hirdetés
2018. október. 15., hétfő - Teréz.
hirdetés

 

Répa vagy párizsi?

Az elhízott kutyák viselkedése hasonlóságot mutat a túlsúlyos emberek egyes személyiségjegyeivel. Ezt állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és a Padovai Egyetem kutatói, akiknek közös publikációja június 6-án jelent meg a Royal Society Open Science folyóiratban.

hirdetés

Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind pedig állatvédelmi szempontból fontos kérdés, így az ebeknél is élénken kutatottak a lehetséges kiváltó okok és háttértényezők. Azonban egy másik aspektusból is lényegesek a kutyán végzett kutatások. A négylábú ugyanabban a környezetben él, mint az ember, ezért sokszor ugyanazok a külső tényezők hatnak rá, beleértve a hízékonyságra hajlamossá tévő faktorokat. Így a kutya, kiegészítve a klasszikus, rágcsálókon végzett vizsgálatokat, ideális modellállata lehet az elhízás okait és következményeit vizsgáló kutatásoknak, különösen ami a jelenség lelki, szociokognitív okait illeti.

Az ELTE Etológia Tanszékén Pongrácz Péter egyetemi docens vezetésével Torda Orsolya PhD-hallgató ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a táplálék minősége mint motiváló tényező eltérő fontosságú-e  kövér, illetve nem elhízott kutyák esetében. Ennek érdekében két olyan széleskörűen alkalmazott viselkedés tesztet végeztek el hízásra hajlamos (Arany Retriever, Labrador Retriever, Beagle) és nem hajlamos (Border Collie, Mudi) fajtákon, amelyek során fontos jelentősége van a táplálék jelenlétére adott viselkedési válasznak. A vizsgálathoz az említett fajtákból normál testalkatú, illetve elhízott alanyokat toboroztak. Az első, a „kétutas választás” során a kutyának két cserép közül kell választania, miután a kísérletvezető az egyikre rámutat. Míg a mutatással jelzett edényben mindig alacsony motiváló erejű jutalom volt (répa-, illetve narancsdarabkák), a másik edény vagy üres volt, vagy az alanyok felénél kívánatos párizsit tettek bele. Az eredmények szerint a túlsúlyos kutyák fajtától függetlenül kevésbé követték az emberi mutatást. Vagyis, nem a kísérletvezető viselkedése által kiemelt répát választották, hanem lehetőleg az ízletesebb falatot. Úgy tűnik, hogy ezek a kutyák inkább törekednek az energiában gazdag táplálék megszerzésére, mint normál súlyú társaik. Ezzel jól összhangban van az a tény, hogy a magas kalória tartalmú ételekhez való vonzódás a az emberi elhízással kapcsolatban is jól ismert.

A második teszt az úgynevezett „cognitive bias” teszt, ami azon alapul, hogy egy rövid tréning során az alany megtanulja, hogy az egyik oldali cserépben mindig van jutalomfalat, míg a másik oldaliban soha nincs. Majd a teszt végén a cserép középre kerül, vagyis bizonytalan, hogy vajon tartalmaz-e táplálékot vagy sem. Ez esetben az elhízott kutyák lassabban és kisebb valószínűséggel közelítették meg a középre helyezett tálkát, vagyis mondhatni negatívabban ítélték meg a helyzet kifizetődőségét. Embereknél is megjelenik ez a fajta pesszimizmus, amit a depresszió és az elhízás kapcsolatával hoznak összefüggésbe.

Érdekes eredmény még, hogy a fajták közötti különbségek nem a hízékonyságban keresendők, hanem inkább azzal vannak összefüggésben, hogy az adott fajta mennyire kooperatív az emberrel. Míg a Beagle kutyákat arra tenyésztették, hogy önállóan vadásszanak, addig a Retrieverek szorosan együttműködve dolgoznak gazdájukkal. Ez magyarázhatja, hogy utóbbiak hűségesebben követték az emberi mutatást.

Az ELTE-n és a Padovai Egyetemen párhuzamosan folyó kutatásból kiderült, hogy a túlsúlyos kutyáknak a táplálék minősége és megtalálási valószínűsége más motiváló erővel bír, mint a nem elhízott ebek számára. A kövér kutyák igyekeznek maximálni az energiabevitelüket, viszont ha a táplálékhoz való hozzáférés nem biztos, többet hezitálnak. A két rövid viselkedési teszt eredményei nagyon hasonlóak az emberek esetén egyes személyiségjegyeket és az elhízást vizsgáló kutatások eredményeivel, így úgy tűnik, a kutya valóban jó alanya lehet a jövőben az elhízást kísérletesen tanulmányozó kognitív etológiai vizsgálatoknak. 

A kutatás résztvevői: Pogány Ákos, Torda Orsolya, Lieta Marinelli, Lenkei Rita, Júnó Vanda és Pongrácz Péter

 

(forrás: ELTE)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink