hirdetés
hirdetés
2017. december. 17., vasárnap - Lázár, Olimpia.
hirdetés


A holnap világa

Nem ismerjük, tehát félünk tőle, pedig az sem biztos, hogy egyhamar megvalósul a mesterséges intelligencia, írja az MTA honlapja.

hirdetés

De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? – az MTA honlapján olvasható beszámoló szerint erről beszélt Benczúr András a Szigmában. Az újabb kutatások szerint a talamusznak csak egy kisebb része felel azért, hogy az érzékszervi információk eljussanak az agykéreghez. A többi rész eddig ismeretlen működéseinek feltárására nyert pályázatot egy magyar kutatócsoport Acsády László vezetésével.

Ma a mesterséges intelligencia kifejezést azokra a gépekre használjuk, melyek egy-egy betanított feladatot látnak el. Ezek között vannak olyan látványosak is, mint az önvezető autók, vagy a Facebook hírfolyamát generáló rendszer. Ugyanakkor inkább gépi tanulásnak nevezném ezeket a folyamatokat, ugyanis ezek a gépek nem rendelkeznek intelligenciával” – mondta Benczúr András, az MTA SZTAKI Informatikai Kutatólaboratórium laborvezetője.

Szintén autós példát hívott segítségül Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének ERC Advanced Grant-nyertes kutatója, amikor a talamusz működését és az agykéreggel való kapcsolatát magyarázta. „Ha elképzeljük, amint autóvezetés közben a bevásárlólistán töprengünk, akkor a talamusz és az agykéreg két eltérő működési folyamatát tapasztaljuk. Egyrészt érzékszerveinken keresztül érzékeljük a külvilágot, az elsuhanó fákat és a hangokat, melyek csupán pillanatnyi információkat jelentenek. Legtöbb érzékszervünk nagyon gyorsan adaptálódik az új ingerekhez, így egy rövid idő után nem érzékelik többé az adott zajt. Mindeközben folyamatosan próbáljuk fejben tartani a listánk minden elemét, ami viszont egy időben elnyújtott folyamat.”

A magyar kutatócsoport többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy a talamusznak és az agykéregnek milyen tulajdonságai teszik azt lehetővé, hogy a talamusz egyik része a pillanatszerű események feldolgozását végezze, míg másik része képes legyen információkat viszonylag hosszú ideig megtartani és feldolgozni.

A 2017. április 11-ei adás, amelyből kiderül az is, hogyan lehet vizsgálni a gondolkodó agyat, és a kutatás miként segíthet a Parkinson-kór elleni küzdelemben, itt meghallgatható.

(forrás: MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink