A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A pandémia utáni távmunka-szakirodalom nagyszabású áttekintéséről a Guardian cikke nyomán a HRPortal számol be.

A túlzott karcsúságideál normalizálása kiemelkedő népegészségügyi vonzattal bír, hiszen az általános népesség a modellkövetés során internalizálhatja az extrém kicsi testméretek fontosságát. Az evészavarok gyakoriságának csökkentésében fontosak a prevenciós stratégiák.

Már szabadalmi eljárás alatt van a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékének kutatócsoportja által kifejlesztett innovatív eljárás.

A pszichózis korai fázisa kiemelt jelentőségű a betegség kimenetele szempontjából. A pszichotikus betegségek korai felismerése és fázisspecifikus kezelése jelentősen megnövelheti a funkcionális remisszió és a felépülés esélyét.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

Az Indexnek adott interjút Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a pécsi egyetem Obezitológiai Tanszékének megalapítója.

A krónikus C vírus hepatitis kezelése jelentősen változott az elmúlt években, a jelenleg rendelkezésre álló direkt vírusgátló gyógyszerekkel a betegek 95-100%-ánál sikerül a fertőzést megszűntetni. Ez új feladatot is ad a hepatológusoknak.

A magyarok változtatnának a pandémia és a korlátozások mentális és fizikai állapotukra gyakorolt negatív hatásain – írja a hvg.hu.

A témában készült legnagyobb szabású kutatás szerint az emberi anyagcsere egyévesen jár csúcsra, 60 éves kortól romlik.