Page 46 - MT 3

G Y E R M E K G Y Ó G Y Á S Z A T I T O V Á B B K É P Z Ő S Z E M L E

5 2

A HÓNAP TÉMÁJA: PSZICHIÁTRIA

Az autizmus spektrum zavar

korai tünetei

DR. GALLAI MÁRIA

A cikkben az autizmus spektrum zavar korai (kisdedkori) tüneteit

és a zavar felismerésének algoritmusát ismertetem. Fontos, hogy

a gyermekorvosok felismerjék ezeket a tüneteket. A korai felisme-

réssel válik lehetővé az időben megkezdett autizmusspecifikus

ellátás, ami a prognózis szempontjából meghatározó tényező.

DR. GALLAI MÁRIA,

Semmelweis Egyetem, I. Sz.

Gyermekgyógyászati Klinika

Az autizmus spektrum zavar az egyik leg-

gyakoribb komplex fejlődési zavar, a leg-

frissebb epidemiológiai felmérések szerint

a gyermekek körülbelül 1%-át érinti. Az

autizmus alapvetően befolyásolja a gyer-

mek szociális kapcsolatteremtő képessé-

gét, kommunikációját, játékát, képzeletét,

gondolkodását és viselkedését. Széles

spektrumot felölelő, átfogó rendellenes-

ség, melyben a tünetek jellege, súlyos-

sága, intenzitása jelentősen eltérő lehet.

Az elmúlt évtizedben az állapot leírására

az autizmus spektrum zavar elnevezést

vezették be, ami jelzi, hogy a nagyon

súlyos állapottól a normalitásig tartó szé-

les spektrumon helyezkednek el a tüne-

tek. A klasszikus gyermekkori autizmus

zavarban a gyerekek kapcsolatteremtő

készsége látványosan sérült, csak minimá-

lisan képesek kommunikálni a körülöttük

lévőkkel, magatartásuk súlyosan repetitív,

a változásokat szélsőségesen, nehezen tole-

rálják. A spektrum másik végén vannak

a jól funkcionáló autisták, akik szokatlanul

ugyan, de kapcsolatot teremtenek mások-

kal, a nyelvhasználatuk sajátos, érdeklődé-

sük eltérő a tipikusan fejlődő társaiktól,

időnként túlzottan intenzív. A klinikai kép

az autizmus mértékétől, a társuló egyéb

rendellenességektől, a gyermek értelmi

állapotától és személyiségétől függően

rendkívül sokszínű: nincs egyetlen visel-

kedés, egyetlen tünet sem, amely mindig

jelen van, sem olyan, amely kizárná az

autizmus diagnózisát.

MIÉRT FONTOS

A KORAI FELISMERÉS?

Bár a tünetek 3 éves kor előtt kialakulnak,

a diagnózis többnyire csak évekkel az első

szülői jelzéseket követően születik meg.

A prospektív kutatások szerint az első életév

során még nincsenek autizmusra specifikus

viselkedési jegyek, de a második év során

már megjelennek a jellegzetes minőségi

eltérések, így a diagnózist az autizmusban

jártas szakemberek már a gyermek 2 éves

kora körül meg tudják állapítani. Fontos,

hogy a gyermekorvos minél hamarabb

ismerje fel az autizmusra utaló tüneteket,

mert ez teszi lehetővé, hogy a gyermek

időben ellátáshoz jusson. Egyértelműen

igazolódott, hogy a korán megkezdett, evi-

dencia alapú autizmusspecifikus interven-

ciók jelentősen javítják a prognózist. Az

állapot korai felismerése a szülők számára

is nagyon fontos, hiszen a komoly visel-

kedési problémák kapcsán gyakran nem

hatékony nevelési módszerekkel próbálnak

segíteni, megélik szülői „alkalmatlansá-

gukat”. A diagnózis lehetővé teszi, hogy

a szülők megértsék a gyermekük elakadá-

sait és autizmusspecifikus módszerekkel

megtanulják segíteni őket. Ezzel jelentősen

hozzájárulhatnak a gyermekeik speciális

szükségleteinek kielégítéséhez.

A család számára lényeges szempont

az is, hogy a döntően genetikailag meg-

határozott állapotban a testvér vállalása

előtt korrekt genetikai tanácsadásban

részesülhessenek.

KORAI TÜNETEK AUTIZMUSBAN

A

szociális interakcióban

alapvetően fon-

tos a kölcsönösség: az oda-vissza áramló

interakció, az együttműködés, a partneri

viszony. Autizmusban e kölcsönösség sérül

alapvetően.

Súlyos esetben az autizmussal élő gyer-

meket jobban érdeklik a tárgyak, mint

a személyek. A gyerek zárkózottnak, visz-

szahúzódónak, közönyösnek tűnik. Az

egyik legmarkánsabb korai tünet a közös

figyelem és az érdeklődés megosztásá-

nak hiánya. Például ha a szülő próbálja

rámutatással felhívni a gyermek figyelmét

Ingerlékenység, indulatkezelési

nehézség gyermekkorban:

diagnosztikai megfontolások

DR. HALÁSZ JÓZSEF, DR. GÁDOROS JÚLIA

Gyermekeknél/serdülőknél észlelt ingerlékenység hátterében a leg-

több esetben aktuális élethelyzeti megterhelés és/vagy gyermek-

pszichiátriai betegség, leggyakrabban oppozíciós zavar, hangulati

érintettség vagy viselkedési zavar állhat.

DR. HALÁSZ JÓZSEF, DR. GÁDOROS JÚLIA,

Vadas-

kert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia

Pszichológiai/pszichiátriai értelemben

az

ingerlékenység

(irritabilitás) az egyén-

nek a környezet ingereire adott fokozott

válaszkészségét jelenti, amely jellemző

vegetatív és magatartási tünetek kísére-

tében zajlik. A gyermek-serdülő popu-

láció körülbelül 3–5%-ában fordul elő

visszatérő, hétköznapi funkcionalitást

korlátozó ingerlékenység, mely egyes ese-

tekben fizikai agresszivitásba „csaphat” át.

A fizikai agresszivitás természete szerint

több módon csoportosítható, a gyakor-

latban leginkább használható a reaktív

– proaktív agresszió közötti megkülönböz-

tetés : a reaktív agresszió elsősorban vélt

vagy valós provokációra megjelenő reakció,

míg a proaktív agresszió egyfajta öncélú,

az agresszivitás öröméért vagy megerősítő

szerepéért megjelenő viselkedés

(1. táblá-

zat)

. Jelen tudásunk szerint az ingerlékeny-

ség és a reaktív agresszivitás neurobiológiai

háttere hasonló: a szenzoros információ

feldolgozásán, az eseménnyel kapcsolódott

érzelmek kognitív és vegetatív tünetei-

nek interpretációján keresztül a morali-

tással kapcsolatba hozható asszociációs

folyamatokig számos agyterület szerepet

játszik a folyamatban; ezek közül kieme-

lendő a prefrontális kéreg orbitofrontális

részének csökkent aktivitása mellett az

érzelemközpontnak tekinthető amygdala

fokozott aktivitása. E területek aktivitását

modulálják az agytörzsi aminerg mag-

vak (raphe: szerotonin, locus coeruleus:

noradrenalin, ventral tegmental area:

dopamin), valamint a glükokortikoid hor-

monok is. Az agresszivitással kapcsolatos

információ végül számos, az amygdala és

a prefrontális kéreg felé történő visszacsa-

toláson keresztül a hypothalamus interme-

dier zónájában szintetizálódik. A proaktív

agresszivitás során a fenti változások mel-

lett az amygdala, a szerotoninerg rend-

szer és a stresszhormon glükokortikoidok

visszacsatolása is megváltozik. Sem az

ingerlékenység, sem az esetleges agresszi-

vitás önmagában nem betegségkategória,

de élethelyzeti nehézségekben és számos

(szinte az összes) gyermekpszichiátriai

állapotban megjelenhet

(2. táblázat)

.

Ingerlékenység gyermek- és serdülőkor-

ban szakirodalmi adatok szerint legna-

gyobb valószínűséggel oppozíciós zavar,

hangulati érintettség és viselkedési zavar

esetében jelenik meg.

Az

oppozíciós zavar

gyakorisága 2–9%;

elsősorban felnőttekkel, tekintélyszemé-

lyekkel szembeni lázadás jellemzi, megjele-

nése gyakran a 10 éves kor előtti időszakra

tehető. A gyermek/serdülő felnőttekkel

szemben mutatott ingerlékenysége, tisz-

teletlensége, visszatérő kötözködések,

feleselések formájában az iskolai/otthoni

élethelyzetekben további konfliktusokat

generálhat, önrontó köröket hozva létre.

Az oppozíciós zavar zömében nem „végál-

lapotot” képez, longitudinálisan hangulati

érintettség, illetve viselkedési zavar felé

tolódik el a klinikai kép.

Mindig érdemes gondolni a

hangulati

érintettségre

az addig kiegyensúlyozottnak

tűnő gyermek/serdülő esetében megjelenő,

tartósabban (legalább két hétig) fennálló

ingerlékenység esetén. Egy magyar min-

tán végzett kollaborációs kutatás szerint

major depresszióban szenvedő gyerme-

kek esetében (gyakoriság gyermekkorban

1–2%, serdülőkorban 2–8%) az ingerült

hangulat az egyik leggyakrabban előfor-

duló tünet, fiúknál és lányoknál is mintegy

80%-ban volt jelen. Családi halmozódás

esetén, epizodikus ingerlékenységnél felve-

tődik a bipoláris érintettség lehetősége is,

ez azonban viszonylag ritka. Utánkövetéses

vizsgálati adatok szerint a gyermek-/serdü-

lőkorban tartósan fennálló ingerlékenység

növeli a fiatal felnőttkori hangulati zavarok

és generalizált szorongás megjelenésének

valószínűségét.

Bár 10 éves kor alatt is kezdődhet

visel-

kedési zavar,

elsősorban a serdülőkorral

növekszik a szociális normák sorozatos

áthágásával társuló, 1–4% gyakoriságú

kórállapot megjelenése. A viselkedési

zavarral jellemezhető gyermekek/serdü-

lők kb. fele ún. rideg/érzéketlen vonással

rendelkezik, megbánást agressziójuk után

nem vagy kevéssé jeleznek. E gyermekek

elsődlegesen a felnőttkori antiszociális

személyiségfejlődés, deviálódás, szerhasz-

nálat, illetve kriminalitás tekintetében

veszélyeztetettek.

2 0 1 2 . M Á R C I U S

5 5

A HÓNAP TÉMÁJA: PSZICHIÁTRIA

Stridor csecsemő-

és kisdedkorban

DR. LELLEI ISTVÁN, DR. GELLÉRT SZILVIA,*

DR. GARAY ZSOLT, DR. ZARÁND RAJMUND

A felső légúti szűkületek differenciáldiagnosztikája és adekvát

kezelése sok izgalmat okoz csecsemő- és kisdedkorban. A min-

denki által jól ismert triász (kóros hangjelenségek, dyspnoe,

cyanosis) elemzése segít elindulni ezen a nehéz úton.

DR. LELLEI ISTVÁN, DR. GELLÉRT SZILVIA,*

DR. GARAY ZSOLT, DR. ZARÁND RAJMUND,

Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített

Kórházak – Gyermek-fül-orr-gégészeti Részleg,

*Központi Intenzív és Anaesthesiológiai Osztály

Cikkünkben a kóros hangjelenségek közül

a stridort fogjuk részletezni, de meg kell

említeni a kóros köhögési hangot (öblös,

csengő, ugató stb.) és a rekedtséget is.

DEFINÍCIÓ

Stridornak nevezzük azt a kóros hangje-

lenséget, amely akkor keletkezik, amikor

a levegő a légutak szűkült részén átha-

lad. A stridort többféle módon lehet cso-

portosítani: (1) melyik légzési fázisban

lép fel – eszerint megkülönböztetünk

inspiratorikus és exspiratorikus stridort;

(2) milyen a fellépő hangjelenség jellege

– ebben az esetben lehet zörejes, illetve

zenei jellegű a hangfenomén; (3) milyen

hosszúságban észlelhető az egyes légzési

fázisokon belül – így megfigyelhetünk

kontinuális vagy szaggatott stridort; és

végül (4) milyen magasságban keletkezik

a légzéshez társuló kóros hangjelenség –

eszerint garati, laryngealis, trachealis és

bronchialis eredetű stridort különböztet-

hetünk meg.

Nagyon fontosnak tartjuk hangsú-

lyozni, hogy a

stridor nem betegség, hanem

tünet

. Arra kell törekedni, hogy tisztáz-

zuk a kóros hangjelenség pontos eredetét,

okát, hiszen csak ebben az esetben tudjuk

megítélni, hogy szükséges-e valamilyen

kezelés, beavatkozás. Az ok tisztázása cél-

jából sok esetben szükséges endoszkópos

beavatkozás, bizonyos esetekben képal-

kotó eljárás.

A STRIDOROK FELOSZTÁSA

A továbbiakban a keletkezés helye szerint

fentről lefelé (garat, gége, légcső, hörgő)

haladva tárgyaljuk az egyes stridorformákat,

kiemelve bizonyos gyakori kórformákat

– a teljesség igénye nélkül –, elemezve

a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai

lehetőségeket.

Táblázatban

foglaltuk össze

a stridorok megjelenésének legjellegzete-

sebb tulajdonságait, amely segít az egyes

stridorformák megkülönböztetésében.

PHARYNGEALIS STRIDOR

A pharyngealis stridor minden esetben

zörejes, be- és kilégzésben egyaránt hall-

ható, szaggatott hangjelenség. Oka a garat-

ban lévő téraránytalanság vagy a garatot

lényegesen beszűkítő terime.

Hátterében messze a leggyakrabban

micrognatia

, valamint az ehhez társuló

relatív macroglossia van. Ennek követ-

keztében a csecsemő a viszonylag szűk

szájgaratban a saját nyálát gurgulázza mind

inspíriumban, mind exspíriumban. Nátha

esetén a hangjelenség fokozódik a hát-

racsorgó orrváladék miatt, így a stridor

néha ijesztően hangossá válik. Ez a stridor

általában már az első élethetekben jelent-

kezik, és 2-3 éves korig figyelhető meg.

Az életkor előrehaladtával a térviszonyok

úgy változnak meg, hogy a hangjelenség

megszűnik. Ezeket a csecsemőket nagyon

sokszor orrcseppekkel, orrszívással kezelik

eredménytelenül. Orrfolyás esetén van

csak létjogosultsága a dekongesztáló orr-

cseppnek és orrszívásnak. Az elváltozás

súlyosabb formája a

Robin-szekvens,

ami-

kor a micrognatiához és a hátrahelyezett

nyelvhez szájpadhasadék is társul. Ebben

az esetben természetesen a szájpadhasadék

műtéti megoldása szükséges.

Garati eredetű stridort okozhatnak

a garatban lévő gyulladásos elváltozások,

mint a mandulakörüli tályog, a retropha-

ryngealis tályog, valamint nagyon ritkán

a garatban megakadt idegentestek. E kór-

formák a garat megfelelő világításban tör-

ténő vizsgálatával könnyen felismerhetők.

A teendő a tályog megnyitása és drenálása,

2 0 1 2 . M Á R C I U S

6 1

AKTUÁLIS

TÁBLÁZAT »

A STRIDOROK JELLEGE,

A LOKALIZÁCIÓ SZERINTI FELOSZTÁS-

BAN

Lokalizáció Kilég- Be-

Jelleg

zés

légzés

Garat

+

Zörejes,

szaggatott

Gége

–

+

Zenei

Légcsô

+

Zörejes,

kontinuális

Hörgô

+

–

Zenei, zörej-

elemekkel

DR. JERNEY JUDIT,

Szent János Kórház és Észak-

budai Egyesített Kórházak, Budai Gyermekkórház,

Epilepszia Központ

Fontos és szükséges, hogy az alapellátásban

dolgozó, a gyermekeket egyéb okokból

ellátó kollégák tisztában legyenek az epi-

lepszia komplex kezelési elvével, és időről

időre tájékoztatást kapjanak az epilepszia

terápiájának új lehetőségeiről és az össze-

gyűlt tapasztalatokról.

A Magyar Epilepszia Ligának a Gyer-

mekgyógyászati Szakmai Kollégium

által is jóváhagyott szakmai ajánlása az

Egészségügyi Minisztérium szakmai irány-

elvében jelent meg és az év végéig van

érvényben (következő megjelenési ideje:

2013). A mindennapi gyakorlat számára

ebből néhány fontosabb, kiváltképpen

gyermekkori szempontra szeretném fel-

hívni a figyelmet az

1. ábrában

feltüntetett

terápiás algoritmus mentén.

Az orvoslás minden területére érvényes

alapigazság, hogy az eredményes kezelés

egyik legfontosabb feltétele a

helyes diag-

nózis.

Az epilepszia gyanúját felvető

első

roham

szakorvosi elemzése az esetek döntő

többségében kizárólag anamnesztikus

adatokon alapul, hiszen az első epilep-

sziás roham kivételesen fordul elő neu-

rológus jelenlétében. Döntő információt

szolgáltathat az elsőként észlelő/vizsgáló

orvos megfigyelése vagy az akkor a szem-

tanúktól nyert adat, hiszen az esemény

több fontos részlete későbbre elfelejtőd-

het, módosulhat. A beutalók − időhiány

okozta − szűkszavúságában is szükség

van

a roham, a körülmények leg fontosabb

elemeinek leírására

, mert gyorsabb diag-

nózishoz és/vagy felesleges vizsgálatok

elkerüléséhez segíthet hozzá.

Az első roham ellátására és az azt követő

intézkedésekre a szakmai irányelvben

leírtak érvényesek. Eldöntendő, hogy

primer neurológiai kórkép állhat-e a hát-

térben (pl. agyi infekció, trauma, vérzés,

söntelzáródás) vagy egyéb betegség (pl.

sepsis, elektrolitháztartás, szénhidrát- vagy

egyéb anyagcserezavar), esetleg úgyneve-

zett alkalmi rohamról (lázgörcs, alvás-

megvonás provokálta roham stb.) vagy

epilepszia első tünetéről van szó.

Az epilepszia def iníciója

ismétlődő

,

rövidebb-hosszabb

rohamszerű események

(epilepsziás rohamok) fellépését feltételezi,

amelyek általában spontán jelentkeznek

és önmaguktól szűnnek meg. Egyetlen

roham után csak több egyértelmű tényező

alapján kerülhet sor az epilepszia megálla-

pítására és a gyógyszeres kezelés azonnali

megkezdésére.

Az epilepszia diagnosztikai eljárásai után

− melynek tárgyalása nem e cikk feladata −

A gyermekkori epilepsziák

kezelési elve

DR. JERNEY JUDIT

Az epilepsziás gyermekek kezelése és gondozása nagyrészt a gyer-

mekneurológiai szakellátás keretein belül történik, de a progresz-

szív ellátásnak megfelelően szorosan kapcsolódik mind az alapel-

látással, mind az epilepszia-szakrendelők/centrumok tevékeny-

ségével.

6 5

1. ÁBRA »

A gyermekkori epilepszia terápiájának algoritmusa

Diagnózis

Nem epilepszia

Szindróma

Terápia nincs

Gyógyszeres

terápia

1. szer

Egyéb terápia

(pszicho-, gyógypedagógiai,

szenzomotoros, logopédiai stb.)

Etiológia/roham

Mûtét

Hatásos

Nem

Hatásos

Nem

3. szer, bi-, politerápia

Mûtét,

egyéb (ketogén

diéta, VNS stb.)

2. szer vagy biterápia

Besorolás

Epilepszia

Komorbiditás

szervi

mentális

magatartási

A terápia menete

AKTUÁLIS

2 0 1 2 . M Á R C I U S

G Y E R M E K G Y Ó G Y Á S Z A T I T O V Á B B K É P Z Ő S Z E M L E

9 2

REZIDENS SZALON

A lobos torok

DR. TORY KÁLMÁN,

DR. TRETHON ANDRÁS,

DR. VERES GÁBOR

A Rezidens Szalon hatodik rendezvényére 2012 januárjában került

sor, rendhagyó módon az Andrássy úti Kogart-házban. A fő téma

a mindennapi gyakorlatban igen gyakran előforduló panasz, a lobos

torok volt, dr. Trethon András és dr. Tory Kálmán közreműködésével.

DR. TORY KÁLMÁN, DR. VERES GÁBOR,

Semmel-

weis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika,

DR. TRETHON ANDRÁS,

Egyesített Szent István és

Szent László Kórház

A gyermekkori pharyngitisek túlnyomó több-

ségét vírusok okozzák. Ennek legfontosabb

kísérő tünete az orrfolyás és köhögés. A gyer-

mekek – a gingivostomatitis herpeticától és

a mononucleosistól eltekintve – a láztalan

időszakokban jó benyomást keltenek, aktí-

vak, és étvágyuk rendszerint megtartott.

A pharyngitisek járhatnak a tonsillákon

exsudatum megjelenésével, „tüszős mandu-

lagyulladással”, mely miatt az orvos tévesen

antibiotikumot adhat vírusbetegségben. Az

esetek döntő részében a klinikai tünetek

alapján nem dönthető el, hogy a felmerülő

vírusok (rhino-, corona-, adeno-, influenza-,

parainfluenzavírus, RSV) közül melyik fele-

lős a betegségért, de ennek terápiás következ-

ménye nincs, ezért nem is lényeges. Fontos

ismeret, hogy egészséges emberek között

többnyire nagyobb a különbség a garatkép-

ben, mint a vírus által előidézett elváltozás.

Ezért a

pharyngitis

diagnózisa a vírusfertő-

zések nagyobb részében inkább a gyermek

panaszán alapszik, nem pedig egy típusos

garatképen. Bizonyos esetekben azonban

a morfológiai elváltozások jellegzetesek, és

lehetővé teszik az etiológia pontosítását.

MONONUCLEOSIS INFECTIOSA

A mononucleosis infectiosa jellemzői a duz-

zadt szájpadi mandulák, felszínükön egybe-

függő, vastag exsudatummal, a szájpadon

petechiákkal, illetve a rhinophonia. Ezen

kívül jelen lehetnekmegnagyobbodott elülső

és hátsó nyaki nyirokcsomók. Splenomegalia

csak az esetek felében, hepatomegalia az

esetek egyharmadában tapintható. Rend-

szerint EBV- (>90%), ritkábbanCMV- vagy

adenovírus-fertőzés okozza; de lehet ilyen

klinikai kép toxoplasmosisban, továbbá

akut retrovirális szindrómában is. Az EBV-

fertőzést a heterofil antitestek megjelenésén

alapuló szerológiai vizsgálat (Paul–Bun-

nell-teszt) megerősítheti. E teszt azonban

gyakran álnegatív eredményt ad a betegség

első hetében (25%) és még gyakrabban két-

éves kor alatt (75%). Különösen fontos ilyen

esetekben a perifériás vérkenet vizsgálata és

szenzitívebb szerológiai vizsgálatok végzése

(EBV IgM, CMV IgM, antigenaemia).

HÓLYAGOS SZÁJÜREGI

ELTÉRÉSEK

A garatíven látható hólyagcsák herpangi-

nára, rendszerint Coxsackie A vírusfertő-

zésre jellemzőek. Csak a garatív érintett, az

ajkak és a gingiva nem. A hólyagcsák fel-

ismerése nemmindig kézenfekvő, keresni

kell őket; néha csak kicsiny, hámfosztott

foltokat lehet látni a nyálkahártyán.

A gingivostomatitis herpetica primer

herpes simplex (HSV-1, -2) fertőzés

következménye. Nemcsak a garatkép-

leteket, hanem a szájnyálkahártyát, az

ajkakat, a nyelvet és a gingivát is érinti.

Jellegzetesen könnyen vérző hólyagcsák,

fekélyek láthatók, melyeket idővel vastag

pörk fed. A mucosalis eltérések mélyebbek,

mint más vírusok előidézte kórképekben.

Megjelent a

Gyermekgyógyászati Továbbképzô szemle

legújabb száma

Fizessen elô ön is, vagy kérje próbaszámunkat.

További információ: Nagy Tímea

Tel.: 430-4520, e-mail: [email protected]

I S S N 1 5 8 5 - 4 3 9 6

1 7 . É V F O L Y A M · 2 0 1 2 . M Á R C I U S

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gyermekkori epilepsziák kezelési elve

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lázcsillapítás gyermekkorban

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Őssejtterápia, őssejt-transzplantáció

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

GyTSz2012-02.indb B1

3/27/12 2:50:52 PM

2 0 1 2 . M Á R C I U S

A HÓNAP TÉMÁJA: PSZICHIÁTRIA

A gyermekkori trauma és a pszichózis

50

Az autizmus spektrum zavar korai tünetei

52

Ingerlékenység, indulatkezelési nehézség gyermekkorban:

diagnosztikai megfontolások

55

AKTUÁLIS

Veseátültetés gyermekkorban

57

Stridor csecsemő- és kisdedkorban

61

A gyermekkori epilepsziák kezelési elve

65

Krónikus granulomatosus betegség – az infektológia kihívása

71

Szülési plexus brachialis sérülések

76

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ HÁZIORVOSOKNAK

Lázcsillapítás gyermekkorban

80

SZAKMAI ALGORITMUSOK, IRÁNYELVEK

Táplálékallergia gyermekkorban

83

HITEK ÉS TÉVHITEK

Őssejtterápia, őssejt-transzplantáció

86

ESETEK ÉS TANULSÁGOK

Mikor kell agydaganatra gondolni egy hányással jelentkező

kisgyermeknél?

90

REZIDENS SZALON

A lobos torok

92

NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

Étrendi tényezők figyelemzavar/hiperaktivitás betegségben

95

TARTALOM

17. évfolyam 2. szám · 2012. március

4

Emeritus főszerkesztő:

Prof. dr. Madácsy László

Felelős szerkesztő:

Dr. Nagy Judit

Olvasószerkesztő:

Dr. Simonfalvi Ildikó

A szerkesztőbizottság elnöke:

Dr. Badacsonyi Szabolcs

Szerkesztőbizottság:

Prof. Dr. Péter Ferenc (endokrinológia)

Dr. Muzsnai Ágota (endokrinológia)

Dr. Micskey Éva (gasztroenterológia)

Dr. Madarasi Anna (pulmonológia)

Dr. Kalmár Ágnes (allergia, immunológia)

Dr. Medveczky Erika (rehabilitáció, gyermekneurológia)

Dr. Garay Zsolt (fül-orr-gégészet)

Dr. Veres Gábor (gasztroenterológia)

Dr. Árki Ildikó (OGYEI)

Szakmai tanácsadó testület:

Prof. Dr. Barkai László (endokrinológia,

anyagcsere-betegségek, pulmonológia)

Prof. Dr. Katona Márta (koraszülött-ellátás,

intenzív terápia)

Prof. Dr. Madácsy László (diabetológia)

Dr. Mészner Zsófia (infektológia, vakcinológia)

Prof. Dr. Oláh Éva (genetika, hematológia, onkológia)

Dr. Ságodi László (endokrinológia, gyermeknőgyógyászat)

Prof. Dr. Tulassay Tivadar (hypertonia, nefrológia,

neonatológia)

Prof. Dr. Vetró Ágnes (pszichológia, pszichiátria)

Medical Tribune divízió igazgató:

Dr. Nagy Judit

Szerkesztőség és kiadó:

Professional Publishing Hungary Kft.,

1037 Budapest, Montevideo utca 3/b

Postacím: 1300 Budapest, Postafiók 157

Tel.: 430-4510

·

Fax: 430-4519

Lapterv:

Farkas Anna

Tördelő:

Krajczár Ferenc

Korrektor:

Kuchár Attiláné

Szerkesztőségi asszisztens:

Nagy Tímea

Értékesítés:

Bodnár Ágnes, [email protected]

Tel.: 430-4547

·

Fax: 430-4519

Felelős kiadó:

Vándor Ágnes, a Professional Publishing Hungary Kft.

ügyvezető igazgatója

Nyomdai munkák:

EPC Nyomda

Kiemelt szakmai partnerünk:

Szent János Kórház

és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budai Gyermekkórház

A Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemlében megjelenő

megállapítások és vélemények a cikkek szerzőitől származ-

nak. A közleményben szereplő ajánlások nem képviselik

a kezelés egyetlen lehetséges módját és nem az orvosi

ellátás standardjai.

fenntartva. A Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle

cikkei sem részben, sem egészben nem másolhatók, illetve

terjeszthetők a Professional Publishing Hungary Kft., előzetes

írásbeli engedélye nélkül.

GyTSz2012-02.indb 49

3/27/12 2:5