A JCO Precision Oncology folyóiratban június 24-én jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak cikke, amelyben a petefészekrák korai diagnosztikájában értek el új, biztató eredményeket. A petefészekrák kialakulásának okáról mind a mai napig keveset tudunk, és még nincs mód a korai felismerésére.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán.

A virológus állítja, hogy a szúnyogirtásra használt készítményt gyártó cég elmulasztotta megtekinteni a tudományos kutatások eredményeit, írja a hvg.hu.

Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

Személyre szabott génszerkesztési módszerrel sikerült meggyógyítani egy CPS1-enzimhiánnyal született csecsemőt Philadelphiában.

A SYNLAB új vizsgálatával, a mesterséges intelligencia segítségével már egyetlen vérvételből felmérhető a hat leggyakoribb pajzsmirigyet érintő betegségcsoport kockázata.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A ritka betegségekre szakosodott mesterséges intelligencia nagy nyelvi modellel a diagnosztikai pontosságot és a klinikai orvosok hatékonyságát fokozná.

A PTE-n folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok.