A háziorvosi rendeléseket gyakran fejfájásos panasszal keresik fel. Az ellátó orvos dönt arról, hogy önálló/primer vagy tüneti/szekunder fejfájás a valószínűbb. A kettő akár kombinálódhat. Határozni kell a sürgősségről is. Az orvoshoz fordulás oka többnyire primer fejfájás, a gyakoribbá vált migrén, ill. annak eredménytelen kezelése. A következőkben a migrén diagnosztikus kritériumait, tüneteit, az ún. fejfájás vészjeleket, a migrén akut és preventív kezelését, a gyógyszer mellékhatások veszélyeit ismertetjük.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb szív-ér rendszeri rizikótényező, melynek számos szervi szövődménye alakulhat ki. A hypertoniára joggal mondhatjuk, hogy „néma gyilkos”, hiszen világszerte 10 millió haláleset írható közvetlenül a számlájára évente.

Annak ellenére, hogy a közfelfogás szerint a hipertónia diagnosztikája és kezelése megoldott, 2020-ra egyértelművé vált, hogy számos ponton lehet javítani a hipertónia ellátásának minőségén. Az egyik ilyen terület a felderített esetek számának, a másik pedig a kezelés hatékonyságának növelése.

Bár korábbi adatok szerint a vérnyomáscsökkentő losartan alkalmazása szívelégtelenségben szenvedő betegekben megnöveli a halálozás kockázatát egy másik, hasonló gyógyszerhez képest, egy új vizsgálat szerint ez nincs így.

A krónikus szívelégtelenség gyógyítása folyamatos kihívás a kardiológia számára.