Praxismenedzsment | 39
Jogi iránytű
2011. 1. szám
az egészségügyi alkalmassági
vizsgálat célja
Az alkalmassági vizsgálat semmiképpen
sem önmagáért való, annak célja két fő
pontban foglalható össze:
•
egyfelől kiemelten fontos annak meg-
állapítása, hogy a vizsgált személy-
nek nincsen olyan betegsége, testi vagy
szellemi, illetőleg érzékszervi fogyaté-
kossága, amely őt a közúti járműveze-
tésre
egészségi szempontból alkalmat-
lanná
teszi;
•
másfelől célja azoknak a
feltételeknek,
illetőleg korlátozásoknak a meghatá-
rozása,
amelyek mellett a vizsgált sze-
mély
betegség, testi vagy érzékszervi
fogyatékosság fennállása esetén is ve-
zethet közúti járművet.
az egészségügyi alkalmasság
folyamatos felügyelete
Mindez természetesen egybevág az általá-
nos orvosi kötelezettségekkel, hiszen a vo-
natkozó előírások alapján
nemcsak akkor
kell erre gondolni, amikor a páciens kife-
jezetten járművezetői alkalmassági vizs-
gálatra jelentkezik, hanem minden olyan
esetben, amikor aggályok merülhetnek
fel alkalmasságával kapcsolatban
– akár
egy teljesen másra irányuló vizsgálat al-
kalmával is.
Ha ugyanis az orvosnak tudomása van
arról, hogy az általa kezelt személy jár-
művezetésre jogosító okmánnyal rendel-
kezik, és nála olyan betegséget, illetőleg
állapotot észlel, amely közúti járműveze-
tésre való alkalmasságát kérdésessé te-
szi,
köteles haladéktalanul soron kívüli
vizsgálatot kezdeményezni.
Mindezek alapján tehát minden orvos-
nak kezdeményeznie kell az alkalmas-
sági vizsgálatot, ha kételye merül fel a
járművezetői alkalmassággal kapcsola-
tosan, ugyanakkor bizonyos, jogszabály-
ban
külön felsorolt esetekben kötele-
zően soron kívüli egészségi alkalmas-
sági vizsgálatot kell kezdeményeznie.
Ez utóbbi azon esetekre vonatkozik, ha az
általa vizsgált személynél
a. elmebetegséget vagy annak marad-
ványállapotát;
b. bármely eredetű tudatzavart;
c. epilepsziás tüneteket;
d. forgalomban való részvételt befolyá-
soló látás- vagy hallászavart;
e. a mozgásképesség és összerendezett-
ség ismétlődő vagy tartós zavarát;
f. alkoholelvonó kezelést;
g. kábítószer-függőséget állapított meg.
Ugyanígy kell eljárni azokban az esetek-
ben is, ha a közúti járművezetőnél az
egészségkárosodás mértékére vonatko
zóan
bármely egyéb szakértői vizsgá
latra kerül sor,
melynek alapján olyan
állapotot, betegséget észleltek, amely a
közúti járművezetésre való egészségi
alkalmasságát kérdésessé teszi.
Bár soron kívüli alkalmassági vizsgála-
tot nem ír elő a rendelet, ha azonban az
orvos a beteg részére
olyan gyógyszert
rendel, amelynek hatása vagy mellékha-
tása
a biztonságos közúti járművezetést
átmenetileg veszélyezteti
és annak beje-
lentése nem kötelező,
köteles felhívni a
közúti járművezető figyelmét arra, hogy
állapotának javulásáig közúti járművet
ne vezessen.
a járművezetők kötelességei
A járművezetők egészségügyi alkalmassá-
gi vizsgálatának a fentiek alapján érdemi
jelentősége van, így a vonatkozó jogsza-
bály sem csak lehetőségeket és jogokat,
hanem
kötelezettségeket is meghatároz
a járművezetők részére az orvosi vizs-
gálattal kapcsolatban.
A kötelezettsé-
gek tekintetében, legalábbis az alkalmas-
sági vizsgálat vonatkozásában – helyesen
– nincs különbség a járművezetői enge-
déllyel rendelkezők, illetve a majdani jár-
művezetők (azaz a járművezető-jelöltek)
között.
Az alábbiakban lehet összefoglalni a
járművezetők, illetve járművezető-jelöl-
tek kötelességeit:
Vizsgálaton való megjelenés,
a vizsgálatnak való alávetés
A közúti járművezető-jelölt
előzetes
egészségi alkalmassági vizsgálaton
,
a
járművezetésre jogosító okmánnyal már
rendelkező személy pedig a meghatá-
rozott
időszakos, illetőleg soron kívüli
egészségi alkalmassági vizsgálaton
(lásd
lejjebb a vizsgálatra vonatkozó szabályo
kat)
köteles az alkalmassági vizsgálat el-
végzésére jogosult orvosnál
megjelenni
és magát a szükséges
orvosi vizsgálatnak
alávetni.
Mikor kell vizsgálni az egészség
ügyi alkalmasságot?
A válasz egyszerű: mindig.