hirdetés
hirdetés
2018. május. 23., szerda - Dezső.
hirdetés

 

Emberi agy egerekben

Egerek agyába ültettek be egy miniatűr emberi agyat, amely bár alig lencsényi, szerkezetében leképezi a normális méretű agyat, írja az Index.

hirdetés

Amerika és a világ egyik vezető biológiai kutatóintézetének, a San Diego-i Salk Institute kutatói az egerek agykérgébe ültettek be egy egészen apró, őssejtekből növesztett emberi agyszövetet, írja az Index.. A rágcsálók szövetéből előzetesen lekapartak egy keveset, hogy legyen helye az implantátumnak, melyet előzetesen egy bő hónapon keresztül laboratóriumban növesztettek. Őssejtekből már öt éve tudnak agysejteket differenciálni, azonban laboratóriumi körülmények között ezek nem túl életképesek: ha pár milliméteresnél nagyobbra nőnek, elhalnak, mert az oxigén és tápanyag ekkor már nem jut el a belül lévő sejtekig.

Az egérkísérlet közvetlen célja ennek a problémának a megoldása volt: az emberi agyszövet az egér szervezetéhez kapcsolódva megfelelő tápanyag- és oxigénutánpótlást kap. Így a mesterséges körülmények között növesztett emberi agy további növekedése és fejlődése is megfigyelhető.

A kísérlet ebből a szempontból remekül működött: a beültetett emberi szövetek 80 százaléka sikeren beágyazódott. A kutatók ezt úgy tudták ellenőrizni, hogy génmódosítással az implantált emberi sejteket zölden fluoreszkálóvá tették, így az egerek fején egy átlátszó burok alatt azokat folyamatosan megfigyelhették.

Az emberi agyszövet ugyan csak pár milliméteres, lencse nagyságú volt, de ez így is az emberi agy leképezése: az agyszövet struktúrája és sejtjeinek fejlettsége egy újszülött agyáénak felelt meg. Az emberi szövet és az egér agya között teljes körű kapcsolat jött létre: az emberi agydarab még axonokat is küldtek az egér mindkét agyféltekéjébe.

Viselkedési szinten ennek ellenére nem figyeltek meg jelentős változást a kísérleti egereknél. Nem lettek okosabbak, „emberibbek”, gyakorlatilag ugyanúgy működtek tovább, mint a kontrollcsoportban lévő társaik. Egy memóriatesztet is végeztek az állatokon, és ott sem volt jelentős különbség: a zsákutcák között az egyetlen valódi menekülő útvonalra másnap ezek az egerek sem emlékeztek jobban, mint a többiek. Igaz, perspektívájában az is sokat jelent, hogy a rövid távú memóriájuk a jelek szerint mégis csak jobb volt valamivel a miniatűr emberi agyat kapó egereknek.

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink