A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.

Mivel hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerekkel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére, a korai felismerés és az időben megkezdett, hatékony intervenció kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból és az érintett egyén számára is.

Az időskori depresszió mind magatartásbeli, mind biológiai úton növeli számos testi betegség, köztük a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a diabetes és a fertőző betegségek morbiditását és mortalitását.

A diabeteses idegkárosodás egyik leggyakoribb manifesztációja a disztális szenzomotoros neuropathia, amely az alsó végtagok felől felfelé progrediál, fájdalommal, zsibbadással és érzetkieséssel jár. Ez a szövődmény a dia­beteses láb, valamint az amputáció egyik leggyakoribb rizikófaktora.

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva.

Az Oxford Egyetem kutatói számoltak be arról, hogy egy korábban a hosszan tartó székrekedés kezelésére alkalmazott hatóanyag, a prukaloprid hatásosságot mutatott a memória és a kognitív funkciók javításában.

Az epilepszia kezelése során kiemelt helyet foglal el az egyes antiepileptikumok farmakokinetikai tulajdonságainak ismerete.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy az opioidok fájdalomcsillapító hatása kevésbé érvényesül, ha a beteg valamilyen SSRI antidepresszánst szed, másrészt pedig egy gépi tanuláson alapuló mechanizmust fejlesztettek ki az opioidok várható hatásosságának predikciójára.

A korszerű kezelés lényege a korszerű szemlélet jegyében felállított diagnózis, a korszerű antidepresszívum választása, majd beállítása és a gyógyulási folyamat végigkövetése a teljes funkcionális gyógyulásig, illetve a gyógyult állapot stabilizálódásáig. Ehhez a korszerű antidepresszívum-paletta mellett folyamatos terápiás figyelemre, szakmai tudatosságra van szükség.

Mágneses rezonancia (MRI) és kérdőíves vizsgálatok segítségével több mint 3000 változó alapján a depresszió három altípusát különítették el japán kutatók. Az egyik altípus különösen érdekes, mivel az ebben szenvedő betegek nem reagálnak a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló gyógyszerekre.