A fertőzések okozta halálozás jelentős szeletet foglal el a világ összhalálozásában. Egy 2019-es felmérés alapján az ischaemias szívbetegség és a stroke után az alsó légúti fertőzések állnak a halálozási lista harmadik helyén. Ennek az évnek a közel 55 millió halálozásából egy globális antimikróbiális rezisztenciát vizsgáló tanulmány eredményei szerint a fertőzéseknek köszönhető halálozás becsült száma közel 14 millió volt. Ebből közel 8 millió haláleset 33 baktériummal volt összeköthető. A leggyakoribb 5 patogén a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli (E.coli), a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) és a Pseudomonas aeruginosa (P. aeruginosa) volt, melyek a vizsgált baktériumok által okozott halálozás több mint a feléért voltak felelősek.
A kézhigiéné öt momentumának alkalmazása helyett gyakorlattá vált a dupla vagy tripla gumikesztyű viselés a Covid-ellátás során, pedig ez nem nyújtott nagyobb védelmet a fertőzéssel szemben, ellenben elősegíthette a multirezisztens kórokozók terjedését.
Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.
A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.
A Neisseria meningitidis (meningococcus) egy Gram-negatív baktérium, melyet az emberek 4-20%-a tünetmentesen hordoz a nasopharynx területén. Azonban ismeretlen okokból, a baktérium képes bejutni a véráramba, ahol már az egyik legártalmasabb sejten kívüli patogénnek számít, az esetek 10-15%-ában fatális kimenetű megbetegedéseket okoz.
Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.
A májcirrózist korábban egységesen végstádiumú betegségnek tartották. Az elmúlt évtizedben bekövetkező jelentős szemléleti változások következtében napjainkban azonban dinamikusan változó kórképnek tekintjük.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?