hirdetés
2019. június. 26., szerda - János, Pál.
hirdetés

 

Éjjel és szürkületben jobban öl a munka

Egy elemzés szerint, amely több mint 2 millió személy adatait dolgozta fel tanulmányok alapján, a nem nappali műszakos munka növeli a kardiovaszkuláris események, így a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Mindezidáig ez a nem nappali műszakra és a kardiovaszkuláris kockázatra vonatkozó legnagyobb vizsgálat.

hirdetés

A kutatást végző kanadai és norvég kutatók eredményeiket július 25-én publikálták a British Medical Journal-ben.

Arról számoltak be, hogy az állandó nappali műszakos munkásokhoz képest a nem nappali műszakosokban 24%-kal nagyobb a koronáriaesemények rizikója, 23%-kal nagyobb a szívinfarktusé és 5%-kal nagyobb a stroke-é. A koronáriaesemények kockázata azokban emelkedett meg leginkább, 41%-kal, akik éjjeli műszakban dolgoztak. A bármilyen okú halálozás azonban nem volt gyakoribb a nem nappali műszakos dolgozókban.

A tudósok már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy a nem nappali műszakos munka megzavarja a biológiai óra működését, a cirkadián ritmust, és számos vizsgálat szerint egészségügyi problémákat okoz, például növeli a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint kockázatát. Igazolták a nem nappali műszak és a diabétesz összefüggését is; például egy, a Harvard Egyetemen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a nem nappali műszak növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

A rákkal való kapcsolat is elismert a munkaegészségügyben, főként 2008 óta, amikor 38 éjszakai műszakos dán nő kárpótlást kapott azért, mert emlőrákjukat hivatalosan foglalkozási betegségnek ismerték el.

A nem nappali műszak és a vaszkuláris betegségek közötti kapcsolat azonban még mindig kérdőjeles volt. A szerzők szerint ennek – talán részben – az lehet az oka, hogy a korábbi vizsgálatok különféle módszereket és populációkat használtak, más-más módon definiálták a nem nappali műszakot és a koronáriaeseményeket. Emellett – az elemzések módszerei miatt – a régebbi vizsgálatokat elavultnak is tartják.

A mostani vizsgálatban, amelyet Daniel G. Hackam, a kanadai Western Egyetem epidemiológiai és biostatisztikai tanszékének munkatársa vezetett, 34 vizsgálat adatait elemezték, amelyekben összesen 2 011 935 személy vett részt.

A nem nappali műszakos munkát úgy definiálták, hogy minden olyan munkát ilyennek tekintettek, amikor a személy nem a szokásos munkarendben (általában reggel 9-től délután 5-ig) dolgozott; vagyis a definíció szerint ilyen volt a délutáni és éjjeli műszak, a szabályos váltott műszak és a rendszertelen váltott műszak is.

A több mint 2 millió személy közül 17 357-ben fordult elő valamilyen koronáriaesemény, 6598-nak volt szívinfarktusa és 1854-nek iszkémiás stroke-ja. Az elemzés szerint mindezek a betegségek szignifikánsan gyakoribbak voltak a nem nappali műszakos dolgozókban. „A nem nappali műszak összefüggésben állt a szívinfarktussal (kockázati arány: 1,23, 95%-os konfidencia intervallum: 1,15-1,31; I2=0) és az iszkémiás stroke-kal (1,05, 1,01-1,09; I2=0). A koronáriaesemények aránya szintén magasabb volt (kockázati arány: 1,24, 1,10-1,39), azonban szignifikáns heterogenitás (I2=85%) mutatkozott az egyes vizsgálatok között.”

A „szignifikáns heterogenitás” alatt a kutatók azt értették, hogy a kutatási módszerek, a hipotézisek, a mintavételi kritériumok és a definíciók között jelentős különbségek voltak az elemzett 34 vizsgálatban. Amikor megvizsgálták, hogy mi lehet az oka a vizsgálati módszerek konzisztenciája hiányának, akkor arra jutottak, hogy nem az, hogy figyelembe vették-e a dohányzást és a társadalmi-gazdasági helyzetet.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy bár az általuk kiszámított relatív kockázatok csak mérsékeltek voltak, de mivel az általános populációban igen nagy a nem nappali műszakban dolgozók aránya, a népegészségügyi hatás nem elhanyagolható.

Ha például Kanadára alkalmazzuk az adatokat, ahol 2008-2009-ben a dolgozók majdnem egyharmada nem nappali műszakos volt, akkor ott a szívinfarktusok 7%-a, az összes koronáriaesemény 7,3%-a és az iszkémiás stroke-ok 1,6%-a a nem nappali műszakosság következménye lehetírja a Medical News Today.

Ezeknek az eredményeknek befolyásolniuk kell a munkaegészségügyet és a szabályozást – figyelmeztetnek a kutatók. A nem nappali műszakos munkásoknak például oktatást kell kapniuk azzal kapcsolatban, hogy miből vegyék észre a szívproblémák korai jeleit, és olyan szűrőprogramokra is szükség van, amelyek kimutatják a kockázati tényezőket, így a magas vérnyomást és az emelkedett koleszterinszintet a nem nappali műszakos dolgozókban.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Medical News Today)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink