Basic HTML Version
2012. 1. szám
Jogi iránytű
40 | Praxismenedzsment
A
z egyértelmű, hogy a praxisjog –
mint vagyoni értékű jog – kimon-
dottan személyhez fűződő jog, üz-
letszerű értékesítése nem értelmezhető,
így adózási oldalról kizárólag a személyi
jövedelemadó, az egészségügyi hozzájáru-
lás és az illeték jön, jöhet számításba.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint
a praxisjog értékesítése egyéb jövedelem-
nek minősül, az erre vonatkozó jövede-
lem- és adómegállapítási, bevallási sza-
bályokkal.
Személyi jövedelemadó
Az SZJA törvény 28. § (5) bekezdés b.
pontja szerint: Egyéb jövedelemnek mi-
nősül az önálló orvosi tevékenységről
szóló törvény szerinti praxisjog átru-
házásából származó bevételnek a ko-
rábban értékcsökkenési leírás címén
költségként el nem számolt szerzési ér-
téket és a megfizetett illetéket meghala-
dó része. (Figyelem! Értékcsökkenési le-
írás elszámolása csak egyéni vállalko-
zók esetében lehetséges!) A bevételnek
ugyancsak nem része a megszerzése ér-
dekében a magánszemély által viselt
szabályszerűen igazolt kiadás. Fontos
tudni, hogy az egyéb jövedelmekre is
vonatkozik még a 2012. évben az ún.
adóalap-kiegészítési szabály, amennyi-
ben a jövedelmet megszerző éves adó-
alapja a 2 millió 424 ezer Ft-ot megha-
ladja.
Figyelem: aki alanyi jogon jutott a pra-
xisjog birtokába, az a bevételből gyakor-
latilag nem tud levonni semmit – az ér-
tékesítési kiadások kivételével –, mivel
szerzési érték hiányában sem értékcsök-
kenést nem tudott elszámolni, sem ille-
tékfizetési kötelezettsége nem volt. Azaz
szinte a teljes bevétele jövedelemnek
számít.
A szerzésre fordított kiadások lehetnek:
• a praxisjog megvásárlására fordított
összeg;
• a praxisjog megvásárlásához felvett
hitel kamatai;
• a praxisjog vásárlása után megfizetett
illeték;
• a praxisjog vásárlása során felmerült
egyéb költségek, mint például ügyvédi
közreműködés díja, hirdetés stb.
A kiadások szabályszerű igazolása
például adásvételi szerződéssel, szám-
lákkal, hitelszerződéssel, a kamatok
megfizetéséről szóló banki bizonylatok-
kal, az illeték kiszabásáról szóló határo-
zattal stb. történhet.
Ugyanakkor nem számolhatók el azok
a kiadások, amelyeket valamely te-
vékenységéből származó bevételével
szemben költségként korábban már el-
számolt az eladó.
Ha a praxisjog öröklés útján került az
eladó(k) tulajdonába, akkor az örökö-
sök által az örökölt jog érvényesítése ré-
vén megszerzett bevételből a jövedelem
megállapítása során levonható a jognak
az illeték megállapítása során figyelem-
be vett része. Ha több örökös értékesíti a
praxisjogot, akkor az ebből származó jö-
vedelem a hagyatéki végzésben megál-
lapított tulajdoni hányaduk arányában
osztandó meg közöttük.
A praxisjog értékesítéséből származó,
az előzőek szerint megállapított jöve-
delem az összevont adóalap részeként
adózik az értékesítés évében. Vagyoni
értékű jog átruházása esetén a jövede-
lemszerzés időpontja az a nap, amikor
az erre vonatkozó szerződés kelt, füg-
getlenül annak pénzügyi rendezési idő-
pontjától.
Fontos tudni azt is, hogy a praxisjog
értékesítés jövedelme után fizetendő
adóra az eladónak adóelőleget kell fi-
zetnie az értékesítés negyedévét követő
hónap 12. napjáig, feltéve, hogy az adó-
év elejétől összesítve, vagy egyébként az
adott negyedévben a fizetendő összeg
meghaladja a 10 ezer forintot.
Tekintettel arra, hogy az így megszer-
zett egyéb jövedelem után egészségügyi
hozzájárulási kötelezettség is keletke-
zik, és ennek megfizetésére a magán-
személy kötelezett (kivéve, ha az költ-
ségként elszámolható, vagy azt számára
megtérítették), a megállapított jövede-
lem 78 százalékát kell jövedelemként fi-
gyelembe venni.
Fókuszban az adózási szempontok
Praxisjog értékesítésének kérdései
Az egyre idősödő
háziorvosi társadalom-
ban egyre fontosabb
és egyre többször
felmerülő kérdés,
hogy miként is kell
adózni a praxisjog
értékesítése – már ha
egyáltalán sikerül
eladni – során,
milyen közterhekkel
kell számolni.