hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Tudomány

Ötletes módszer a ráksejtek legyőzésére

Valaha egy faló elég volt Trója elfoglalásához. A benne ülő harcosok, miután bejutottak az egyébként bevehetetlen városba, már könnyen ellátták az ott élő ellenség baját. Ma a kutatók egészen apró „falovakat” (minisejteket) gyártanak, hogy azok a rákos sejtekbe hatolva bevigyék a hatásos szereket.

A modern „trójai” minisejtekből – amelyek ausztrál kutatók bejelentése szerint felhasználhatók a gyógyszernek ellenálló tumorokkal szemben – két garnitúrára van szükség. Az elsőben a kommandósok ülnek, az ő feladatuk az őrség – az ellenálló képesség – kiiktatása, és csak utána jöhet a második hadosztály a (daganat)tömeget pusztító fegyverekkel: a rákos sejtek számára halálos mennyiségű kemoterápiás anyaggal.

A történet, mint már megannyi a modern tudomány történetében, az E. coli nevű baktériummal kezdődött. Most épp arra vették rá ezt az egysejtűt a kutatók, hogy ne középen, hanem a szélén osztódjon. Az eredmény mini baktériumsejtek születése. Ezeket megtisztították a bakteriális mérgektől, majd feltöltötték őket kemoterápiás gyógyszerekkel és antitestekkel. Mivel eredetileg azt szerették volna elérni, hogy az ép sejtek ne károsodjanak, mint a régebbi onkológiai gyógyszerek alkalmazásakor, a módosított baktériumot közvetlenül a kísérleti állatokban kialakult daganatba injekciózták, és a minisejtek szinte mellékhatás nélkül pusztították el a tumort. Csakhogy sok daganat idővel ellenállóvá vált a kemoterápiával szemben, így olyan módszert kellett találni, amivel ez az akadály is legyőzhető.

A rákos sejtek ellenállása egyes esetekben egy fehérje, az MDR1 túltermelésén múlik. A daganat „rájött”, hogy ha ebből bőségesen termel, azzal eltávolíthatja a gyógyszert a sejtjeiből. Ha nem is képes a teljes medicinaadag kipumpálására, a hatását alaposan csökkentheti az MDR1-gyel. Amint a rákos szövetnek ez a „trükkje” világossá vált, a kutatók elkezdték keresni az ellenszert. Az ausztrál csoport felismerte: a minisejteket fel tudnák használni e fehérje termelésének felfüggesztésére is. Ennek bizonyításaként létrehozták az első számú falóba szánt „kommandósokat”. Ezek olyan speciális ribonukleinsav (siRNS) szálak, amelyek ha bejutnak a rákos sejtbe, ott hozzákötődnek az örökítőanyag (DNS) azon részéhez, amely az osztódás során továbbadja az utódsejteknek azt a tudást, hogy hogyan kell MDR1-et termelni. Ezzel a folyamat blokkolódik, az egyre növekvő (sok osztódással egyre több sejtet létrehozó) daganat új sejtjei nem tudnak gyógyszerkipumpáló fehérjét előállítani. Ezzel az első számú trójai ló (a minisejt) és a benne ülő kommandósok (siRNS) megtették kötelességüket, jöhet a kettes számú gárda, azaz a gyógyszer.

Az ausztrál laboratóriumban az emlő-, a vastagbél- és a petefészekrák elleni gyógyszereknek ellenálló ráksejtekkel beoltott kísérleti egerek sorban megkapták mindkét minisejt-sorozatot. A második hullám után a daganatok mérete és sejtjeinek száma csökkenni kezdett, bizonyítva, hogy az első adag valóban blokkolta a MDR1-termelést, és a gyógyszer ismét hatni tudott. Száztíz nappal később minden kezelésbe vont egér életben volt, míg a nem kezeltek már egytől egyig elpusztultak.

A minisejtek gyorsan bejutnak – a rákos sejtek körülveszik és bekebelezik őket. „Amikor az első trójai faló megjelenik, a daganat sejtjei szinte kitárják előtte a kapukat. Majd felkészülnek a következőre, nem számítva arra, hogy abban már teljesen más anyag rejtőzik” – magyarázza Himanishu Brahmbhatt, a Sydney-ben működő Engeneic vállalat munkatársa, a kísérletek vezetője. Hozzáteszi: „A minisejteket a rák típusától függően számos gyógyszerfajtával és különböző siRNS-ekkel is fel lehet tölteni, hogy megakadályozzák a gyógyszerrezisztenciáért felelős fehérje termelődését”.

Forrás: Dr. Varga Zoltán, Népszabadság Online

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink