Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.

Az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatjuk be röviden.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

A 2 évre redukált allergén-specifikus immunterápiás kezelés a befejezését követő egy év elteltével nem hoz kedvezőbb eredményeket, mint a placebo-terápia, írja a PharmaOnline.

Bár a rhinitis és asztma gyógyszeres kezelése széles körű bizonyítékokon nyugszik, e szereket többnyire nem vizsgálták specifikusan háziporatka-allergia eseteiben.

A fejlett országokban, így hazánkban is az allergiás megbetegedések a lakosság 20%-át érintik, de számuk folyamatosan növekszik. Az allergia napjainkban népbetegségnek tekinthető.

Amerikai tudósok valószínűleg megtalálták azt, miként lehet megvédeni rákos betegek a kemoterápia és a sugárkezelés halálos mellékhatásaitól, védőpajzsot állítva a betegek bélrendszerének.

Az allergiát gyógyszerrel jelenleg nem tudjuk megszüntetni, az immunoterápia (hiposzenzibilizáció) az egyetlen, ami reménnyel kecsegtet.