Page 2 - Praxismenedzsment 2013/2.

2013. 2.
szám
Interjú
4
| Praxismenedzsment
Mekkora nyereséget termel a laborató-
riuma a kórházának?
Már az elején provokál? Természetesen
azon szolgáltatókhoz hasonlóan, amelyek
komolyan veszik ellátási kötelezettségüket
és szakmai feladatukat, nem válogatnak a
több nyereséget hozó és a veszteséges vizs-
gálatok között, 24/7/365 típusú sürgôssé-
gi szolgáltatást biztosítanak és háziorvo-
saiktól mintabeszállítást végeznek, nos,
az ilyen ellátókhoz hasonlóan mi sem tu-
dunk nyereségesek lenni. Hatmillió vizs-
gálatot végzünk egy évben, ezzel az egyik
legnagyobb laboratórium vagyunk az or-
szágban. A teljesítményünk egynegyedét
sem éri el az a vizsgálatszám, amit az OEP
teljes értéken finanszíroz, az egészségbiz-
tosító a nagyobb részt lebegtetett pontérté-
ken fizeti ki, azaz 1,5 forint helyett nagyjá-
ból 20 filléren, átlagosan pedig 60 filléren.
Bár az utóbbi évtizedben egyrészt a rea-
gensek, vegyes anyagok költsége folyama-
tosan emelkedett, másrészt a költségigé-
nyes laboratóriumi vizsgálatok elvégzését
egyes új terápiák társadalombiztosítás-ala-
pú alkalmazásának alapfeltételévé tet-
ték, mindezt nem követte a finanszírozás.
A laboratóriumi vizsgálatokra allokált zárt
kassza több mint 10 éve nem változott.
Akkor bizonyára visszafogják a teljesít-
ményt.
Nem vezettünk be várólistát. Ugyan
a várólista egy jogilag támadhatatlan esz-
köz, mert általa kifejezésre juttatom, hogy
szándékomban áll megvizsgálni a pá­
cienst, ám közben olyan helyzetbe hozom
a beteget és az orvosát, hogy inkább más
megoldást vagy más szolgáltatót keres-
sen. Nyíregyházán ezt nem tesszük meg,
hiszen egyetlen ellátó vagyunk a város-
ban és a legjelentôsebb ellátó a megyében.
Ezzel a lépéssel a társszakmák munkáját
érdemben hátráltatnánk, s valószínû­leg
további problémákat generálnánk: átme-
netileg talán, de tartósan nem lenne ke-
vesebb feladatunk, mert utána sürgôsségi
jelzéssel ellátva látnánk viszont a labora-
tóriumi vizsgálatra várók mintáit.
Kevesebb háziorvosi beutalót tartana
indokoltnak?
A laboratóriumi diagnosztikai igényt
nem lehet izoláltan kezelni, ez a kérdés
nem válaszolható meg egyszerûen. Tény,
hogy az utóbbi idôszakban számottevôen
nôtt a laboratóriumi vizsgálatkérések,
ezen belül a háziorvosi kérések száma is.
Ha csak a 2011-es és a 2012-es adatainkat
vetem össze, egy év alatt 5 és 10 százalé-
kos az azonos betegforgalom melletti vizs-
gálatszám- és pontszámemelkedés. Egyes
laboratóriumi vizsgálatoknál a növekedés
a 20 százalékot is meghaladja, ami érdemi
laboratóriumi kasszanövelés nélkül fenn-
tarthatatlan dinamika. A laboratóriumi
vizsgálatkérések számának gyarapodása
nemzetközi tendencia, a megbízható, rö-
vid leletátfordulási idejû valós diagnoszti-
kai, terápiás értékû laboratóriumi vizsgá-
latok fontos eszközök a gyógyító orvosok
kezében. Nálunk a növekedésnek szerve-
zéstechnikai magyarázata is van. Amíg
például a szerológiai vizsgálatok komplett
véleményezett leletére heteket kellett vár-
ni, addig ezen vizsgálatokat nem lehetett
valós diagnosztikai eszközként használni
a terápia­választáshoz. Miután ez az idô
néhány napra, esetenként néhány órá-
ra rövidült, az orvosok ténylegesen tud-
ják használni az eredményeket a diagnó-
zishoz, így használják is a vizsgálatokat.
Másrészt egyre inkább elvárás az alap-
ellátástól a helyben történô ellátás és az
egyre szélesebb körû gondozási tevékeny-
ség, ami megkívánja a labordiagnosztikát,
aminek a rendszeres alkalmazását pél­
Interjú dr. Ajzner Évával, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai
Társaság leendô elnökével
Nem elég, ha a laboreredmények
átlaga pontos
A laboratóriumi szol-
gáltatás érték, a házior-
vosoknak a valós szak-
mai szükségesség sze-
rint kell gazdálkodniuk
a rendelkezésre álló
kapacitásokkal – jelenti
ki
dr. Ajzner Éva
,
a nyíregyházi kórház
központi laboratóriu-
mának vezetô fôorvosa.
A
PraxisMenedzsment-
nek adott interjúból
kiderül: a szakember
támogatja, hogy a be-
tegközeli eszközöket
többen és többször al-
kalmazzák a házior-
vosok közül, ám csak
megfelelô külsô minô-
ségbiztosítás mellett,
s csak akkor, ha adottak
ehhez a tárgyi és
a személyi feltételek,
illetve a feladatok mellé
finanszírozás is társul.