Vitairat
M
edical
T
ribune
2013.
január
31.
3
fogadhatnánk, de a probléma az,
hogy a beteg kistérségekben nem
arányosan, volumenében növek-
szik meg a vatta HBCS-k mennyi-
sége, hanem az is megfigyelhetô,
hogy az emelkedett súlyszám
fogyasztáson belül ráadásul a
vatta aránya is megemelkedik,
tovább fokozva a problémát
(4.
ábra)
.
Tehát a „beteg” kistér
ségek nemcsak átlagosan bete-
gebbek, hanem másképpen bete-
gebbek, azaz szójátékkal élve,
valamiért a beteg kistérségek
„
elvattásodnak”. Nem állítjuk
térképen
(3.
ábra)
,
akkor azt
látjuk, hogy a 79 „beteg” kis-
térség közül 59-ben a vatta
HBCS-k fogyasztása is országos
átlag feletti (75%), miközben az
„
egészséges” 95 kistérség esetén
csak 17-nél emelkedett a vatta
HBCS-k száma (18%). Mi okoz-
hatja ezt az összefüggést?
Az elméleti magyarázatokból,
amely a két térkép ilyen fokú
hasonlóságát magyarázná, nincs
hiány. Kifogásként azt fogal-
mazták meg többen, hogy ha a
fogyasztás több, akkor természe-
tes, hogy a „vatta” is több lesz.
Ezt a magyarázatot akár el is
zavarosabb legyen) a mûtétet
nem tartalmazó HBCS-k „M”-t.
A sürgôsségi HBCS-k jele „S”.
Az összes HBCS e három halmaz
valamelyikébe tartozik, és éves
szinten az OEP felé (2010-ben)
a táblázat szerinti összegben
kerültek jelentésre
(2.
táblázat)
.
A továbbiakban ezeket a cso-
portokat, illetve a csoportok
elemeit is vizsgáljuk. Foglalko-
zunk majd a „vatta” HBCS-kkel,
melyek mindegyike az M cso-
port tagja, és tárgyaljuk majd az
úgynevezett „Z”-s HBCS-ket is,
melyek lehetnek akár a P, akár
az M csoport tagjai.
Végül a csoportokat önma-
gukban is vizsgálni fogjuk, hogy
milyen eloszlási mintázatot
mutatnak a különbözô kistérsé-
gek között és megkeressük a túl-
fogyasztással kapcsolatos össze-
függéseket is.
2.1. „
Vatta” HBCS-k
A vatta HBCS fogalma szakmai
körökben jól ismert, annak elle-
nére, hogy pontos definíciója
természetesen nincs. Mi azokat
a HBCS-ket értjük ez alatt a név
alatt, melyek a szabálykönyv
alapján könnyen kódolhatóak
és viszonylag alacsony költsége-
ket generálnak az intézmények-
nek. Másképpen megközelítve,
szinte lehetetlen utólagosan
leellenôrizni, hogy az illetô ellá-
tás indokolt volt-e vagy sem,
ráadásul az illetô HBCS térí-
tési értékéhez képest minimá-
lis költséget jelent a szolgáltató
számára. (Ennek megfelelôen az
összes vatta az „M”-es HBCS-k
közé tartozik.) Sok ilyet ismer-
nek a „kódoló laboratóriumok-
ban”, mi a teljesség igénye nélkül
négy ilyet vizsgáltunk, melyek
egy év alatt az OEP felé kb. 18,5
milliárd forint értékben kerültek
lejelentésre. (2010)
(3.
táblázat)
Érdekes módon, ha csak eze-
ket ábrázoljuk a fogyasztási
egy-egy átlagnál „betegebb” kis-
térségben csak annyit kellene
látnunk, hogy nagyjából minden
HBCS-típusból körülbelül azo-
nos mértékben kellene emelked-
nie az esetszámoknak, tehát nem
lenne szabad eltérést találnunk a
betegségek közötti arányokban.
A valóság természetesen nem ez.
Kutatásaink során sikerült
néhány olyan mintázatot talál-
nunk, amelyek nagyon gyako-
riak a „beteg” kistérségekben
és alig fordulnak elô az „egész-
ségesekben”. Mielôtt azonban
belevágnánk, szükséges egy kis
magyarázat.
Az intézmények havi jelenté
sei tartalmazzák az idôszak
elbocsátott betegeinek fonto-
sabb kezelési adatait. A jelentés
alapján az OEP az egyes esete-
ket úgynevezett homogén beteg
ségcsoportokba (továbbiakban
HBCS) sorolja, az intézmé-
nyek ennek alapján kapják meg
finanszírozásukat. A besoro-
lás alapja egy szabálykönyv,
így minden csoportnak önálló
kódja és térítési értéke van. Az
összes HBCS három nagyobb
halmazt alkot, melyeket egy-
egy betûvel jelölnek. A mûtéti
eljárást vagy beavatkozást tar-
talmazó HBCS-k „P” megjelö-
lést kapnak, (és hogy a kép még
2.
