Az epilepsziabetegség nem megfelelő kezelése jelentős mortalitási rizikót jelent. A farmakológiai terápia fokális rohamok esetén 57, míg generalizált esetekben 85 százalékban eredményez rohammentességet.
A felnőtt és a gyermek háziorvosi praxisok mellett a fül-orr-gégészeti szakrendelőkben az egyik legnagyobb járóbeteg terhet a heveny orr-melléküreg gyulladások és a heveny középfülgyulladások kezelése jelenti. A szerző fül-orr-gégész, aki rövid összefoglaló közleményében segítséget nyújt az akut rhinosinusitis és az akut középfülgyulladások egyes klinikai megjelenési formáinak diagnosztikájában, valamint az aktuális irányelvek szerinti megfelelő terápia megválasztásában.
A fertőzések okozta halálozás jelentős szeletet foglal el a világ összhalálozásában. Egy 2019-es felmérés alapján az ischaemias szívbetegség és a stroke után az alsó légúti fertőzések állnak a halálozási lista harmadik helyén. Ennek az évnek a közel 55 millió halálozásából egy globális antimikróbiális rezisztenciát vizsgáló tanulmány eredményei szerint a fertőzéseknek köszönhető halálozás becsült száma közel 14 millió volt. Ebből közel 8 millió haláleset 33 baktériummal volt összeköthető. A leggyakoribb 5 patogén a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli (E.coli), a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) és a Pseudomonas aeruginosa (P. aeruginosa) volt, melyek a vizsgált baktériumok által okozott halálozás több mint a feléért voltak felelősek.
A sclerosis multiplex (SM) komplex patológiai folyamatok következtében kialakult központi idegrendszeri betegség, ahol a gyulladás okozta demyelinizáció és az axonkárosodással járó neurodegeneráció egyaránt jelen van különböző mértékben már a betegség indulásától kezdve. Az összetett patomechanizmus okozta változatos kórlefolyás különböző neurológiai tünetek kialakulása révén jelentős anyagi, társadalmi és életminőségbeli megterhelést jelenthet a betegek számára. A jelenlegi betegségmódosító készítményekkel történő kezelések célja a betegség gyulladásos aktivitásának gátlása révén a neurológiai tünetek rosszabbodásának, és ezáltal a fogyatékosság kialakulásának lassítása vagy megakadályozása, amely a beteg életminőségének minél magasabb szinten történő megőrzését jelentheti hosszabb távon. Jelen összefoglaló célja, hogy áttekintést adjon a sclerosis multiplex egyik kulcsfolyamatának tekinthető autoimmun gyulladásos aktivitás minél korábbi felismerésének fontosságáról és ennek gyakorlati jelentőségéről.
Krónikus vesebetegségben fokozott a thromboemboliás események és a vérzések kockázata, melyet figyelembe kell venni a pitvarfibrillációval élő beteg stroke-prevenciójának megtervezésekor. A szerzők az e klinikai szituációban alkalmazott DOAC-ok és a warfarin hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze. Megállapították, hogy előrehaladott vesebetegség fennállásakor az apixaban mellett volt a legalacsonyabb a súlyos vérzés kockázata.
A stroke-prevenció céljából alkalmazott alvadásgátló kezelés nehézséget jelenthet a magas vérzési kockázatú pitvarfibrilláló betegek esetén. Jelen közlemény szerzői ebben a klinikai szituációban hasonlították össze a direkt orális alvadásgátlókat és a K-vitamin-antagonistákat. Mind a klinikailag releváns, nem jelentős vérzések, mind pedig a minor vérzések kockázata szempontjából az apixaban terápia bizonyult a legbiztonságosabbnak.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?