hirdetés
hirdetés
2017. július. 27., csütörtök - Olga, Liliána.
hirdetés


Pálinkás: Többet fordítunk K+F+I-re

Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez, mondta az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke.

hirdetés

"Pénz nélkül nem lehet kutatni, de a pénz önmagában nem is elegendő. Nagyon fontos, hogy a források felhasználása hatékony legyen, a valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a kiválasztási rendszer útján kell biztosítani", fogalmazott. Hozzátette: csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan, kiszámítható versenypályázati rendszerben ösztönző finanszírozással érhető el az innovációs teljesítmény fokozatos javulása. Ezért az NKFI Hivatal mára olyan pályázati portfoliót alakított ki, amelyből az innovatív vállalkozások és vállalatok mellett a fiatal kutatók, a már jelentős elismertséggel rendelkező tudósok, a kutatóintézetek is nyerhetnek forrásokat az alapkutatásokban, a fejlesztésben és az innováció terén egyaránt és a programok a célzottan támogatják a vállalati és kutatói együttműködéseket.

Pálinkás József elmondta: az innovációs teljesítményt mérő statisztikai adatok jellemzően több évvel korábbi állapotot rögzítenek, így a jelenlegi forrásbőség és az egyes pályázói csoportokat célzottan támogató konstrukciók hatása a most megjelenő, az innovációs teljesítményt a korábbi évek alapján mérő adatokban még nem érzékelhető. Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400 milliárd forintos keretösszegű forrás, amelyről 2015-től 2017 első feléig támogatói döntés született és a következő négy évben használják fel. Hozzátette: a 2021-2022-es magyarországi adatokon látszania kell azoknak az eredményeknek, hogy most sokkal többet fordítunk kutatás-fejlesztésre és innovációra, mint tettük ezt 2014 előtt. Ehhez hozzájárulnak a vállalkozások innovációs tevékenységét célzottan ösztönző programok is.

Úgy vélte, ha jól hasznosulnak a tavaly és idén eddig soha nem látott keretösszegekben meghirdetett kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokban elérhető források, néhány éven belül növekszik az innovációs teljesítmény és jelentősen erősödhet a hazai innovatív vállalkozások nemzetközi versenyképessége, szemben a 2007-2015 közötti időszakkal, amikor jelentősen kisebb mértékű volt a ráfordítás és ez érződik az innovációs teljesítmény 2015-2016-os adatain is.

Az NKFI Hivatal most közzétett felfedező kutatásokat ösztönző 2017. évi eredményhirdetéséről szólva kiemelte: 2017-ben 400 kutató és kutatási projekt, a beadott pályázatok mintegy 30 százaléka nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást az alapkutatásokat ösztönző programokban. A támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el. A szervezet 3 milliárd forintos keretösszeggel új kiválósági pályázatot is útjára indított, amelynek keretében olyan vezető kutatók kaphatnak támogatást, akik az elmúlt 10 éves teljesítményük alapján a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe, a felső 10 százalékba tartoznak. Az Élvonal program nyertes pályázói öt évre maximum 300 millió forintos támogatást kapnak, fűzte hozzá Pálinkás József, aki szerint a pályázat segít ösztönözni a világ élvonalába tartozó magyar tudósokat, hogy Magyarországon hozzanak létre olyan kutatócsoportokat, tudományos műhelyeket, amelyek nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.

Kitért arra is, hogy nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására európai uniós és magyar forrásból. Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, míg az NKFI Alapból három közép-magyarországi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen (SZIE) működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.

A centrumoknak az a céljuk, hogy az ipari igényeket és az egyetemi alkalmazott tudományi és innovációs kutatási programokat közelebb hozzák egymáshoz, emelte ki Pálinkás József, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy zseniális kutatói ötletből rövid időn belül új termék szülessen, ennél jóval gyakoribb, amikor az ipari vállalatok keresnek megoldást egy-egy felmerülő problémára. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok abban segítenek, hogy a meglévő és a jövőben beszerzendő kutatási infrastruktúra képes legyen kiszolgálni az ipari vállalatok igényeit a legkisebbektől a legnagyobbakig. A központok ugyanis lehetőséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozásoknak is, amelyek egyébként nem tudnának költséges kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni.

Pálinkás József kitért arra is, hogy több mint 140 millió eurót (42 milliárd forintot) nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió Horizont 2020 (H2020) kutatási, fejlesztési és innovációs programjában, a közvetlenül az Európai Bizottság felhívásain elnyerhető forrásokból. Ezzel az eredménnyel a magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink