Gondolatait használva formált mondatokat egy lebénult ember
Egy gerincvelő-sérülés miatt nyaktól lefelé majd egy évtizede lebénult ember gondolatait használta fel arra, hogy valós idejű mondatokat alkosson, adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja.
A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói két pici, 4-szer 4 milliméteres elektródákból álló szenzort ültettek a férfi agyának bal féltekéjébe, képessé téve őt arra, hogy leírja gondolatait - ezt a képességet a kutatók gondolatírásnak nevezik. A férfi 2007-ben szenvedett gerincvelő-sérülést, a szenzorokat kilenc évvel később ültették be az agyába, amikor 65 éves volt. Azt kérték tőle, hogy képzelje el, amint tollat és papírt tart a kezében, majd próbáljon meg írni.
Az agykéregbe beültetett szenzorok érzékelték az agy aktivitását, mikor elképzelte az írás mozdulatát. Egy algoritmus ezután dekódolta a mozgást minden egyes betű esetében, szöveggé alakította, amely megjelent egy számítógép képernyőjén. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a BrainGate2 klinikai kutatásban részt vevő férfi, akit egyszerűen T5-nek neveztek, képes volt kommunikálni szöveggel olyan gyorsasággal, ahogyan egészséges emberek egy okostelefonon üzenetet írnak.
A két kis szenzor továbbította az információkat az agynak a kéz és a kar mozgását irányító területéről egy algoritmusba, amely szöveggé alakította őket, ez jelent meg a számítógép képernyőjén. Az agyból-szövegbe rendszert használva T5 képes volt 90 karaktert legépelni percenként, ami több mint kétszerese a korábbi rekordnak egy agy-számítógép összeköttetés (interface) esetében. Egy szükséges képességei birtokában lévő ember átlag 23 szót képes percenként leírni egy okostelefonon a kutatók szerint.
A felfedezés milliók számára biztosíthat új reményt, olyanoknak, akik elvesztették felső végtagjuk használatának képességét, vagy beszédképességüket betegség vagy sérülés következtében, hangsúlyozta Jaimie Henderson, a Stanford Egyetem idegsebész professzora, hozzátéve: szöveg által akarjuk helyreállítani a kommunikálás képességét.
Ha egy ember megbénul, az olyan cselekvések esetében, mint a sétálás, a beszéd vagy egy pohár ital megfogása az agy idegi aktivitása megmarad. A kutatók ezt a tevékenységet akarják kihasználni, hogy segítsenek visszaszerezni az elveszett képességeket.
A kutatócsoport két évig dolgozott a projekten, de már hosszú múltjuk van az agy-számítógép kapcsolat kifejlesztésében a lebénult emberek megsegítésére, mondta Frank Willett agykutató, aki Hendersonnal együtt dolgozott a kutatásban.
