Rezidensek: itthon tartanák őket – de mégis hol?

A több mint másfélszáz hazai egészségügyi intézmény közül mindössze 47 írt ki álláspályázatot a most végző orvosoknak, ráadásul csökkenni látszik kezdeti nekibuzdulásuk, az eredetileg meghirdetett 780 hely mára 660-ra apadt. Ez azonban a központi gyakornoki státuszban képződő jövendő háziorvosok számával együtt elegendőnek látszik az idén végző közel 700 hallgató foglalkoztatására illetve képzésére.

Gondot még mindig azok elhelyezése okoz, akik a korábbi szakképzési rendszerben kezdték meg tanulmányaikat.

Ennek első részeként ugyanis egy 26 hónapig tartó törzsképzésen vesznek részt – egyetemi státuszban -, amely december elején ér végett. Ekkor újabb, közel 700 fiatal „félig kész” szakorvosnak kell állást biztosítani. A Magyar Rezidens Szövetség 500-550 addig befutó állásajánlattal számol, tudtuk meg a szervezet elnökétől.

Azonban még e felettébb derülátó kalkuláció ellenére is úgy vélik, 50-100 pályatársuk partvonalon kívül marad, s nem tudja folytatni szakorvosi tanulmányait. Igaz, egyelőre a remélt félezer hely sem biztos.

Az új szabályozásról

Az orvosok szakképzését átszabó új jogszabály szövegét egyelőre most fogalmazzák a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban. Sok idejük nincs a szakértőknek, mivel a szakképzésre váróknak augusztus elsejéig le kell adniuk jelentkezésüket. A jogszabálytervezetet illetően egyelőre annyit biztos, hogy nem kötik kilenc évre helyhez a fiatalokat, bár az ágazat új vezetői is szeretnék itthon tartani őket. Ezt azonban nem szankciókkal, hanem motiválással kívánják elérni, tudtuk meg Papp Magortól. A rezidens szövetség elnöke ez utóbbival kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, mondván, erről még zajlanak a tárgyalások, ám egy biztos: két-három éven belül a tárcának mindenképp elő kell állnia egy életpályamodellel.

A korábbi években átlagosan a fiatal doktorok 7-8 százaléka ment külföldre, s az arány most sem rosszabb. A szövetség legfrissebb felmérése szerint a végzősök 3 százaléka rendelkezik külföldi előszerződéssel, illetve 6 százalék vesz részt állásinterjúkon. Húsz százalékuk egyáltalán nem lép be a szakképzési rendszerbe, 42 százalékuk pedig a „röghöz kötős” rendelet újrafogalmazásától tette függővé, hogy megkezdi-e szakképzését.

A rezidensek korábban azt is kifogásolták, hogy az átlagosan 4-5 éves szakképzési időt összesen három évre lehet megszakítani, így lehetetlenné válik két-három gyermek vállalása. Információink szerint ezt a passzust úgy fogalmazzák át, hogy a tanulmányok félbeszakításának maximálása a gyermekvállalásra nem vonatkozik.