hirdetés
2018. november. 20., kedd - Jolán.
hirdetés

 

Miben különbözik az alap- és célzott kutatás?

Ha az alapkutatások eredményei szabadon elérhetők, miért kell nekünk ebben részt vennünk? A Magyar Tudományos Akadémia elnökének írása.

hirdetés

A felfedező kutatások eredménye nem megjósolható; a legfontosabb eredmények gyakran oldalágként, meglepetésként, néha egyszerű bosszúságként adódnak. A célzott kutatások eredménye sem biztos (ha előre tudnánk az eredményt, nem kellene kutatni), itt azonban a remélt eredmény nagyjából előre látható, amit vagy sikerül elérni, vagy nem.

Az alapkutatások eredményét tudományos cikkek vagy monográfiák formájában publikáljuk. Ettől kezdve ez az eredmény az emberiség közkincse: közös kincsünk Eukleidész Elemeitől az Humán Genom Projekt eredményeiig, Kant filozófiai gondolataitól a 2. világháború történetét feldolgozó számos monográfiáig minden fontos tudományos eredmény.

A célzott kutatásoknál a megrendelő mondja meg, mi történjen az eredménnyel. Ha közérdekű a megrendelés (egy világgazdasági elemzés vagy egy mindenkit érintő klímakutatás), akkor általában ez is közzétehető; de ha a versenyszféra valamelyik résztvevője rendeli meg a kutatást, akkor az eredmények közzététele időben vagy a részletek tekintetében korlátozott lesz.

Egy kutatásnak fontos eleme az is, hogy mennyi ideig tart. Az alapkutatások időskálája nagyon változó. A nagy ötlet jöhet egy perc alatt, de lehet, hogy 100 évet kell rá várni; a matematikában vannak 2000 éves megoldatlan problémák is, amelyek ma is intenzív kutatás tárgyai.

Egy alapkutatási probléma nehézségét nemigen lehet előre megjósolni. A négyszín-tételt eleinte könnyű fejtörőnek gondolták, de bizonyítása több mint 100 évet vett igénybe; sokan még ma sem tekintik teljesen megoldottnak, mert a megoldás nagyon nem „elegáns”, nem mutat rá a lényegre (az elegancia szerepére még visszatérek). Viszont az informatika matematikai alkalmazásának fejlődéséhez jelentősen hozzájárult.

Célzott kutatásból 5-10 évnél hosszabb idejű szinte nincsen. Általában a kitűzött célban benne van a rendelkezésre álló idő is; a megrendelő előre megjósolható, mérhető előrehaladást vár el.

Egy kutatási eredménytől azt várjuk, hogy előbb-utóbb a gyakorlatban is hasznosuljon, a belefektetett pénz és energia megtérüljön. De mit jelent az „előbb-utóbb”? Az alapkutatások területén hasonló a helyzet, mint a kutatáshoz szükséges idő esetében: az eredmények gyakran 50-100 évvel később válnak alkalmazhatóvá. A célzott kutatás költsége (legalábbis a megrendelő célkitűzése szerint) a kutatás után azonnal megtérül.

Lovász László MTA elnök írását az Akadémia honlapja közli.

(forrás: MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink