A SWOG 1500 vizsgálat célja a sunitinib és cabozantinib, valamint a crizotinib és savolitinib összehasonlítása volt annak megítélésére, hogy a MET-célzott terápia javítja-e a klinikai kimeneteleket a hagyományos VEGF-célzott szerekkel elérhető eredményekhez képest papilláris vesesejtes carcinomában.

A célzott terápiákra alkalmas molekuláris eltérések száma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben, ami jelentős túlélési előnnyel jár számos daganat típusban. Ennek következtében a molekuláris patológia szerepe, a prediktív markerek vizsgálata, alapvető fontosságúvá vált a daganatok kezelésében. A célzott terápiák prediktív markerei lehetnek különböző fehérjék expressziói (androgén receptor, PD-L1), génmutációk, génamplifikációk és génfúziók. Jelen írásunkban a génfúziók diagnosztikáját és annak nehézségeit foglaljuk össze.

A tumor genomikai szekvenálására alkalmas technikák új lehetőséget jelentenek az onkológiai betegek ellátásában, ezért egyre több betegnél történik meg a multigénes szekvenálás az adott esetben leghatásosabbnak ígérkező célzott terápia megtervezéséhez.

Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, amivel világelsők vagyunk, mégsem fordítunk elég figyelmet a klasszikus és molekuláris diagnosztika fejlesztésére, aminek következménye a terápiás sikerességen mérhető.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) a Journal of Clinical Oncology legújabb online számában közzétette jelentését (Clinical Cancer Advances 2011) az elmúlt év legjelentősebb rákellenes eredményeiről.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) engedélyezett egy új szert a késői stádiumú, nem kissejtes tüdőrák kezelésére. 

Egy gyógyszer, amely a tüdőrák egyik specifikus típusára hat, drámaian jó választ váltott ki a betegek több mint felében.

A Pfizer gyógyszergyártó nyeresége 2,22 milliárd dollárra nőtt az idei első negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.