Miért öregednek lassabban az emberek, mint a többi emlős?
Különböző fajok feltűnően hasonló számú mutációt halmoznak fel életük során; átlagos élettartamukat nem a genetikai változások mennyisége, hanem a sebessége határozza meg, írja a Qubit.
16 emlősfaj és az ember egészséges testi sejtjeiben zajló genetikai mutációs folyamatokat vizsgálta az a nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature folyóiratban április 13-án megjelent tanulmányban ismertette eredményeit.
Az ILF Science ismertetése szerint a kutatók a 16 faj 56 egyedének bélrendszeréből gyűjtöttek sejtmintákat. A genetikai elemzés szerint a mutációk száma nagyjából azonos volt minden fajnál, az üteme azonban jelentős eltéréseket mutatott. A vizsgált fajok változatos élettörténete ellenére az élettartam végén az egy sejtre jutó becsült mutációs terhelés csak mintegy háromszorosan változott az egyes fajok között.
Az emberi sejtek évente átlagosan 47 mutáción esnek át, miközben az oroszlánok testi sejtjeiben 160 ilyen genetikai változás történik, az egereknél pedig évente 796. Az emberek átlagéletkora 83,7 év, az oroszlánoké 20,6, az egereké viszont csak 3,7 év. Ezek alapján a kutatók azt állítják, hogy az élettartam fordítottan arányos a szomatikus mutációs rátával, ami egyben azt is jelentheti, hogy a szomatikus mutációk jelentős szerepet játszhatnak az öregedésben, írja a lap.
