A sürgősségi táskát elsősorban a kritikus állapotú kis betegeknél alkalmazzák, például légút- vagy vénabiztosítással járó beavatkozásoknál.

A konzervatív terápiás módszerek kudarca esetén jelenthetnek megoldást a metabolikus sebészeti beavatkozások, amelyekből egyre többet végzünk az utóbbi években idehaza is. Az indikáció, a műtéti típusok, azok eredményei és rizikói, valamint az utógondozás kérdései egyre gyakrabban vetődnek fel az orvosi gyakorlatban.

Kulcskérdésnek nevezte az egészségügyi dolgozók képzését az emberi erőforrások minisztere a kecskeméti kórház skill-laborjának átadásán.

Túlságosan gyakran használják a kórházakban a perifériás vénán keresztül bejuttatott centrális vénakatétert, mivel könnyű hozzáférést biztosít az érrendszerhez, azonban a rövid távú használat felesleges kockázatnak teszi ki a betegeket, írja a Journal of Hospital Medicine.

Egyes kardiovaszkuláris kórképekben a tromboemboliás szövődmények megelőzésében nagy szerep jut az új antikoagulánsoknak – írja a PharmaOnline.

A RE-LY vizsgálat eredményeinek közlésével 2009-ben indult el az új orális antikoagulánsok széleskörű alkalmazása a kardiovaszkuláris kórképekben.

Egyre nő azoknak a betegeknek a száma, akik szervezetükben valamilyen idegen testtel – stenttel, kanüllel, katéterrel stb. – élnek, és az idegen testek is egyre hosszabb „élettartamúak”. Egyre több idegen testtel összefüggő fertőzéssel kell tehát számolni.

A centrális vénakatéterek alkalmazása során nemcsak a fertőzésveszély, de a trombózis kialakulásának kockázata is megnövekszik, amire a betegek figyelmét is fel kell hívni.

A kelet- és közép-európai intenzívterápiás szakemberek mától három napig tanácskoznak a szepszis diagnózisának és terápiájának aktuális kérdéseiről. A sebészek és belgyógyászok is sokat tehetnek a magas halálozás csökkentéséért.