Gyógyítás
12
2013.
április
25.
M
edical
T
ribune
Bifidobacterium infantis
35624
csökkentette a proinflammato
rikus citokinek mennyiségét és a
tünetek erôsségét IBS-ben, és szig
nifikáns (20%) globális javulást
okozott a placebotermékkel szem
ben. A Bifidobacterium animalis
DN-173010 javíthatja az IBS-es
betegek életminôségét, míg a
L.
rhamnosus GG
,
L. rhamnosus
Lc705
,
P. freudenreichii ssp. sher
manii JS
,
B. breve BB99
együttes
alkalmazása esetén is a tünetek
javulását figyelték meg.
Egyéb kezelések
kiegészítéseként
A probiotikumok alkalmazása
számos más kezelés kiegészítése
ként is hasznos lehet.
Ismert például, hogy a
Clostri
dium difficile
okozta hasmenés
(
Clostridium Difficile-Associated
Diarrhea/CDAD) mennyire vis�
szavetheti a kezelés hatásosságát
számos betegségben, így például
a hematológiai és az onkológiai
gondozottak esetében. Egy újabb
kutatás arra enged következtetni,
hogy a radioonkológiai bete
gek is jelentôsen ki vannak téve
ennek a fertôzésnek. A fertôzés
következményeképp a CDAD-s
betegek 42%-ánál meg kell sza
kítani a radiológiai kezelést, ami
jelentôsen csökkentheti a keze
lés hatékonyságát. Bronchialis
carcinoma esetében például a
megszakítás miatt fellépô min
den plusznappal 2%-kal nô a
halál esélye. Ezért nagyon fon
tos a CDAD megelôzése a rizikó
faktorok csökkentésével és pro
biotikumok használatával.
Összefoglalás
Napjainkban egyre inkább kör
vonalazódni látszik a probioti
kumok széles körû felhasználásá
nak lehetôsége. Sok esetben a már
kialakult betegségek, mint például
az akut hasmenés, az irritábilis
bél szindróma, a különbözô aller
giák vagy az elhízás esetén az
elôírt terápia kiegészítéseként szá
mos tünet csökkentésében részt
vesznek, növelve ezzel a betegek
életminôségét.
Emellett fontos kiemelnünk a
megelôzésben betöltött szerepét
is. Véleményünk szerint a preven
ció adta lehetôségekre is oda kell
figyelni, hiszen sokszor könnyebb
és minden esetben kifizetôdôbb
megelôzni a betegségeket, fôleg,
ha ennek érdekében csupán finom,
probiotikumtartalmú élelmiszert
kell fogyasztani a megfelelô men�
nyiségben, formában és idôtar
tamban.
Dr. Csiki Zoltán, Nagy Anikó
DE OEC III. Sz. Belgyógyászati Klinika,
Debrecen
Az irodalomjegyzék meg
tekinthetô a szerkesztôségben
rekekben gyakrabban fejlôdik ki
allergiás rhinitis és asztma, mint
a természetes úton születôknél.
A probiotikumok a bélnyálkahár
tya felszínén kölcsönhatásba lép
nekazantigénprezentálóDC-sejtek
Toll-like receptoraival, egy olyan
intercelluláris szignált aktiválva,
amely az immuntolerancia irányá
ban ható Treg sejtek és a természe
tes védekezô immunválaszt segítô
Th1-sejtek citokintermelését ser
kenti. Az így kialakult DC-sejtek
korai citokinkörnyezete szabja
meg, hogy a késôbbiekben normá
lis gyulladásos reakciók vagy aller
giás, atópiás jelenségek válnak-e
dominánssá az antigének hatására.
Egy finn tanulmányban az anya,
majd a csecsemô is
Lactobacillus
GG
kiegészítést kapott, ezál
tal 50%-kal csökkent a korai
atópiás dermatitis prevalenciája.
Probiotikumok együttes haszná
latának is jótékony hatását írták
le. L. GG, L. rhamnosus LC 705,
B. breve 99 és P. freudenreichii
ssp. shermanii JS keverékét a szü
lés elôtt az anyának adva 4 hétig,
majd születés után 6 hónapon
keresztül a gyermeknek adagolva
2
éves követés után az ekcéma
incidenciáját 32%-ról 26%-ra
csökkentette. Az atópiás gyerekek
kezelése probiotikummal nemcsak
a bôrtüneteket, hanem a gasztro
intesztinális panaszok gyakorisá
gát is jelentôsen csökkentheti.
4.
Irritábilis bél szindróma
Az irritábilis bél szindróma (IBS)
egy funkcionális bélbetegség,
jellemzô tünetei a legalább három
hónapja fennálló, visszatérô, leg
alább 3 nap/hó gyakorisággal
jelentkezô hasi fájdalom, disz
komfortérzéssel és székelési zava
rokkal.
Jelentôségét magas prevalencia
hangsúlyozza, amely átlagosan
3–24%
közötti, a fejlettebb ipari
országokban gyakoribb elôfor
dulással. A betegség leginkább a
18–34
éves korcsoportot érinti
nôkben 2-4-szer jellemzôbben
jelentkezik.
Számos lumináris faktor, mint
például a bélflóra, a bevitt étel
vagy az epesavak, növelhetik a bél
permeabilitását,amimiattlétrejövô
immunválasz fontos szerepet játsz
hat az IBS-ben fellépô hasi fájda
lom és megváltozott székelési szo
kások kialakulásában. Prospektív
vizsgálatok alapján megjelenésé
ben heveny gastroenteritis is sze
repet játszhat, 7–32%-ban ún.
„
posztinfekciózus” IBS alakulhat
ki a lezajlását követôen.
A probiotikumok a tünetek
csökkentése mellett, a vélelme
zett kialakulási okokból szá
mos befolyásolására képesek.
Antibakteriális anyagok termelé
sén keresztül gátolják a patogén
baktériumok megtelepedését,
gyulladást és bélpermeabilitást
csökkentô hatásuk is ismert.
zett vizsgálat során az
L. casei
,
L. bulgaricus
és
S. termophilus
együttes alkalmazásával sikerült
kimutathatóan csökkenteni mind
az AAD, mind a
Clostridium
difficile
okozta hasmenést.
Megállapíthatjuk, hogy aján
lott a probiotikumok alkalma
zása AAD megelôzésére, hiszen
a klinikai vizsgálatok során sok
törzs ért el kedvezô hatást (
L.
acidophilus, bulgaricus, reuteri,
casei, plantarum, rhamnosus
GG, B. longum, infantis, brevis,
S. boulardii, Bacillus clausii,
E. faecium
),
a hasmenést kiváltó
antibiotikumtól függetlenül.
2.
Elhízás
A bélflórának, így a probiotiku
moknak is kiemelt szerepük van
az anyagcsere-egyensúly fenntar
tásában. Ma már globális prob
léma az elhízás, aminek hatására
az egyéb anyagcserezavarok, mint
például a 2-es típusú cukorbeteg
ség prevalenciája is nô.
A sovány és az elhízott emberek
bélflórájában minôségi és men�
nyiségi eltéréseket figyeltek meg.
A megváltozott bélflóra fogyás
hatására visszaalakul. Ez a meg
figyelés arra enged következtetni,
hogy a megváltozott bélflóra vis�
szaállítása segíthet rendezni a
súlytöbbletet.
Terhesség során a fiziológiás
zsírnövekedés a 3. trimeszterben
összefüggésben lehet a megválto
zott mikrobiotával.
Santacruz
és
csoportja súlyosan elhízott váran
dós nôk bélflóráját vizsgálták, ami
ben több volt a
Staphylococcus,
Enterobacteriaceae
,
és
Escherichia
coli
,
és kevesebb A
kkermansia
muciniphila
és a
Bifidobacterium
,
mint a kontollcsoportban. Köve
téses vizsgálatban csecsemôk bél
flóráját elemezve kiderült, hogy
az alacsonyabb
Bifidobacterium
és magasabb
St. aureus
számmal
bíró csecsemôk 7 éves korukra
kövérebbek lettek, mint azok,
akiknél a
Bifidobacterium
ok túl
súlya dominált.
3.
Allergia
Az egészséges újszülöttek steril
emésztôrendszerrel jönnek világra,
elôször a szülôcsatornában kon
taminálódnak baktériumok
kal. A természetes szülés során
a normális vaginális és enterális
flórából az újszülött bélcsator
nájába
Lactobacillusok
és
Bifido
bacteriumok
jutnak, valamint az
anyatejes táplálás során bekerülô
oligoszacharidok mint prebio
tikumok komoly szerepet játsza
nak az egészséges bélflóra kiala
kulásában, így az immunrendszer
érésében is.
A steril bélrendszer kolonizá
ciója létfontosságú az orális
allergénekkel szembeni toleran
cia kialakulásában. Ezt támasztja
alá az a megállapítás, hogy a
császármetszéssel született gye
A probiotikumok hatásosságát
a beviteli forma is meghatároz
hatja. Egy vizsgálatban több törzs
bevitele történt, különbözô termé
kekkel (joghurt, kapszula, sajt).
Eredményként megfigyelhetô volt,
hogy bizonyos törzsek a joghurttal
való bevitel után jelentôsebb men�
nyiségben jelentek meg a széklet
ben, mint a kapszulát vagy sajtot
fogyasztó csoportban. A joghurtot
kapó csoportban voltak legtovább
jelen a székletben a baktériumok.
Felhasználási lehetôségek
1.
Vírusos, bakteriális, illetve
antibiotikum-kezeléshez társuló
hasmenések
Aprobiotikumokhatásoskiegészítôi
a hasmenések kezelésének. Az
eddigi vizsgálatok a
Lactobacillus
GG
és a
Sacharomyces boulardii
hatékonyságát emelik ki. Egy nem
rég készült metaanalízis szerint a
hét napnál tovább tartó hasmenés
gyakorisága szignifikánsan csökken
Sacharomyces boulardii
szedése
mellett. A hasmenés kialakulása
megelôzésének tekintetében klini
kai vizsgálatok igazolták további
probiotikumok:
S. thermophilus
,
L. bulgaricus
,
L. acidophylus
és
B. bifidum
preventív hatásait is.
A vírusos hasmenések tanulmá
nyozása során bizonyítottá vált a
probiotikumok adásának elônyös
volta a csecsemôkori rotavírus
okozta hasmenésben, átlagosan
25
órával csökkentve a hasmenés
idôtartamát. Igazolást nyert az is,
hogy a probiotikumok elsôsorban
a vírus okozta hasmenésre gya
korolnak dózisfüggô módon
kedvezô hatást, míg az invazív
baktériumok okozta hasmenést
kevésbé befolyásolják.
A fertôzéses eredetû kórképek
kezelése során alkalmazott antibio
tikumok alkalmazása hátrányos
hatással van az intesztinális bakté
riumflórára, ami a betegség utáni
lábadozás elhúzódásához vagy has
menéshez vezet. Az antibiotikum-
terápiában részesülôk 5-30%-ánál
jelentkezik az antibiotikum-keze
léssel összefüggô hasmenés (AAD,
gyermekeknél az arány magasabb,
11-40%.
Klinikai lefolyása az
enyhe hasmenéstôl a súlyos, akár
letális szövôdményekkel járó for
mákig terjedhet. Bármely antibioti
kum alkalmazása során felléphet.
Az AAD kialakulása akár 52%-
kal csökkenthetô probiotikumok
alkalmazásával.
Hat placebokontrollált tanul
mányból négyben kimutatható
volt a
Lactobacillus GG
alkalma
zásának jótékony hatása az AAD
megelôzésére. Egy 2007-ben vég
A bélflóra fontossága
A bélflóránk számos funkciót
képes befolyásolni, mint a bélrend
szer fejlôdését, a gasztrointeszti
nális motilitást, gyógyszerek meta
bolizmusát. Számos tanulmány
igazolja, hogy a bélflóra össze
tételének megváltozása számos
betegséggel összefügghet, mint az
antibiotikummal asszociált has
menés, az irritábilis bél szindróma,
a vastagbélrák, Crohn-betegség,
a 2-es típusú diabetes mellitus
vagy az elhízás.
Bélflóránk igen érzékeny, élet
módunkkal, különféle antibioti
kumok használatával, illetve pre-
és probiotikumok fogyasztásával
modulálható aktuális összetétele.
Feltételezhetjük, hogy ha a meg
bomlott bélflóra rizikótényezô
bizonyos betegségek kialakulá
sára, akkor annak visszaállítása
terápiás hatással bírhat.
A probiotikumok
A probiotikum a FAO/WHO
meghatározása szerint olyan
megfelelô számban jelen lévô,
élô mikroorganizmusokat jelent,
amelyek kedvezô hatást gyakorol
nak a gazdaszervezetre. A klini
kai vizsgálatok során felhasznált
mennyiségekbôl arra következtet
hetünk, hogy 5×10
9
kolóniafor
máló egység (CFU) bevitele szük
séges legalább 5 napon keresztül.
Ahhoz, hogy a probiotikumok
nagyobb valószínûséggel kifejt
sék jótékony hatásaikat, sokszor
prebiotikumokat is alkalmaznak.
A prebiotikumok olyan, az emberi
szervezet számára emészthetetlen
táplálékalkotók, melyeket a bél
baktériumok képesek bontani,
ezáltal elôsegítik azok növekedését
és az újonnan bevittek megtelepe
dését a bélben. Azokat a terméke
ket, melyekben a probiotikumok
és a prebiotikumok egyszerre van
nak jelen, szinbiotikus termékek
nek nevezzük.
Probiotikumok piaca: bizonyított és vélelmezett eredményesség
Egyensúlyban az anyagcsere
Egy felnôtt ember emésztôcsatornája közel 7-9 méter hos�-
szú, s átlagosan 400-500 baktériumfaj népesíti be. Ezek a mik-
roorganizmusok alkotják a természetes bélflóránkat, amelyet
definiálhatunk úgy is, mint az ember szimbiotikus társa az
egészségmegôrzésben.
