Adenovírusokkal specifikusan megjelölt agyi hálózatot aktivál az új módszer az L-Dopa terápia mellékhatásai nélkül, írja az OTSZ Online.

A minimál invazív esztétikai kezelések népszerűsége világszerte nő, és bár az injektálható töltőanyagok alkalmazása viszonylag biztonságosnak tekinthető, a szövődmények előfordulásával minden esetben számolnunk kell.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

A Spy-scope a vezetékszűkületek diagnózisában és a hagyományos módon el nem távolítható vezetékkövek kezelésében nyit új lehetőségeket.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás olyan betegség, ahol a többször ismétlődő akut gyulladásos epizódok következtében a hasnyálmirigyben szöveti pusztulás következik be és a szerv kötőszövetesen átépül.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

A fülkürt ballonkatéteres tágítására számos indikációban, legtöbbször otitis media catarrhalis chronicában kerülhet sor. A beavatkozás során a ballonkatétert 3 módszerrel vezethetik a fülkürt orrgarati szájadékába. A biztonságosság és eredményesség megítélésére számos vizsgálat zajlik jelenleg is.

Az utóbbi pár évben a terápiás endoszkópos lehetőségek tárháza látványosan bővült, a beavatkozásokat segítő újabb és újabb eszközöknek köszönhetően minimális mértékben invazív endoszkópos módszerek segítségével lehet kiváltani sebészeti intervenciókat.

Az utóbbi években számos minimál-invazív, nem torakotómiás műbillentyű-beültetési technika látott napvilágot, köztük a transzkatéteres aortabillentyű-beültetés. E módszer rövid és középtávú eredményei rendkívül ígéretesek és szövődményrátája alacsony.

A boldog emlékek aktiválása felvidítja a depressziós egereket – a Nobel díjas kutató Nature-ben közölt eredményei segíthetnek az emberi hangulatzavar hátterében álló okok megértésében is.