Háttér
4
2013.
április
25.
M
edical
T
ribune
A fejlôdô piacok szerepe
a gyógyszeriparban
A fejlôdô piacok egyszerre jelen
tenek óriási potenciált és a nagy
rizikót a gyógyszeripar számára.
A növekedés látványos: az elôre
jelzések szerint 2020-ra a BRIC
országok adják majd a világ
GDP-jének 33%-át (vásárlóerô-
paritáson számolva), ugyanakkor
ezek a piacok – földrajzi adottsá
gaik, fejletlen infrastruktúrájuk,
az eltérô kulturális környezet,
a szabályozás fejletlensége miatt –
nagy kihívást is jelentenek. Mind
ezen tényezôk mellett nem feled
kezhetünk meg arról sem, hogy
a lakosság átlagos jövedelme is
jóval elmarad a fejlett világra
jellemzô értéktôl.
A fejlôdô piacok kiszolgálása
tehát komoly alkalmazkodást
kíván meg a gyógyszeripartól.
Nemcsak az igényeik eltérôek
–
az érett piacokhoz hasonlítva
–,
de a fizetési hajlandóságuk
is különbözô. Bár a jólét átla
gos szintje nô, ezekben az orszá
gokban egyszerre van jelen az
egyre növekvô létszámú, jómódú
közép- és felsôosztály, akik kiváló
minôségû ellátást igényelnek;
illetve a szélsôségesen szegény
rétegek, akik a legalapvetôbb ellá
táshoz sem jutnak hozzá. Ennek
oka, hogy ezekben az orszá
gokban az egészségügyi kiadá
sok nagyobb hányadát fedezik
magánköltésbôl, mint az európai
országokban, illetve az Egyesült
Államokban vagy Kanadában.
Még a dinamikusan fejlôdô BRIC
országoknak is túl drágák pél
dául a biológiai terápiák ahhoz,
hogy finanszírozni tudják ôket.
Mindezek tükrében az érintett
kormányok számára az egyik leg
nagyobb kihívás a gazdag és a
szegény rétegek egészségügyi igé
nyeinek összeegyeztetése lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy
az Európán és Észak-Amerikán
kívüli területeken a gyógyszer
iparnak teljesen új stratégiát kell
kialakítania – akár piaconként
eltérôt, hiszen az egyes országok
között is óriási különbségek adód
nak. A tanulmány négy olyan
stratégiát határoz meg, amelyet
a nagy gyógyszeripari szereplôk
követnek a növekvô piacokon.
Az egyes stratégiák egy olyan
skálán helyezkednek el, amelynek
egyik végén az innovációvezérelt,
másik végén a piacvezérelt válla
latok állnak:
•
A mennyiség helyett inkább
a minôségre fókuszáló, innova
tív cégek a „szokásos” portfólió
jukkal és (relatíve magas) áraik
kal lépnek ezekre a piacokra.
(
Példa: Roche)
•
Az elsôsorban a piacszerzésre
és a volumennövelésre fókuszáló
cégek fôleg az alapellátásban
használatos készítmények forgal
A vázolt folyamatok ellenére
a gyógyszeripar elsôsorban a
daganatos és ritka megbetege
dések biológiai terápiáira fóku
szál, és úgy tûnik, nem tart lépést
a változásokkal; egyelôre csak
kevés vállalat ismerte fel, hogy
az évtized végére csupán azok a
készítmények tudnak bekerülni
a finanszírozásba, amelyek vagy
olcsóbbak, vagy pedig (bár a
gyógyszerkasszában esetleg több
letkiadást generálnak, de) bizo
nyíthatóan költséget takarítanak
meg az egészségügyi ellátórend
szer valamely szegmensében.
A felismerés egyelôre várat
magára, pedig (1) az érett piacok
nak is szembesülniük kell a forrás
hiánnyal, továbbá a (2) fejlesztett
gyógyszerek egy részének margi
nális a hozzáadott értéke a már
korábban is elérhetô terápiákhoz
képest, amely hosszú távon nem
fenntartható mûködést indukál.
A finanszírozók igénye azon
ban – látva a globális folyama
tokat – éppen ennek ellenkezôje:
több értéket szeretnének vásárolni
ugyanakkora összegért, illetve
ugyanannyi értéket kevesebbért.
Mindezért megfigyelhetô, hogy
a gyógyszercégek profitját meg
határozó tényezôk között egyre
csökken a hagyományos marke
tingeszközök (orvoslátogatók,
ingyenes minták stb.) szerepe,
miközben elôtérbe kerül a terá
piás eredményesség és outcome
mérése, hiszen a finanszírozók
egyre inkább az eredményekre
koncentrálnak.
A kulcskérdés tehát az, hogy
hogyan lehet a vásárló/finanszí
rozó számára nagyobb értéket
elôállítani. A tanulmány ennek
négy módját határozza meg:
•
Felesleges egészségügyi kiadá
sok azonosítása és redukálása;
•
Valós életben mért eredmé
nyesség és evidencia;
•
A betegek szempontjainak
figyelembe vétele, számukra
információgyûjtés és -nyújtás,
kommunikációs felületek kiala
kítása;
•
A terápiák célzását lehetôvé
tevô diagnosztikai eszközök fej
lesztése.
