Onkológiai betegségek kapcsán fokozott a thrombosis kockázata, mely hozzájárulhat a halálozási arány emelkedéséhez ebben a betegcsoportban. A szerzők egy élő interaktív evidenciákon alapuló adatbázist hoztak létre a különböző terápiás opciók előnyeinek és kockázatainak áttekintésére, melynek alapján megállapították, hogy a magas vérzési kockázatú betegektől eltekintve megfontolandó a direkt orális alvadásgátlók standard kezelésként való használata a tumor-asszociált VTE eseteiben.

Az OTSZ Online szerint több mellékhatással járt a sugárterápia agresszívebb kemoterápiával történő helyettesítése.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ek) a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak napjainkban. Nagyon gyakori, hogy számos nagy kardiovaszkuláris (CV) kockázatú beteg (például hipertóniások, koronáriabetegek, krónikus vesebetegek) rendszeresen szed valamilyen NSAID gyógyszert, ennek megfelelően az alkalmazásukkal kapcsolatban fellépő mellékhatások is kiemelkedő fontosságúak.

A SWOG 1500 vizsgálat célja a sunitinib és cabozantinib, valamint a crizotinib és savolitinib összehasonlítása volt annak megítélésére, hogy a MET-célzott terápia javítja-e a klinikai kimeneteleket a hagyományos VEGF-célzott szerekkel elérhető eredményekhez képest papilláris vesesejtes carcinomában.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. A gyógyszercsoport jelenleg elérhető tagjai a tofacitinib, a baricitinib, az upadacitinib, a filgotinib (csak Európában) és a peficitinib (csak Ázsia egyes országaiban).

Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2021 augusztusában az éves konferenciáján újította meg a korábbi, 2016-ban kiadott, a szívelégtelenség (SZE) kezelésére vonatkozó irányelveit (1,2).

A PRECONNECT vizsgálat megerősítette a trifluridin/tipiracil kezelés hatásosságát és biztonságosságát, új biztonsági kockázatot nem tárt fel. A kezelés alatt a betegek életminőségében nem következett be klinikailag szignifikáns változás.

Az arthrosis, vagy más néven osteoarthris s a porc károsodásával, gyakran másodlagos gyulladással járó degeneratív mozgásszervi kórkép, amely az érintettek funkcionális állapotát és életminőségét jelentősen rontja. Előrehaladott stádiumban a terápia gyakran a fájdalomcsillapításra korlátozódik, így fontos a megelőzés, vagy a kórkép korai fázisban történő kezelése. Ez az összefoglaló egy korszerű, természetes kollagén készítményre fókuszálva mutatja be az arthrosis prevencióját és oki terápiáját.

A Magyar Diabetes Társaság közelmúltban publikált felmérése (3) során 152 678 cukorbeteg és 305 356 illesztett kontroll adatainak elemzése történt. 2-es típusú cukorbetegek esetén szignifikánsan nagyobb kockázatot találtak az összmortalitás, myocardialis infarktus, stroke tekintetében. A cukorbetegek nagyobb kockázata korfüggőnek bizonyult a halálozás, a szívinfarktus és stroke esetében, a fiatalabb betegeknél a 2-es típusú cukorbetegek csoportjában a - nem diabéteszes személyekkel összehasonlítva - nagyobb volt a kardiovaszkuláris kockázat. A szerzők véleménye alapján a fiatalabb cukorbetegek fokozottabb kockázata miatt a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Nyilvánvaló a N, hogy a hazai és nemzetközi ajánlásokban a kardiovaszkuláris szemlélet, a kezelés biztonságossága fontos szempont volt. Közismert a rosiglitazonnal kapcsolatos széleskörű vita az irodalomban, amely a szer alkalmazása kapcsán észlelt nagyobb szívizom- infarktus kockázat lehetőségét érintette, és a gyógyszer mindennapi forgalomból történt kivonását eredményezte (4). Mind az amerikai (5), mind az európai (6) gyógyszerhatóság a gyógyszer gyártók számára elrendelte, hogy új antidiabeticus készítmény forgalomba hozatala előtt speciális – tervezett, a kardiovaszkuláriskockázat elemzéssel összefüggő, és erre irányuló – klinikai vizsgálatot kell végezni.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) korábbi, döntően a glikémiás kontrollra fókuszáló terápiás megközelítése helyett a legújabb nemzetközi ajánlások holisztikus kezelést, valamint az antihyperglykaemiás terápia megtervezésekor az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD), a pangásos szívelégtelenség, illetve a diabeteses vesekárosodás felmérésén alapuló egyéni gyógyszerválasztást preferálnak. Mindehhez a jól edukált beteg megnyerése, reálisan elérhető, időben behatárolt egyéni célkitűzések egyeztetése szükséges, a beteg személyes preferenciáit is figyelembe véve.