17 hazai SM-szakértő által kialakított, 8 pontból álló konszenzusajánlást fogadtak el a hullámzó kórformájú (relapszáló-remittáló) SM kezeléséről.

Kutatók az eClinicalMedicine folyóiratban megjelent cikkükben publikálták vizsgálatuk eredményét, amelyben hosszú vagy poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek szellemi teljesítményét értékelték.

Az InfoStart szerint már napi 6-9 perc energikus mozgással töltött idő is jobb kognitív eredményeket hoz a mérsékelt fizikai aktivitást végzőkénél.

Új kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le a KOKI kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

Ismeretlen beteg első interjújának feltétlenül személyesen kell történnie, elejétől kezdve nem szabad csak online találkozni a beteggel, ez sem szakmailag nem helyes, sem minőségileg nem lehet megfelelő – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Először használtak amerikai kutatók fotonikus eszközben mesterséges intelligenciát, hogy nagy tempójú képfelismerést érjenek el, írja a hvg.hu.

Az idősödéssel jelentkező memóriapanaszok megítélése összetett differenciáldiagnosztikai feladatot jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára is. Mikor kóros, és mikor természetes a kognitív teljesítmény romlása? Szükségszerű, hogy memóriaproblémák jelentkezzenek?

Az autizmus spektrum zavar egyre nagyobb gyakorisággal megállapított idegrendszeri fejlődési eltérés. A tünetek jelentős része és az alkalmazkodást nehezítő eltérések felnőttkorban is fennállnak, melyhez számos esetben komorbid pszichiátriai problémák társulhatnak. A személyre szabott támogatás biztosítása rendkívül fontos felnőttkorban is.

A Covid-19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.

Egészségügyi adatok okoseszközökkel tötrénő elemzését, hasznosítását végző programcsomagon dolgozik a Pécsi Tudományegyetem, írja az Index.