Page 8 - MT 3

2012. 1. szám

Interjú

8 | Praxismenedzsment

A

háziorvosi rendszer indulásakor

sokat hangoztatott kapuőri szerep

képtelen érvényre jutni, ami töb-

bek között annak tudható be, hogy a szak-

rendelések egy jelentős része szabadon fel-

kereshető és sürgősségi betegként bárki fel-

vehető a kórházakba is. Nem véletlen, hogy

jó néhány fekvőbeteg-ellátó intézmény be-

tegforgalmának egyharmadát – van ahol

akár 40 százalékát – eléri a sürgősségi ese-

tek aránya, sorolta

Sinkó Eszter

. Az pedig –

tette hozzá – már a kilencvenes évek elején,

az indulás pillanatában tudott volt, hogy

a fejkvóta alapú finanszírozás nem ösztö-

nöz a másik meghirdetett cél, a definitív

ellátás megvalósítására. Az utóbbi döntés

során ugyanis az volt az elsődleges szem-

pont, hogy miként tudják kordában tartani

a háziorvosok fizetését, illetve a szolgálta-

tások után járó díjtételeket. Bizonytalanok

a kompetenciák, annak ellenére, hogy a ki-

lencvenes évek elején a háziorvosok több-

ször tanácskoztak e kérdésről, kompeten-

cia listákat is készítve, ezeket azonban a

kormányzat nem karolta fel, s „szilárdította

meg” a szabályozás szintjén.

Ami a háziorvosi kassza helyzetét és a

praxisok bevételét illeti, az idei költség-

vetésben például a gyógyító-

megelőző kiadásokból való ré-

szesedése még a 10 százalékot

sem éri el – alig valamivel több

81 milliárd forintnál –, miköz-

ben már a rendszer indulásakor

is 11,3 százalék volt. Reálérté-

ken számolva – 100 százaléknak

véve az 1993-as helyzetet – 8–10

milliárd hiányzik még az indu-

ló pozícióhoz képest is.

Jó, de kevés a

Semmelweis Terv

ASemmelweis Tervben szereplő,

a háziorvosi ellátás fejlesztését

érintő pontok fontosak ugyan, de

nem elégségesek az elkerülhetet-

len megújításhoz, szögezte le az

SE Menedzserképző Központ-

jának kutatásvezetője. Vannak

egyéb próbálkozások is, ilyennek

ígérkezik a svájci és a magyar kormány kö-

zötti megállapodás alapján létrejövő úgy

nevezett svájci alap, melynek keretében

megállapodás született az alapellátási kö-

zösségek támogatásáról, kérdés azonban,

hogy ez elnyeri-e a politikusok tetszését.

Egyéb közösségi-egészségfejlesztési prog-

ramok is megjelennek, ezekhez pályázati

forrás a TÁMOP 6.1.2-ből szerezhető.

Teljes körű funkcionális felülvizsgálat-

ra van szükség, akárcsak a kompetenciák

újragondolására, meghatározására. Változ-

tatni kell továbbá a finanszírozási techni-

kán, s fejlesztendő az informatika. Sinkó

Eszter példaként említette Írországot, ahol

az alapellátás átalakítása után a házior-

vosok 40 százaléka csoportpraxisban dol-

gozik. Nyugat-Európában mindenütt ez a

tendencia figyelhető meg, tette hozzá.

Betegenként 500 forint

A háziorvoslás ágazati szintű helyzetének

egészségpolitikusi elemzését egészítette ki

Komáromi Zoltán

a hétköznapok adataival.

Két év alatt 6875-ről 6745-re csökkent a házi-

orvosi praxisok száma, amelyekben egyéb-

ként éves szinten 55 millió orvos-beteg ta-

lálkozóra kerül sor. Egy átlagos háziorvosi

praxis éves forgalma 10–12 ezer fő, ami napi

szinten 42–80 beteg ellátását jelenti, akikre

egyenként–minteztegykorábbi felméréski-

mutatta – 5,36–3,48 perc jut. Egy beteg ellátá-

sa akisebbpraxisokbanátlagosan500 forint,

a nagyobbakban elérheti az 1000 forintot.

Ez az összeg az országos szakfelügyelő fő-

orvos szerint a szakorvosi díjazások egy-

harmada. A hazai praxisokat átlagosan

1 orvos működteti, 1,2 szakdolgozó bevoná-

sával. Dániában ez az arány 1:4,2!

A rendszer 1993-ban 20 forintos kártya-

pénzzel indult, ez egy év alatt megduplá-

zódott, 1997-re elérte a 80 forintot, majd

2002-re felment 163 forintra. Az elmúlt tíz

évben azonban 160,2–163,1 forint között

mozog. Az Országos Egészségbiztosítási

Pénztár háziorvosi kasszája arányaiban na-

gyobb mértékben növkedett, mint a kártya-

pénz. Ez azzal magyarázható, hogy kisebb

tételekkel emelték a különböző szorzókat.

Horváth Judit

Beszámoló a „Praxisközösség” konferenciáról

Mennyit ér a háziorvos, ha magyar?

A magyar egészségügy

egészét diszfunk

cionalitás jellemzi,

s ez alól nem kivétel

a háziorvosi rendszer

sem, hangzott el

a TEREK Egyesület

napokban megtartott

praxisközösségi

konferenciáján.

Pályázat a közösségi-egészségfejlesztési

programokra

Megjelent az Új Széchenyi Terv Társadalmi

Megújulás Operatív Program keretében az

„Egészségre nevelő és szemléletformáló élet-

módprogramok a kistérségekben” című pá-

lyázat. A kistérségi pályázat célja az egész-

séget szolgáló egyéni magatartásminták ki-

alakítása a lakosság és a speciális, magas

kockázatú célcsoportok körében kistérségen-

ként egy-egy koordinált fejlesztési projekt ke-

retében, az egészségfejlesztést kistérségen-

ként támogató intézmény kialakításával és

az egészségügyi ellátórendszer egészségfej-

lesztéssel összefüggő feladatainak összehan-

golásával, kapcsolatainak fejlesztésével.

Pályázható összeg: legalább 25 mil-

lió Ft, legfeljebb 125 millió Ft. A támogatás

mértéke az elszámolható költség 100%-a.

A pályázat benyújtásának határideje:

2012. március 20-tól 2012. május 2-ig (TÁ-

MOP-6.1.2/11/3).