A túlfogyasztás
artefaktumai, avagy
„
mindenki másképp csinálja”
Az elôzô cikk eredménye, hogy
megmagyarázhatatlan különbsé-
geket találunk a lakosság aktív
fekvôkasszát érintô fogyasztá-
sában. Kiindulásként a 2. ábra
mutatja azokat a kistérsége-
ket pirossal, amelyek az orszá-
gos átlagot meghaladó OEP-
forrást használnak fel az aktív
fekvôkasszát illetôen. Fontos
kiemelni, hogy az adatok nem
egy-egy kistérség egészségügyi
intézményeinek fogyasztását
mutatják, hanem az ott élôkét,
függetlenül attól, hogy ezek a
lakosok az ország mely kórhá-
zában kaptak ellátást. (A beteg-
hez tartozó irányítószámot, nem
pedig az ellátó intézmény kódját
vettük figyelembe.)
Azt találtuk, hogy óriásiak a
különbségek az ország külön
bözô pontjai között. Arra vol-
tunk kíváncsiak, hogy azt a
79 „
beteg” kistérséget, melyet
akkor azonosítottunk, összeha-
sonlítva a „takarékos” kistér-
ségekkel, találunk-e valamilyen
eltérést a HBCS-k összetételében.
A józan ész azt diktálná, hogy
folytatás a 4. oldalon
3.
ábra. Egy lakosra jutó finanszírozás (Ft)
a 015F, 074C, 109C és 576B „Vatta” Hbcs-k esetén
Átlag: 1854
612–861
861–1109
109–1358
1358–1606
1606–1854
1854–2644
2644–3433
3433–4222
4222–5011
5011–5801
4.
ábra. A 015F, 074C, 109C és 576B „Vatta” Hbcs-k
súlyszámának aránya a kistérségek összsúlyszámához képest
Átlag: 5,51%
2,51%–3,11%
3,11%–3,71%
3,71%–4,31%
4,31%–4,91%
4,91%–5,51%
5,51%–7,34%
7,34%–9,16%
9,16%–10,99%
10,99%–12,81%
12,81%–14,64%
2.
táblázat
P fôcsoport M fôcsoport S fôcsoport
Összesen
Esetszám
706442
1379159
45432
2131033
Súlyszám
950730
1283123
11982
2245835
Millió Ft
142610
192469
1797
336875
1.
táblázat
Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés Helyezés Eltérés
Záhony
1
169
-168
159
-158
142
-141
7
-6
69
-68
20
-19
59
-58
63
-62
Pétervásárai
2
2
0
1
1
11
-9
62
-60
88
-86
42
-40
118
-116
105
-103
Kisvárdai
3
170
-167
153
-150
149
-146
38
-35
63
-60
67
-64
109
-106
101
-98
Mátészalkai
4
163
-159
85
-81
157
-153
3
1
13
-9
18
-14
38
-34
34
-30
Dunaújvárosi
5
59
-54
114
-109
24
-19
120
-115
139
-134
150
-145
154
-149
155
-150
Bodrogközi
6
159
-153
74
-68
162
-156
4
2
5
1
33
-27
26
-20
30
-24
Debreceni
7
109
-102
160
-153
114
-107
93
-86
20
-13
131
-124
89
-82
84
-77
Vásárosnaményi
8
142
-134
77
-69
148
-140
15
-7
27
-19
5
3
78
-70
78
-70
Salgótarjáni
9
46
-37
29
-20
53
-44
22
-13
111
-102
75
-66
128
-119
129
-120
Bácsalmási
10
7
3
22
-12
5
5
46
-36
142
-132
23
-13
41
-31
42
-32
Eltérések átlaga
97
-82
-91
-36
-62
-51
-79
-77
Csepregi
165
29
136
40
125
10
155
156
9
52
113
132
33
51
114
41
124
Balatonfüredi
166
10
156
155
11
25
141
162
4
173
-7
174
-8
174
-8
173
-7
Veszprémi
167
124
43
166
1
136
31
143
24
172
-5
173
-6
155
12
158
9
Körmendi
168
70
98
119
49
30
138
127
41
33
135
120
48
83
85
92
76
Mosonmagyaróvári
169
128
41
157
12
108
61
170
-1
143
26
140
29
127
42
136
33
Gyôri
170
106
64
145
25
145
25
157
13
149
21
151
19
166
4
164
6
Csornai
171
51
120
59
112
46
125
169
2
118
53
127
44
140
31
135
36
Pannonhalmai
172
125
47
97
75
47
125
129
43
128
44
146
26
124
48
119
53
Téti
173
96
77
79
94
99
74
113
60
131
42
94
79
151
22
144
29
Pacsai
174
71
103
32
142
92
82
35
139
67
107
112
62
35
139
37
137
Eltérések átlaga
89
65
96
33
53
33
49
50
Kistérség
50
év fölöttiek
aránya
Halálozások aránya
Élveszületések
aránya
Álláskeresôk aránya
Ápolási díjban
részesülôk aránya
Közgyógy
ellátásban
résztvevôk aránya
1000
fôre
jutó idôskorú
járadék összege
Idôskorú
járadékban
részesülôk
aránya
3.
táblázat
Megnevezés
Ezer súlyszám/év Millió Ft/év
Szem egyéb betegségei
3,3
495
Fül, orrr, száj, gége, garat egyéb
betegségei
3,3
495
Cerebrovaszkuláris betegségek
(
kivéve TIA) pracerebrális érelzáródással
speciális kezelés nélkül
78,0
11700
Veseelégtelenség 18 év felett
39,0
5850
folytatás a 2. oldalról
Aktív
fekvô-
kassza
fogyasz-
tási
sorrend
