2012. 1. szám
Finanszírozás
22 | Praxismenedzsment
diológiai szakellátást a megfelelő szak-
vizsgával rendelkező háziorvos helyben,
a praxison belül, tételes finanszírozás
mellett láthatná el. Már akkor megérné
befektetni egy-egy ultrahangos vagy fizi-
koterápiás készülékekbe, ha a háziorvos
a járóbeteg-pontérték 70 százalékát meg-
kaphatná a kezelések fejében. Komáromi
doktor szerint ezzel spórolna a kassza,
jobban járna a beteg, és persze a praxis-
nak is többletbevetélt jelentene.
Érthetetlen, hogy hazánkban az egész-
ségügyi vezetés elzárkózik ettől, hiszen
például a különféle, enyhébb szorongá-
sos kórképek kezelése világszerte a há-
ziorvosok feladata. Itthon ezzel szemben
ilyen betegségeket nem diagnosztizál-
hatnak, nem kezelhetnek, és gyógyszert
sem írhatnak fel a páciensnek. Egyes
szakmáknál, így a pszichiátriai, moz-
gásszervi, vagy akár a csontritkulásos
kórképek kezelésére megfelelő és elegen-
dő lenne a licencvizsga. Ennek a gyakor-
latnak az elfogadására egyébként a reu-
matológiai és a pszichiátriai szakma is
nyitott lenne dr. Komáromi Zoltán sze-
rint. A magasvérnyomás- vagy a cukor-
betegség esetében ez a forma nálunk is
működik, és jól működik, ezért ennek
kiszélesítésében kellene gondolkodni a
betegek és a finanszírozás, valamint az
orvos szempontjából is.
A finanszírozás hiánya és a jogi hát-
tér hibái miatt a háziorvos abban ér-
dekelt, hogy ne használja a második
szakképzettségét, hanem szakrendelés-
re irányítsa a beteget – mondja
dr. Sel-
meczi Kamill
, a Falusi Körzeti Orvosok
Országos Szövetségének (FAKOOSZ) el-
nöke. A napi munka mellett a házior-
vosok többsége nem képes megújítani
a szakvizsgáját, így második szakmá-
jában csak nehézségek árán tud tevé-
kenykedni.
Egyelőre azonban a háziorvos alaptevé-
kenysége sincs a költségekkel összhang-
ban finanszírozva, s bár jogilag előírható
lenne, hogy második szakképesítésüket
használják a praxisban, s ezzel helyben,
a betegekhez legközelebb bővítsék az el-
látások körét, ám a jelenlegi rendszerben
ennek nincs jövője.
A gyakorlati óraszám megszerzését is
segítené Selmeczi Kamill szerint, ha a
doktorok a háziorvosi tevékenységbe in-
tegráltan tudnák alkalmazni az adott
szakképzettségüket. Ha ezt még finanszí-
roznák is, a praxisnak is nagyobb vonzása
lenne az alapellátást választó fiatal orvo-
sok körében.
A második szakképzettség magánren-
delés kereteiben sem kiaknázható, csu-
pán kényszer szülte lehetőség, amivel az
orvos kiegészítheti az alulfinanszírozott
alaptevékenységét. Persze a háziorvos
csak a szabadidejében dolgozhat a ma-
gánrendelőjében. Azonban a vidék és a
főváros közötti különbség igen nagy: míg
Budapesten van fizetőképes kereslet, ad-
dig egy zalaegerszegi fülészeti magánren-
delő igen szerény bevételt jelent az orvos
számára.
Ez utóbbi vélekedést támasztja alá
dr.
Farkas Zoltán
székesfehérvári háziorvos
példája is, aki magánpraxisban pszicho-
terapeutaként tevékenykedik – másodál-
lásban.
– Korábban egy kicsi, Fejér megyei fa-
luban volt körzetem, ahol nem volt ren-
tábilis a magánrendelés, valószínűleg
ezt valóban csak megyeszékhelyen vagy
a fővárosban lehet úgy végezni, hogy
meg is érje. A továbbképzések, szinten
tartások sok időnket elveszik, s anyagi-
lag is megterhelőek, hiszen a gyógyszer-
cégeket kitiltották ezek támogatásából.
Nem a második szakképzettség hasz-
nálhatósága, hanem az időkorlát a prob-
léma Farkas doktor szerint is, hiszen a
magánrendelés második munkahelyet je-
lent. Azonban azt is hozzáteszi, hogy há-
ziorvosi tevékenységében is sokat jelent
és jól használható pszichoterápiás kép-
zettsége, amely nagy segítség a megfelelő
orvos-beteg kommunikációban.
Tarcza Orsolya
A
PraxisMenedzsment
tavaly év végi számában
Beneda Attilá
t,
a Nefmi Egészségügyért Felelõs Államtitkárának kabinetfõnökét
arról faggattuk: mi az akadálya annak, hogy ha a doktor házior-
vosi szakvizsgája mellett még egy szakképesítéssel rendelkezik,
akkor privát rendelést nyújthasson a körzetében élõk számára?
A kabinetfõnök elmondta: „Keressük a választ arra, hogy az alap-
ellátók miként tudnák hasznosítani egyéb szakvizsgáikat is. En-
nek egyébként elvben nincs akadálya. Az már „technikai” kérdés,
hogy az adott rendelõben ezt a szakrendelését milyen feltételek
mellett tudja mûködtetni, bár valószínûleg az ÁNTSZ bevonásá-
val ez is kivitelezhetõ. A legfõbb kérdés pillanatnyilag a finanszí-
rozás. Az alapellátással foglalkozó munkacsoportunk igyekszik
megteremteni ennek a lehetõségét, szeretnénk módot adni arra,
hogy praxis melletti szaktevékenységet valamilyen korlátozott
módon, a körzetekhez kötve háziorvosok is végezhessenek.”