hirdetés
2021. június. 17., csütörtök - Laura, Alida,.
hirdetés

Jesszusom! Öregszem?!

Itt az ideje szakítani a hittel, miszerint a korosodás egyenlő a betegséggel. Vagy mégse? Elbizonytalanodom, amikor azt olvasom: nincs éles határvonal, az öregedés nem egyik napról, a másikra következik be, fokozatos, sok lépcsős biológiai folyamat. A kornak nincs nagyon jelentősége, társadalomfüggő, hogy mikortól tartanak valakit öregnek, de tény: a szervezet hanyatlása az életkorral halad, ha a kapcsolat nem is nevezhető túl szorosnak.

Ötven éves vagyok. Éppen ma.
Nem érzek változást, reggelente még lefutom a nyolc kilométeremet, a kilók ennek ellenére rakódnak a derekamra, szemüveg kell az olvasáshoz, de még nem járok orvoshoz, nem szedek rendszeresen gyógyszert.
Azt hiszem, jól vagyok. Ez az öregedés egy humbug. Itt az ideje szakítani a hittel, miszerint a korosodás egyenlő a betegséggel. Vagy mégse? Elbizonytalanodom, amikor azt olvasom: nincs éles határvonal, az öregedés nem egyik napról, a másikra következik be, fokozatos, sok lépcsős biológiai folyamat. A kornak nincs nagyon jelentősége, társadalomfüggő, hogy mikortól tartanak valakit öregnek, de tény: a szervezet hanyatlása az életkorral halad, ha a kapcsolat nem is nevezhető túl szorosnak.

A Kopp Mária által jegyzett legutóbbi, 2008-as Hungarostudy adatai szerint, akiknek sikerül egészségesen megöregedniük, azoknak szembesülniük kell az idősödéssel járó korlátokkal. Bár nem betegek, de nehezebb fölmenni a lépcsőn, megemelni deréksajgás nélkül egy csomagot.

Míg a fejlett országok idősei 70–73 éves korukig jó egészségi állapotról számolnak be a felmérésekben, addig az átlagos magyar hatvan éves korára már megroggyan. Ekkor már azok vannak többségben, akiket az egészségi állapota akadályoz a mindennapi feladataiban. (Fájnak az ízületei, vagy keringési betegségekkel, daganatos betegségeikkel küszködnek.) Egy Dániában élő 50 éves férfi például még 23 egészségben eltöltött évre számíthat, de egy hasonló korú magyar csak tízre. A dánok életmódjáról meglehetősen keveset tudunk, a magyarokéról annál többet: az idősek életkörülményeit vizsgáló friss KSH kutatás adatai szerint ötven fölött a többség már rendszeresen szed orvos által felírt gyógyszert. Többségüket magas vérnyomással, illetve egyéb keringési problémával kezelik.

Tényleg jól vagyok? Az utóbbi években valamennyi szűrést elblicceltem. Rosszul alszom, fáradtan ébredek. A bőröm szürke, egyre vékonyodik, az arcomra soha nem látott erővel hat a gravitáció. Nyúlik, mindenáron le akar csúszni az állcsontomról, hogy amolyan pofazacskóként fityegjen. Azon kapom magam, hogy a reggeli közben lapozgatott újságok cikkeiből szinte csak a lifting, a ránctalanító, bőrmegújító szavakra emlékszem. Talán nincsenek más hírek.
Mit lehet az öregedés ellen tenni?
Semmit.

Az első, már észrevehető „tünet”, a klimax a nőknél ötven körül megérkezik, a férfiaknál később kezdődhet és lassúbb a folyamat. Az egyik magyarázat szerint a nők genetikai programjának része, hogy képesnek kell lenniük az utolsó megszületett utóduk fölnevelésére is, míg a férfiaknál ez nem szempont. (Meglepő, hogy a legtöbb emlősállatnak nincs menopauzája, kivéve a majmokat, amelyeknek ennek ellenére is hosszabb a termékenységi ideje, mint az emberé.)

A csontvesztés már ötvenévesen megkezdődik mindkét nemnél, évente 3–4 százalékkal csökken a test csonttömege, ezért például a gerincoszlop évente körülbelül 3 milliméterrel rövidül. A kor előrehaladásával ötévenként megkétszereződik a csípőtáji törések kockázata is.

Az öregedés során az erekben keringő vér mennyisége a felére csökken, mert a vérzsírok és a meszesedés erőteljesen szűkítik azok átmérőjét. Ez magyarázza a gyorsabb és gyakoribb kifulladást, meglassulást. A szervek tápanyag- és oxigénellátása is romlik. Nehezebben megy a mozgás, leépülnek az izmok, időskorra az izomszövet 30–40 százaléka elvész.

Az idő a látást és a hallást sem kíméli. A botlások arra figyelmeztetnek, a látásunk nem a régi, már nem tudja a szem megfelelően fölmérni a láb és az akadály közötti távolságot, ideje szemészhez menni. A hallás gyöngülésének oka, hogy a belsőfülben a szőrsejtek nem egyformán károsodnak. Lassanként elvesznek a magas hangok, ezért nem azt hallja az agy, amit az illetőnek mondtak.

Már az agy sem a régi... Sejtjeinek fogyása már negyvenéves kor körül elkezdődik, de korántsem törvényszerű, hogy ennek a következménye szenilitás, öregkori elbutulás legyen. Azért a korral a rövid távú emlékezet biztosan gyengül.

Hajnal Katalin biológus a témával foglalkozó szakdolgozatában öregedéselméletből vagy féltucatnyit számolt össze, melyek közös jellemzője, hogy vitathatóak, nem bizonyított folyamatokkal magyarázzák, mi is történhet a szervezetben, amikor öregszünk. Arra pedig végképp nincs magyarázat, hogy pontosan mi indítja el a folyamatot.

Az elméletek két csoportra oszthatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek azt feltételezik, hogy eleve meghatározott program szerint zajlik a folyamat, a másikba pedig azok, amelyek az öregedést véletlenszerűen bekövetkező események következményeként kezelik. Ezek közül a leginkább elfogadottak a teloméra- és a szabadgyök-elmélet. Ez utóbbi lényege, hogy a táplálék lebontásakor melléktermékek, szabadgyökök keletkeznek, amelyeknek erős oxidáló hatásuk van. A gyökök nem stabilak, és a közelben található bármely makromolekulával reakcióba léphetnek, fontos fehérjéket károsíthatnak. Összességében pedig fölgyorsítják a sejtek öregedését. A szabadgyökök öregedési szerepének bizonyítási kísérleteiből egyes kutatók arra következtettek, hogy úgynevezett antioxidánsokkal, így az A-, C-, és az E-vitaminnal akadályozhatják a szabadgyökök keletkezését. Az antioxidánsokkal dúsított takarmányon élő állatok lényegesen tovább éltek, mint a kontrollcsoportba tartozók. Az eredményből azonban többféle következtetést is levontak: voltak, akik azt állították, hogy mindennek ellenére a szabadgyökök nem játszanak szerepet az öregedési folyamatokban. A dúsított takarmány ugyanis rossz ízű, így abból az állatok kevesebbet ettek, ha pedig így van, akkor a kalóriamegvonás hosszabbította meg az életüket, és nem az antioxidáns. A legújabb kutatások viszont azt mutatják, hogy az antioxidánsok erősítik az immunrendszert, ezért növelik az élettartamot, ha nem is az öregedési folyamatok lelassításával, hanem például a rák, a szív-, ér- és idegrendszeri betegségek kialakulásának késleltetésével.

A másik népszerű elmélet, a genetikai óra, a teloméra-elmélet fanatikusai azt vallják, hogy az emberi szervezetet alkotó sejteknek véges az osztódási képességük. Azt pedig, hogy még hányszor osztódhatnak, egy „belső óra” szabályozza, és valamennyi osztódás után rövidített életciklusú sejtek jönnek létre. A teloméra-óra hipotézis szerint a sejtben lévő, úgynevezett telomér (azaz a DNS egy szakaszának) rövidülése méri az életkort, pontosabban azt, hogy hányszor osztódott már az adott sejt.

1985-ben fölfedeztek egy enzimet, a telomerázt, amely képes volt akadályozni a telomér rövidülését. Ez az enzim ugyan jelen van az emberi szervezetben is, de az egyedfejlődés korai szakaszában el is tűnik. Ekkor kezdenek rövidülni a telomérek, és egy bizonyos hossz elérése után a sejtek morfológiája megváltozik, többé nem osztódnak. Állatkísérletekkel 1998-ban azt is bizonyították, hogy a telomeráz enzim meghosszabbítja a sejtek életét. A sajtó a halhatatlanság „génjeként” kezdte emelgetni. Azonban akadtak kétkedők is. Az emberi daganatok túlnyomó többségében kimutatható a telomeráz aktivitás, és ahol jelen van, ott a betegség súlyosbodik. Ám – ahogyan a budapesti biológus is írja szakdolgozatában – a telomérek és az öregedés kapcsolatában sok minden tisztázatlan.


Thomas Kirkwood, brit biológus öregségelmélete szerint az élőlényeknek meg kell osztaniuk energiájukat az önfenntartás és a szervezet működésének javítása között. Azt állította, hogy a testjavításra fordított energia ugyan növeli a túlélés esélyét, de csökkenti a szaporodásét és fordítva. Ha ez így van, akkor az öregedésnek nincs genetikai programja, George Williams, brit fejlődésbiológus szerint az evolúció nemcsak hogy beletörődik az élőlények szaporodási ciklusa utáni hanyatlásba, hanem még elő is segíti a pusztulásukat. Fiatal és szexuálisan aktív korban serkenti azokat az aktív géneket, amelyek időskorban ártanak.

Látom a jövőt?
Elég csak átnézni a kerítésen. A kertben 77 éves szomszédom valakinek fennhangon éppen azt meséli: ötödik házassága tönkretette az életét, de nem hagyja annyiban. Megint nősülni fog. Szerencsés ember, hogy csak az „ötödik” – dünnyögök. Ő aztán nem hagyja magát legyűrni. A hivatalban is élesen kikéri magának, hogy nem, ő nem nyugdíjas, hanem van tisztességes foglalkozása: orvos. Azért mert a kora miatt már nem praktizál, még nem vonták vissza a diplomáját. Éli az életét, éppen azt, ami van. Nála nincsenek átmenetek, csak a jelen van.
Miért lenne ennél rosszabb?

 

*


A KSH hét évvel ezelőtt végzett, az idősek életkörülményeit vizsgáló kutatása szerint a korosak leginkább a ház körüli tevékenységgel töltik az idejüket. Meg nem valósított vágyaik listáját pedig a takarékoskodás, az üdülés és a megfelelő ruházkodás vezetik. A 60 éven felüliek közel háromnegyede nem érzi szükségét, hogy pénz nélkül is megvalósítható sétát, gyaloglást, egy kis otthoni tornát legalább hetente egyszer beillesszen az életmódjába. Közérzetüket az életkörülményeik percepciója befolyásolja; a vizsgálatban résztvevők csaknem fele azt állítja, hogy 60 éves kora után romlottak az életkörülményei. Minél idősebbek a személyek a 60 és 75 éves kor között, annál nagyobb hányaduk „gyakran érzi”, hogy magányos.

*
Az orvosok derékhada ötvenes, elvben tíz-tizenkét éven belül nyugdíjba mehetne. Csakhogy egy másik kutatás szerint az orvosok nem bíznak a jövőben, és arra készülnek, hogy idős korukban is dolgozni fognak.

*

A New York Times júliusban arról számolt be, hogy Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kifejezetten a gyártók számára elkészített egy olyan berendezést, amit bárki magára öltve megtapasztalhatja, milyen nehéz öregnek lenni.  A kutatók szándéka, hogy a berendezéssel segítsék a tervezőket, hogy megértsék, pontosan milyen termékekre van szüksége ennek a korosztálynak.

De jó néhány cég például már készít olyan tárgyakat, amelyek tekintettel vannak az idős korral járó látás- és mozgáskorlátozottságra. A Samsung nemrég bemutatott új készüléke például az egész világon sikeres lett, három ok miatt: nagyon jól olvashatók a billentyűi, tág határok közt állítható a karakterméret a kijelzőn, illetve a hangerő a hangszóróban, és végtelenül leegyszerűsített a menüje. A porszívóiparban a hollandok kifejlesztették a Posture Protect markolatot, amivel a csukló és a hát terhelése nélkül lehet vezetni a csövet, másrészt a rajta lévő irányítógomb segítségével a szívóerő is szabályozható (azaz nem kell porszívózás közben lehajolni a géphez).

Danó Anna
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)

cimkék

hirdetés

Könyveink