2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés

 

Az anesztetikumok biztonságossága erősen korfüggő

Állati vizsgálatok azt jelzik, hogy ha az általános érzéstelenítőket az agyfejlődés kritikus szakaszaiban alkalmazzák, ez károsítja a szinapszisok kialakulását és a kognitív működést.

A Current Opinion in Anesthesiology augusztusi számában megjelent egyik közlemény szerint, ha az agyfejlődés stádiumában alkalmazzák állatokban az anesztéziát, ez gátolja a neuronális aktivitást és kommunikációt, és tartós kognitív károsodáshoz vezet. Dr. Vesna Jevtovic-Todorovic, az egyik szerző, a Virginiai Egyetem professzora szerint a zavartalan neuronális kommunikáció elengedhetetlen feltétele az agy megfelelő fejlődésének, s az anesztetikum ebbe avatkozik bele. Jelenleg nem rendelkezünk adatokkal arra nézve, hogy hasonló hatás előfordul-e a gyermekekben is.

Az agyfejlődés legérzékenyebb szakasza az, amikor a szinapszisok keletkezése maximális sebességgel folyik. Az elmúlt évtizedben állati modelleken végzett vizsgálatok igazolták, hogy az általános érzéstelenítők – akár magukban, akár kombinációban alkalmazva – jelentős neuronpusztuláshoz és a szinapszisképződés zavarához vezetnek. Dr. Jevtovic-Todorovic szerint e folyamatok károsítják az agy fejlődését mind a rágcsálókban, mind a nem humán primátákban.

„Az Országos Toxikológiai Kutatóközpontban (NCTR) nemrég elvégzett kísérletek kimutatták, hogy a ketamin, amely egy gyakran használt anesztetikum, jelentős és tartós kognitív károsodást okoz a rhesus majmokban, ha az agyfejlődés kritikus stádiumában alkalmazzák. Ez okkal kelt aggodalmat a gyermekeinknek adott anesztetikumokkal kapcsolatban” – mondta dr. Jevtovic-Todorovic.

A Neurotoxicology and Teratology augusztusi számában az NCTR kutatói egyik legújabb eredményükről számolnak be: az agyfejlődés stádiumában levő majmokban a klinikailag szokásos mennyiségben és arányban izofluránt (1%) és dinitrogén-oxidot (70%) alkalmaztak. Nyolc órányi altatás elegendő volt ahhoz, hogy a majmok agyában jelentős idegsejtpusztulást tapasztaljanak. Mi több, a majmokban a neuronális károsodás mértéke nagyobb volt, mint a rágcsálókban, ami a majmok nagyobb érzékenységére utal – ijesztő eredmény, tekintetbe véve a nem humán primáták és az emberek genetikai hasonlóságát. Az is elképzelhető azonban – írták a szerzők –, hogy a majmok a fejlődés érzékenyebb szakaszában voltak kitéve a manipulációnak, mint a rágcsálók, mivel az egyes fajok között nem lehet pontosan megállapítani, hogy egy-egy fejlődési periódus minek felel meg a másik fajban.

„Nagyon fontos, hogy megállapítsuk, hogy az emberben mely periódusokban a legérzékenyebb az agy fejlődése, hogy meghatározhassuk az ártalom mértékét, illetve hogy minimalizálhassuk azt” – mondta dr. Jevtovic-Todrovic.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Newswise, MedicalOnline, Neurotoxicology and Teratology )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink