Praxismenedzsment | 9
Finanszírozás
2011. 1. szám
Mit, mennyiért?
Fontos kikötés, hogy a 1,5 milliós támo-
gatási keretbôl vásárolt mûszerek és esz-
közök három évig nem adhatók el, csak
abban az esetben, ha az adott idôkereten
belül ugyanazon praxis betegeinek ellátá-
sát szolgálják.
A kormányrendelet nevesíti azokat az
eszközöket, amelyekre a támogatási ös�-
szeg fordítható, mi több, minden egyes
esetben meghatározza a maximális ér-
tékhatárt is.
(Lásd a táblázatot a 10. ol
dalon.)
Lehet ugyan drágábban is vásá-
rolni, de az elszámolásnál csak a ren-
deletben meghatározott összeget fogják
figyelembe venni! A lista a háziorvo-
si praxisok esetében 19, míg a fogor-
vosi vállalkozásoknál 39 tételt nevesít.
S míg az elôbbieknél csupán kettô éri el
a 1,5 milliós értéket – kislabor gép, illet-
ve praxis Holter –, a fogászok esetében
9 tétel szerepel a fenti árkategóriában.
Az október 19-én megjelent és még
aznap hatályba lépett rendelet sze-
rint, akik októberben benyújtották tá-
mogatási igényüket már erre a hónap-
ra is megkapták a havi 50 ezer forintos
részletet. Azt, hogy mennyire várták
ezt a lehetôséget a háziorvosok, éke-
sen bizonyítja, hogy a rendelet megje-
lenését követô kevesebb mint két hét-
ben – amelyet munkaszüneti napok is
bôven tarkítottak – az érintett kör 16–
17 százaléka adta be igényét. A gyorsa-
sághoz nyilván az is hozzájárult, hogy
A háziorvosi rendszer működését romló feltétel
rendszer mellett stagnáló minőségű ellátás jellemzi
– állapítja meg az Állami Számvevőszék vizsgálati
összefoglalója.
A számvevők szerint a finanszírozási nehézségek,
a háziorvosok elöregedése és az emelkedő betöltetlen
praxisszám az uniós átlaghoz való felzárkózás helyett
az elért eredmények fenntarthatóságának kockázatát
vetítik előre. Legfontosabb megállapításaik pontokba
szedve:
1. 2005 és 2010 között az Egészségbiztosítási Alapból
a
háziorvosi ellátás finanszírozására
fordított ös�
szeg nominálisan ugyan emelkedett, de ez reálér
té-ken 8,3%-os csökkenést jelentett, ami a forrás
ellátás romló tendenciáját mutatta az ellenőrzött
időszakban. A finanszírozás a feladatellátás minő
ségét nem tükrözte. A változás jele, hogy a hatékony
munkavégzés ösztönzésére hivatott rendszert 2010
októberében bevezették és további fejlesztése vár
ható.
2. Az alapellátás megerősítésének hangsúlyozása elle
nére az ellenőrzött időszakban az ágazatirányító nem
dolgozott ki a háziorvosi ellátás megújítását szolgáló
hosszú- és középtávú
fejlesztési tervet.
3.
A működtetési jog
(„praxis-jog”) önálló orvosi tevé
kenység nyújtására jogosító engedélybe foglalt va
gyonértékű jog, amelynek adásvétele egyelőre korlá
tozott. A hatályos jogszabály értelmezési problémái is
hozzájárulnak az alacsony mobilitáshoz, ami kihat az
orvosok nyugdíjba menetelének problémáira is.
4. Az ellátórendszer ellehetetlenülését vetíti előre a
humánerőforrás romló helyzete
. A háziorvosok át
lagéletkora magas és folyamatosan tovább emelke
dik. A helyzetet az is rontja, hogy nő a külföldön
munkát vállalni szándékozó orvosok száma. 2005
és 2010 között 240 háziorvos kért hatósági bizonyít
ványt végzettsége külföldi elismertetése céljából.
A humánerőforrás hiánya növeli az ellátást biztosító
orvosok terhelését. Az ÁSZ kérdőíves felmérése sze
rint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint
amit az EU munkaidő direktíva megenged, és amire
szerződtek az OEP-pel.
5. A háziorvosok többsége nem tett eleget a finanszíro
zási bevételek és az ellátásra fordított kiadások elkü
lönítési kötelezettségének, és a
támogatás felhasz-
nálása
több esetben nem a finanszírozott tevékeny
ség érdekében történt. Ennek következményeként
2009-ben 24,1 millió, 2010 első félévében 24,4 millió
forint visszavonására került sor.
6.
A megbetegedési és halálozási mutatók
jelentős kü
lönbségeket mutatnak annak függvényében, hogy az
adott település miképp illeszkedik a háziorvosi rend
szerhez. A kis lakosságszámú, jellemzően vegyes pra
xis által ellátott településeken a megbetegedési és ha
lálozási mutatók rosszabbak a városokra jellemzőnél,
és az is rontja az egészségügyi esélyeket, ha nincs
háziorvosi székhely a településen. A finanszírozási
rendszer nem ösztönzi a megelőzést, különösen rossz
a helyzet a vegyes praxisoknál, ahol jóval alacsonyabb
például az átoltottság, mint az osztott praxisokban.
7. A háziorvosok
szakmai ellenőrzését
az Országos
Szakfelügyeleti Módszertani Központ irányítása alá
tartozó szakfelügyeleti rendszernek kellene ellátnia,
de forráshiány miatt a szervezet nem tudta teljesíte
ni a feladatát.
8. A háziorvosok
kapuőri szerepe
gyengült azáltal,
hogy a szakorvosok a háziorvossal rendeltetnek meg
bizonyos egészségügyi ellátásokat, a nemzetközi ös�
szehasonlításban erős kapuőri funkció azonban így
is biztosított. Az ÁSZ kérdőíveire adott válaszok sze
rint a háziorvosok több mint fele bővítené saját kom
petenciáit.
Háziorvosnál jártak a számvevők
A jogforrás
A jogszabály a
Magyar
Közlöny
2011. október 19-i,
121. számában jelent meg.
A kormányrendelet száma:
216/2011. (X. 19.) – A háziorvosi,
házi gyermekorvosi és fogorvosi
alapellátási vállalkozások
támogatásáról.