A PwC a tanulmány eredmé
nyeire alapozva megállapítja: a
gyógyszervállalatoknak nem lesz
könnyû dolguk, amikor el kell
dönteniük, hogy mely betegségek
terápiáira koncentráljanak, mely
gyógyszerek fejlesztését folytas
sák, milyen adatokat gyûjtsenek.
Alapvetô igény látszik, hogy a
döntéshozók felismerjék, az érett
piacok finanszírozói számára
elsôsorban a következôk jelente
nek értéket, amelyért hajlandóak
fizetni: a betegségek megelôzése,
prevenció; korábban nem gyó
gyítható betegségek gyógyítása; a
felhasznált erôforrások mennyi
ségének csökkentése; a páciensek
aktivitás-, produktivitásmegôrzé
sének támogatása.
zés elsôsorban az USA, valamint
Kanada, Franciaország, Német
ország, Japán és az Egyesült
Királyság esetére fókuszál. Ezen
országok adják az iparág teljes
bevételének 59%-át.
Általánosságban tapasztalható,
a költségvetési források szûkös
sége miatt a finanszírozók egyre
jobb outcome-ot várnak el a finan
szírozott készítményektôl. Becslé
sek szerint az egészségügyi kiadá
sok 70%-át az ún. „HONDA”
betegek generálják, azaz a magas
vérnyomás-betegségben szenvedô,
elhízott, nem együttmûködô, dia
béteszes vagy asztmás betegek.
Mindezért a finanszírozók egyre
inkább az ezekhez a betegcso
portokhoz kapcsolódó költségek
visszaszorítására törekednek, ez
a pénzügyi nyomás azonban a
gyógyszergyártókat is szerve
sen érinti. Az Egyesült Államok
gyógyszer-finanszírozási gyakor
lata ennek megfelelôen változó
ban van, a legfontosabb trendek
a következôk:
•
a költséghatékonyság elôtérbe
kerülése: az új terápiák befogadá
sakor kulcsfontosságú a költség
megtakarítás vagy a jelentôs kli
nikai elônyök bizonyítása;
•
outcome-alapú finanszíro
zási szerzôdések egyre nagyobb
szerepe;
•
a jobb minôségû szolgáltatás,
valamint a prevenció és a feles
leges kórházi bennfekvés csök
kentése érdekében tevékenykedô
ellátásszervezô intézmények kiala
kítása;
Az európai, kanadai és japán
gyógyszerpiac is hasonló átala
kítás irányába mozdult el. Az új
gyógyszerek befogadásakor a tár
sadalombiztosítók egyre inkább
megkövetelik, hogy a készítmé
nyek mind klinikailag, mind gaz
daságilag kedvezôbbek legyenek
a már a piacon forgalomban
lévôknél. A törekvések – orszá
gonként – összegzôen az aláb
biak:
•
Kanadában a jelenlegi tarto
mányi helyett szövetségi szintû
árszabályozás bevezetését tervezik;
•
Az Egyesült Királyságban
2014-
ben vezetik be az új gyógy
szerárazási rendszert az újonnan
befogadott készítményekre;
•
Japánban lehetôvé tették a
tervezettnél magasabb forgalmat
elérô gyógyszerek újraárazását;
•
Számos ország vezetett be a
generikumok felírását ösztönzô
programokat. Franciaországban
az orvosok számára egyéni útmu
tatót készít a társadalombiztosító
a gyógyszerfelírások racionalizá
lása érdekében.
lió USA-dollárról a háromszoro
sára,18,2 trillió dollárra nôtt.
A pozitív folyamatok mellett
azonban számos területen szembe
sülnie szükséges a gyógyszeripar
nak kihívásokkal, kockázatokkal:
jellemzô, hogy az utóbbi években
az innováció visszaszorult, a sza
bályozás és ellenôrzés fokozottá
vált, a piaci feltételek szigorodtak,
továbbá az egészségügyi ellátások
költségeire is általánosan tapasz
talható növekedés volt jellemzô.
Részleteiben a következôk állapít
hatóak meg:
•
A gyógyszeripar éves ered
ménye valójában nem növekedett
az elmúlt 10 évben, az új gyógy
szerek kifejlesztése egyre inkább
költséges tevékenységgé vált.
•
Szigorúbb szabályozási kör
nyezet jellemzô a gyógyszerpia
con, amire példaként említhetô
az EMA nemrégen prezentált új
háromágú megközelítése a mellék
hatások adminisztrálása céljából,
vagy az FDA új betegbiztonsági
rendszere (Sentinel). Általános
ságban tapasztalható, hogy a sza
bályozó hatóságok szerte a vilá
gon szorosabb együttmûködésre
törekszenek a koherens döntések
meghozatala érdekében.
•
A piaci környezet számos
kihívással szolgál a marketing és
értékesítés területén is: a szabada
lomvédettség, az off-patent készít
mények kiemelt jelentôségûek
lesznek a jövôben is, várhatóan
2012
és 2018 között, a generikus
erózió 148 milliárd dollárral fogja
csökkenteni a gyógyszerkiadáso
kat. A piaci magatartást nagyban
befolyásoló eszköznek, az ársza
bályozásnak is kiemelt a szerepe:
a fejlett gazdaságokban már rég
óta alkalmazzák mind a direkt,
mind az indirekt árszabályozást,
azonban a fejlôdô országok is pró
bálnak egyre inkább felzárkózni a
szabályozás területén – 24 fejlôdô
ország kezdte meg egy nagyobb
kontrollt biztosító törvényi háttér
kialakítását az elmúlt években.
•
A fentieken túl tapasztalható
továbbá az egészségügyi kiadá
sok folyamatos, fenntarthatatlan
ütemû emelkedése is. Az egészség
ügyi ellátásra fordított kiadások
jellemzôen a bruttó hazai termék
egyre nagyobb arányát teszik ki.
Gyógyszeripari trendek
–
érett piacok, gyógyszer
ipari kilátások
A PwC elemzése rámutatott: a
fejlett piacok mûködése között
is nagy különbségek adódnak,
a differencia azonban az utóbbi
években tovább nôtt. Az elem
Bevezetô – világpiaci
trendek a gyógyszeriparban
A gyógyszeripari kilátások ígére
tesek, de egyidejûleg vészjóslóak
is – áll a PricewaterhouseCoopers
tanulmányában. A kiadvány pozi
tívumként rögzíti a tudományos
háttér folyamatos erôsödését, a
növekvô keresletet a gyógyszer
készítmények iránt, illetve a koráb
ban tapasztalt szabadkereskedelmi
akadályok felszámolását. A vázolt
területekre jellemzô folyamatokat
az alábbiak szerint lehet általános
ságban összegezni:
•
A tudományos háttér kap
csán kiemelendô: számos sikert
lehet elkönyvelni a genetika és a
genomika területén; számos pia
cot hódított meg az ôssejtterápia;
az epigenetika fejlôdésével kezd
érthetôvé válni a nem DNS-ben
kódolt öröklôdô biológiai jelen
ségek háttere; továbbá a háló
zati medicina fejlôdése is tapasz
talható volt az elmúlt években.
Kijelenthetô mindezek tükrében,
az elmúlt évtizedek tudományos
befektetései a 2010-es évtized
végére fognak igazán beérni.
•
Növekedett a gyógyszerek
iránti kereslet: a globális gyógy
szerpiac stabilizálódása látható,
a BRIC országok (Brazília, Kína,
India, Oroszország) gyógyszerfor
galma 22,6%-kal nôtt, a további
–
tanulmányban – vizsgált 13 fej
lôdô országban (gyors követôk)
7,2%-
os növekedés volt tapasztal
ható. Ennek okai jellemzôen a kö
vetkezôk voltak: (1) a népesség
több mint 30%-ára jellemzô a fi
zikai aktivitás csökkenése; (2) a
populáció több mint 20%-a válik
túlsúlyossá vagy elhízottá, illetve
(3)
több mint 13%-uk a 60 éves
vagy idôsebb korcsoporthoz tar
tozik. Mindezek olyan rizikófak
torok, melyek növelik a szívbe
tegség, a diabétesz és a daganatos
megbetegedések elôfordulását.
Szükséges megemlíteni továbbá,
hogy egyre több az idôs és beteg
ember, a demencia prevalenciája
65
éves kor után ötévenként meg
duplázódik; a fertôzô betegségek
globális incidenciája ismét nô, ami
egyrészt néhány kórokozó gyógy
szerrezisztenssé válásával, másrészt
új (pl. a HIV és az MRSA) és régi-
új (pl. szamárköhögés) kórokozók
felbukkanásával magyarázható.
•
Akereskedelem liberalizációja:
számos történelmi határ eltörlésé
vel a szabad kereskedelem elôtt új
utak nyíltak meg, ami soha nem
látott növekedést hozott a globális
kereskedelemben. 2001 és 2011
között az exportforgalom értéke
(
kivéve a szolgáltatásokat) 6,2 tril
Mi vár a gyógyszeriparra?
From vision to decision – Pharma 2020
Tavaly év végén publikálta a PwC a „From vision to decision – Pharma 2020” címû kiadvá-
nyát, melyben a PricewaterhouseCoopers a gyógyszeripar elôtt álló kihívásokat mutatja be
számos aspektusból. A PwC hosszú távra kitekintô tanulmányában megvizsgálja, milyen kihí-
vásokkal kell szembenéznie a gyógyszeripar szereplôinek az elkövetkezô közel tíz évben.
Cikkünk a tanulmány fôbb megállapításait foglalja össze az elemzésben vizsgált fôbb területek
–
úgymint piaci trendek, kutatás-fejlesztés, portfóliómenedzsment, vállalati kultúra – szerint.
folytatás az 5. oldalon
