Fókusz
M
edical
T
ribune
2013.
május
30.
13
a meggondolásból, hogy a beteg
panaszaiért esetleg nyaki sérv a
felelôs.
A diagnózist az anamnézis és
a fizikális vizsgálat segíti. Mindig
megkérdezzük a pácienst, hogy
mikor fáj, mikor zsibbad a keze.
A kéztô alagútszindrómájánál álta
lában az I–III-as ujjak érzészavara
dominál, az érzészavar egyébként
az idegek beidegzési területén jele
nik meg. EMG/ENG és az utóbbi
években UH-vizsgálat javasolt
diagnosztikusan.
A klinikai tünetektôl függôen a
kezelés konzervatív, pl. a kéz éjsza
kai sínezése, NSAID és lokális szte
roid, elôrehaladott esetben, amikor
izomatrófia áll fenn, vagy anatómiai
eltérés (törés után) felelôs a tünete
kért, sebészi megoldás jön szóba.
Primer fibromialgia
szindróma
Krónikus generalizált izomfájda
lom, ami az ACR kritérium sze
rint több mint három hónapja
fennáll, és 18 tenderpontból 11
nyomásérzékeny. 80-90 százalék
ban 30-40 körüli nôk betegszenek
meg; fáradtság, fejfájás, mellkasi
fájdalom, irritábilis colon, depres�
szió, szorongás kísérheti.
Tekintettel a szerteágazó tüne
tekre, a beteg hosszas kivizsgálást
igényel, hiszen panaszai mögött
fennállhat gyulladásos reuma
tológiai, endokrin, daganatos,
GI-betegség is.
Kezelésében gyógyszeresen anti
depresszánsok, kognitív viselke
désterápia, illetve minden olyan
balneo- és fizikoterápiás gyógymód
szóba jön, amely izomellazulást,
fájdalomcsökkenést eredményez,
ilyen a masszázs, az iszappakolás
és a tangentor alkalmazása.
A miofascialis fájdalom szindró-
ma szintén a krónikus fájdalom
szindrómák közé tartozik, ún.
triggerpontok jelenlétével jellemez
hetô, amelyek az izmokban lévô, a
vizsgáló ujja alatt ugráló, ropogó
fájdalmas csomók. Nyomásuk ki
sugárzó fájdalmat okoz, lokali
zációtól függôen nyaki, mellkasi,
deréktáji, hasi, illetve alsó végtagi
területen. Ennek fordítottja is igaz,
így pl. az ismétlôdô angina a mell
kasi izomzatbanokozmiogelotikus
csomókat, amelyek további fájdal
mat okoznak. Hátterében túlerôl
tetés, stressz, tartási elváltozások
állnak, az elôfordulásban lénye
ges nembeli eltérés nincs, tünetei
ben a fáradtság, csökkent fizikai
aktivitás, hangulat- és alvászavar
vezet. Kezelésében legfontosabb
az izom rugalmasságának helyre
állítása gyógyszeres és nem gyógy
szeres úton. A gyógyszeres kezelés
ben izomlazító, fájdalomcsillapító,
NSAID, opiát, antikonvulzív, anti
depresszáns szereket alkalmazunk.
Stretching technikánál a normál
hosszúságú és rugalmas izomzat
elérése a cél, a hideg spray bein
dítja a gerincvelôi védômechaniz
musokat, és az izom nyújthatóvá
válik. Nem gyógyszeres kezelés
még a triggerpont nyomása, mas�
százsa, az önellazító technikák
alkalmazása.
dr. Penczner Gabriella
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás
Intézet
emelhetôk ki (az utóbbi gyulla
dása eredményezi az ún. calcaneus
sarkantyút).
Az entezitisz gyulladásos gerinc
betegségeknél gyakori, de ahogy a
tárgyalt kórképek mindegyikénél,
úgy a túlterhelésnek, rossz stati
kájú lábbelinek itt is szerepe van.
Tipikus formája a teniszkönyök,
ami terhelésre jelentkezô laterá
lis könyökfájdalom, jellemzôje a
csukló ellenállással szembeni fáj
dalmas extenzió, illetve a golf
könyök, ami mediális könyök-
fájdalom, jellemzôje a nyomás
érzékenység és az ellenállással
szembeni fájdalmas csuklóflexió.
Kezelésük elsôsorban konzerva
tív (hûtés, nem szteroid gyulladás
csökkentô, fizikoterápia, lokális
szteroidinjekció, gyógytorna, rög
zítés, röntgenbesugárzás). A kon
zervatív kezelés eredménytelen
sége esetén kis számban mûtét jön
szóba, az izomeredés leválasztása,
a degenerált ínrészek eltávolítása,
neurolízis, dekortikáció.
Alagútszindrómák
Az idegek nyomás alá kerülhetnek
az ôket körülvevô lágyrész vagy
csontos képletek által, ilyenkor a
kórkép megjelenhet önállóan, de
állhat hátterében gyulladásos reu
matológiai, endokrin betegség,
diabetes mellitus, trauma vagy túl
erôltetés is. A reumatológus leg
gyakrabbanakéztô (nervus ulnaris,
peroneus, tarsalis) alagútszindró
máival találkozik. A kórkép válto
zatos tünetekkel bír – elôfordulhat
fôként éjszakai zsibbadás, kiterjedt
fájdalom, izomgyengeség, érzésza
var –, ami sokszor tévútra viszi a
diagnózist. Számtalan röntgen- és
MRI-felvétel történt már a kéztô
alagút szindrómája esetén abból
fájdalmat provokálunk; a felisme
rést segíti a nyomásérzékenység és
az ín krepitációja is.
Az Achilles-tendinitisz kiszélesíti
az ínt, melynek nyomása fájdal
mas, és a terhelés, járás nehezített.
Hátterében sporttrauma állhat,
de lehet gyulladásos reumatoló
giai betegség részjelensége is, sôt
antibiotikum-szedés kapcsán is
elôfordult már ínszakadás.
Az inak gyulladásos elváltozá
sai akut stádiumban nyugalomba
helyezésre, jegelésre, borogatásra,
gyulladáscsökkentésre jól reagál
nak; fizikálisan meg kell gyôzôdni
az ín épségérôl (lábujjra állás nem
vihetô ki), UH-, MR-vizsgálattal
a diagnózist pontosítjuk.
A nyáktömlôknek vagy burzák
nak súrlódást csökkentô, mozgást
javító szerepük van. Vannak olyan
burzák, például a könyöktáji vagy
a prepatelláris burza, amelyek fel
színesen helyezkednek el – ezek
fertôzésre hajlamosak –, ízülettel
nem közlekednek. Összeköttetés
másodlagosan alakulhat ki, fôként
reumatoid arthritisben, amikor
a szubakromiális burza a vállízü
lettel vagy a gastrocnemius burza
a térdízülettel nyílik egybe.
Fontos az anamnézis felvé
tele. Mivel mechanikus irritáció
is okozhatja a burzák gyulladá
sát, így bizonyos foglalkozásokat
végzôk hajlamosabbak a kórképre
(
tartós könyökléssel, térdepléssel
járó munka). Infekció gyanújakor
laboratóriumi vizsgálat (fôként
vérkép, süllyedés, CRP és váladék
tenyésztés), antibiotikum adása,
sebészi konzultáció javasolt.
A Baker-ciszta a térdhajlatban
helyezkedik el. Térdízületi izzad
mány esetén térdhajlításra ízü
leti folyadék áramlik a cisztába,
ami nagyobb méret elérésekor
bepréselôdhet a lábszárizmok
közé, ilyenkor gyakorta meg is
reped, és az egész lábszár duz
zadttá válik, feszül, fájdalmas,
mélyvénás folyamat gyanúját kelti.
A páciens sokszor sürgôsségi osz
tályra kerül, a diagnózist Doppler
és ízületi UH-vizsgálat segíti.
Entezitiszek
Az ín kapcsolódási helyét a peri
oszteumhoz entézisnek nevezzük,
az íntapadási helyek betegségei
az entezitiszek, amelyek közül a
könyök, a térd, a sarok és a liga
mentum plantare elváltozásai
Fluktuáló terime a könyökcsúcson
Gyógytorna és egyéb módszerek
A gyógytorna lehet passzív kimozgatás, aktív torna, izomerôsítés, vezetett,
aktív, ellenállással nehezített, és az egyensúly fejlesztésére irányuló. A cél
mindig a mozgás terjedelmének helyreállítása, az izomtónus csökkentése, a
kontraktúrák megelôzése.
Segítenek a lágyrésztechnikák is, így pl. a Terrier-módszer, ami kis felüle-
ten végzett masszázs és mobilizáció, illetve a tape alkalmazása, ami rugalmas,
öntapadós anyag, szerepe a fájdalom és a lágyrészduzzanat csökkentése, a
mozgáspálya javítása, az ízület stabilizálása.
Új eljárás a fájdalmas terület lökéshullám-kezelése (ESWT).
A terápiás röntgenbesugárzás alkalmas a krónikus reumatológiai beteg-
ségek fájdalomcsillapítására, a heterotóp osszifikáció megelôzésére.
A citokinrendszeren, a fehérvérsejt-migráció gátlásán, a fibroblasztaktiváció
csökkentésén keresztül hat. A betegek 50-80 százaléka jól reagál a beavatko-
zásokra, és a hatás akár fél-két évig is eltarthat.
folytatás a 12. oldalról
Mire jó a manuálterápia?
A mozgásszervi panaszok hátte
rében az esetek jelentôs részében
nincs makroszkópos anatómiai
elváltozás, konkrét, radioló
giai módszerekkel kimutatható
károsodás. Ezek az ún. funkci
onális problémák, amelyek álta
lában egy vagy több ízületnek az
élettanitól eltérô pozíciójából és
az ehhez társult izomfeszülésbôl
eredô fájdalmat és mozgáskor
látozottságot (blokkot) jelentik.
Ide tartoznak mindazok a fáj
dalmas kórképek, amelyeket a
klasszikus orvoslás „konzerva
tív” kezelésben szokott részesí
teni: lumbágó, isiász, a még ki
nem szakadt porckorongsérv,
a csigolyák és más ízületek
nem kopásból eredô mozgás
beszûkülései, izomhúzódások és
-
feszülések, ínhüvelygyulladá
sok, tenisz- és golfkönyök, befa
gyott váll, fejfájás, szédülés.
Ellenjavallatot a törés, ficam,
daganatos betegség és kóros
ízületi lazaság képez. Várandós
ság alatt fokozott óvatossággal
kell végezni a kezelést, ugyanígy
súlyos csontritkulásnál is.
Mi volt elôbb: izomfeszülés
vagy ízületi blokk?
Kiváltó tényezôként elsôsorban a
krónikus stressz említhetô, amely
korunk népbetegsége, és min
den szervünkre negatívan hat.
A stresszre leginkább érzékeny
braditróp szövetek (porc, szala
gok) oxigénellátása csökken, és
sejten belüli acidózis jön létre.
Emiatt feszülések keletkeznek az
arra leginkább hajlamos váziz
mokban (m. tensor fasciae latae,
m. gluteus minimus, m. gastro
cnemius, m. levator scapulae
stb.) vagy éppen a hasi szerve
ket körülvevô kötôszövetekben.
A feszülések az egyensúly meg
bomlása által újabb feszülése
ket generálnak. Ha a feszülés
(„
feszültség”) meghalad egy
bizonyos mértéket, a szervezet
vészriadót fúj, és – kedves taní
tómesterem, Lángfy György sza
vaival – „kiveri a biztosítékot”,
ami komolyabb funkciózavar
ban, mozgáskorlátozottságban
vagy erôs fájdalomban nyilvánul
meg.
Több mint csontkovácsolás
A manuálterápiában érvényesül
nie kell az ún. holisztikus szem
léletnek, tehát az egész embert
kell kezelni, nem csupán a pana
szos területre összpontosítani.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak az
ízületek pozícióját állítjuk helyre
(„
roppantással”), hanem az ízü
let mozgatásában részt vevô
izmok tónusát is normalizáljuk.
Emellett figyelembe kell venni a
panaszos területet befolyásoló
reflexíveket, távolabbi izmokat,
amelyek funkcionálisan ide kap
csolódnak. Elôfordulhat, hogy
az aktuális fájdalom valami
lyen korábban (akár évtizedek
kel elôbb) keletkezett elváltozás
következménye, amit a beteg
el is felejtett, mert már nem
okoz panaszt. Azonban, ha a
korábbi problémát nem oldjuk
meg, újabb funkciózavarokat
fog okozni. Például vállfájdalom
esetén nemcsak a vállízületet kell
vizsgálnunk, hanem a felsô háti
csigolyák és bordák helyzetét,
a lapocka körüli izmokat, a nyak
izmokat és a nyakcsigolyákat,
a kulcscsontot, a mellizmokat és
a váll izmait is. Sokszor ugyanis
Manuálterápia a mozgásszervi
kórképek kezelésében
Mellékhatások
nélküli gyógyítás
Aki betegekkel foglalkozik, az tapasztalja, hogy a simo-
gatás, érintés önmagában gyógyítólag hat. A mai egész-
ségügy keretein belül azonban nem jut idô erre, a modern
képalkotó eljárások korában lassan elfelejtjük használni az
érzékszerveinket is. A manuálterápiában viszont felérté
kelôdik a testi kontaktus, fogások széles skáláját használ-
juk, elsôsorban kezünkkel közvetítve a gyógyító erôt.
folytatás a 14. oldalon
