kentheti mindhárom beteg-
ség későbbi előfordulási való-
színűségét.
Összeállításunk a változó
korban lévő nők problémáiról
a Fókusz rovatban olvasható.
eubetegjog.hu
Magyarországon az Orszá-
gos Betegjogi, Ellátott-
jogi, Gyermekjogi és
Dokumentációs Központ
(
OBDK) kapta a nemzeti
kapcsolattartó pont sze-
repét. A központi hivatal-
hoz kell fordulni minden
hazai és külföldi ellátás-
sal kapcsolatos kérdéssel,
ők tudnak majd legtöb-
bet a határon átnyúló
ellátások igénybevételé-
vel kapcsolatos jogokról,
a panasztételi és jogorvos-
lati eljárásokról, a szolgál-
tatások elérhetőségéről.
A határon átnyúló egész-
ségügyi ellátásra vonat-
kozó betegjogi érvényesí-
tésről szóló 2011/24/EU
Uniós Irányelvben rög-
zítetteknek megfelelően
kétirányú honlapon bizto-
sítja a lakosság széles körű
tájékoztatását: a magyar
állampolgárok a míg a kül-
földiek a patientsrights.hu
internetes oldalon kap-
nak információt többek
között a határon átnyúló
ellátások igénybevételé-
vel kapcsolatos jogokról,
a szolgáltatások elérhető-
ségéről, az engedélyezési
eljárás menetéről, a szük-
séges dokumentumok lis-
tájáról, a költségek vissza-
térítéséről, a panasztételi
és jogorvoslati lehetősé-
gekről. (A fenti honlapok
az obdk.hu honlapról
közvetlenül is elérhetőek.)
Fentieken túl ingyene-
sen hívható telefonos
zöld számot (belföldről:
06-80-620-600,
külföld-
ről: 36-20-999-0025),
postai és elektronikus
elérhetőséget,valamint
minden kedden angol és
német nyelven személyes
konzultációt is biztosít az
érdeklődőknek.
A hormonpótlás csökkenti a demencia esélyét?
Elme-edzéssel a menopauza tünetei ellen
Interjú dr. Varga Péter Pállal az elkötelezettségről
Szakmai kíváncsiságra épülő üzleti modell
Nem a határokon átnyúló
egészségügyi szolgáltatások-
ról szóló irányelv lesz az,
ami hatalmas lendületet ad
a Magyarországra irányuló
egészségturizmusnak. Nem-
csak a szabályozás sikerült
nehézkesre, de a magán-
szolgáltatók sem érdekel-
tek anyagilag abban, hogy
vándorló uniós betegként
fogadják külföldi páciense-
iket – tűnik ki Varga Péter
Pálnak a szavaiból. A Budai
Egészségközpont tulajdo-
nosa a Medical Tribune-nek
adott interjút.
■
Október végétől megnyílt
az európai betegpiac,
beindult az egészségtu-
rizmus, önnél ez mek-
kora „keresletrobbanást”
okozhat?
–
Beteg- és pénzügyi boom
ettől még nem lesz, de nem
is vártam semmilyen különö-
sebb változást. Az intézetünk
eddig is elutasította az uniós
közfinanszírozott betegeket.
Nem tudjuk vállalni, hogy
a hazai egészségbiztosító ára-
iért fogadjunk újabb külföldi
pácienseket.
■
Megteheti?
–
Az egészségbiztosítóval
kötött szerződésben nem sze-
repel a német betegek ellátása,
csak a magyaroké…
■
Miért is nem vonzó
a német beteg fogadása?
–
A német beteg, ha jön,
nem azért teszi, mert egy
uniós direktíva megnyi-
totta a határokat. Számára az
a kérdés, hogy szakmai-
lag jobb ellátást kaphat-e
Magyaror s zágon , mint
hazájában. Ha ez a dön-
tése megalapozott, akkor
a német társadalombiztosító
finanszírozza a kezelést. De
ha uniós betegként jön ide,
az ellátásáért az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár
által finanszírozott, a hazai
költségeket nem fedező árat
lehet elkérni. A német közfi-
nanszírozott beteg nem tud
élni a rendelkezésére álló
biztosítói forrással, és még
ezen felül, ha nem daga-
natsebészeti, hanem váró-
listás az ellátás, be kell áll-
nia a magyarországi sorba.
■
És a gyakorlatban hogyan
jut magyar sebészhez
a német beteg?
–
Az orvosa elküldi a beteg
szakmai dokumentációját,
véleményezzük, megmond-
juk, mit lehet szerintünk csi-
nálni, és az a mi intézetünk-
ben mennyibe kerül. Ha van
rá igény, akár el is megyek
az adott országba, és meg-
operálom a beteget azon az
áron, amiért ott ez az ellátás
a helyi biztosítónak meg-
éri. Senki nem jár rosszul,
csak a magyar állam, mert
nem jön be az a bevétel, amit
a külföldi betegek ellátásával
be lehetne hozni.
■
Mi lenne a jó megoldás?
–
Azt nem tudom, de nem
is értem, miért jó nekünk
a külföldi jól menő társada-
lombiztosítást szponzorálni?
Az uniós betegek ellátásáról
készült szabályozás meg-
ítélésem szerint most csak
erre jó. Fordítva ez kicsit
másként működik. Amikor
egy magyar kimegy Német-
országba, és viszi magával
a hazai finanszírozást, az
csak arra elég, hogy zsebből
kevesebbet kelljen fizetnie.
Amiért a hazai biztosító tíz
forintot hajlandó téríteni,
az ott húszba kerül. Azaz
a hatályba lépett szabályozás
mentén túl sok magyar nem
tud külföldre menni, de kül-
földi sem tud idejönni…
folytatás a 3. oldalon
