hirdetés
2017. augusztus. 23., szerda - Bence.

A tünetek változékonysága COPD-ben

A COPD-s betegek tünetei változékonyak, lehet évszaki, heti és napi ingadozás is a tünetek intenzításában.

A COPD ( chronic obstructive pulmonary disease) progresszív légúti betegség, amely folyamatos tünetekkel, ezek rosszabbodásával és ezzel együtt a légzésfunkciós paraméter, a FEV1 (forced exspirarory volume in 1 second) csökkenésével jár, amit időközönként az exacerbációk fokoznak.

Az újabb közlemények már azt vizsgálják, hogy a COPD-s betegek tünetei hogyan változnak. 2009-ben Partridge és munkatársai írták le először, hogy a súlyos COPD-s betegeknél a reggeli tünetek a legrosszabbak. Európában és Amerikában zajlott a vizsgálat. Interneten keresztül 803 COPD-s beteget kérdeztek meg, akik közül 289-en súlyos COPD-ben szenvedtek, ezek közül 46%-a úgy véleményezte, hogy a reggeli tünetei a legrosszabbak. A légszomj volt a leggyakoribb reggeli tünet, ami befolyásolta a betegek reggeli aktivításait. A vizsgálatban az éjszakai tünetekre is rákérdeztek, amelyek közül a kimerültség, fáradékonyság volt kiemelendő.

2011-ben Kessler és munkatársai 17 európai ország részvételével 2441 súlyos COPD-s beteget telefonon interjúvoltak meg és az elmúlt egy hét alapján a nappali COPD-s tünetekre voltak kíváncsiak. A megkérdezettek nagy része, 92,5%-a legalább egy vezető tünetet említett, amelyek a nehézlégzés, bő köpetürítés, köhögés, sípolás és a mellkasi feszülés voltak. A nehézlégzés volt a vezető tünet, a betegek 72,5%-ánál. A fent említett gyakori tünetek közül egy vagy két tünet váltakozását jelezte a betegek 62,7%-a. A felkelés utáni reggeli tünetek voltak a legrosszabbak a betegeknek, ezek közül is a 70,9% bő köpetürítést, 60,1% köhögést, 45% nehézlégzést, 45% mellkasfeszülését és 43% mellkasi sípolást panaszolt. Az éjszakai tünetek 10-25%-ban jelentkeztek.  Egész éven át váltakozó tüneteket jelzett vissza 59,5%, ezeknél a legrosszabbak a tünetek a téli hónapokban. Jenkins és munkatársai is igazolták a TORCH klinikai vizsgálatban, hogy magasabb az exacerbációk száma a téli időszakban. A betegek 54,4%-ának heti tünet ingadozásai vannak, míg 44,7%-nál a tünetek naponta változnak. A mellkasfeszülés és a nehézlégzés volt a legváltozóbb tünet, amit a mellkasi sípolás követett, akár a heti, akár a napi panaszokat nézték.

Egy másik tanulmányban 2012-ben Espinosa és munkatársai 472 súlyos COPD-s beteg tüneteit értékelve azt igazolták, hogy a köpetürítés (55,9%) és a nehézlégzés (49,8) volt a két leggyakoribb tünet. A betegek tüneteinek az ingadozásának okára is kíváncsiak voltak. 69,2%-ánál szezonális ingadozás van a tünetekben, ahol a téli és a nyári tünetek a legrosszabbak, ezenkívül 60,9%-uknál napi, illetve heti ingadozása van a tüneteknek. A megkérdezett betegeknél szintén a reggeli, felkelés utáni tünetek voltak a legrosszabbak, a köpetürítés és a köhögés volt a vezető ezek közül. A másik tünetes periódus az éjszakai volt, amikor a mellkasi sípolás és a mellkasfeszülés volt a fő panasz.

Kim és munkatársai koreai beteganyagon (133 súlyos COPD-s beteg) értékelték a betegek tüneteinek a változását. A koreai betegek 57%-a a reggeli tüneteket jelölte meg dominánsnak és súlyosnak.

Az utóbbi években számos olyan kérdőívet szerkesztettek, amelyek segítségével objektíven lehet értékelni a betegek tüneteit. Az első ezek közül a Clinical COPD Questionnaire (CCQ), majd a Leicester Cough Questionnaire, majd a Manchester Respiratory Activities of Daily Living Questionnaire, vagy a Cough And Sputum Assessment Questionnaire. Partridge és munkatársai fejlesztették ki a Capacity of Daily Living during the Morning (CDLM) kérdőívet, ami speciálisan a COPD-s betegek reggeli panaszait értékeli objektívan. Hat kérdésből áll, amelyekre 0-5 értéket adhat a beteg. Habár nincsen specifikus kérdőív az éjszakai panaszok objektivizálására, a COPD and Asthma Sleep Impact Scale (CASIS) kérdőív használatos, ami hét kérdésből áll. Ez a kérdőív szignifikánsan korrelál a St. George Respiratory Questionnaire-rel (SGRQ) és el tudja különíteni a betegség súlyosságát és az exacerbációt.

 

Hogyan lehet kezelni a tünetek változékonyságát COPD-s betegeknél?

Kessler és munkatársai általt publikált munkában a 2441 súlyos COPD-s beteg megkérdezésével a betegek 51,3%-a úgy nyilatkozott, hogy nem változtatják a terápiájukat, ha a tüneteik a nap folyamán rosszabbodnak, és csak 35,7% jelezte azt, hogy ilyen esetben használja a szükség eseténi hörgőtágító terápiáját. A betegek 38,7%-a azt nyilatkozta, hogy még akkor sem változtatja meg  terápiáját, amikor a tünetek rosszabbodása már pár napja fennáll. Emiatt mindenképpen a terápia stratégiai átgondolására van szükség egészségügyi szakember segítségével.

2009-ben Partridge és munkatársai 442 COPD-s beteg bevonásával a reggeli tünetek kontrolját vizsgálták két ICS+LABA kombináció mellett a budesonide/formoterol és a fluticasone/salmeterol terápiával. Eredményként a formoterol kombináció bizonyult hatékonyabbnak a reggeli tünetek kontrolljára, ebben a formoterolnak az a hatása érvényesült, hogy nemcsak hosszú hatású, hanem gyors hatású is. Változás történt a COPD terápiájában az elmúlt évek során. Eddigi a COPD fenntartó terápiájában az volt fontos, hogy a hörgőtágító hosszú hatású legyen és a gyorsasága nem. Az elmúlt évek közleményei átgondolásra kényszerítették a COPD terápiás stratégiáját. Ismerve azt, hogy a COPD-s betegek reggeli, felkelés utáni tünetei a legrosszabbak, a COPD-s betegek terápiájában előnynek bizonyult, ha a hosszú hatás mellett gyors hatása is van a hörgőtágítónak. A CLIMB 12 hetes klinikai vizsgálat is azt igazolta, hogy a tiotropiumhoz adott gyors és hosszú hatású formoterol szignifikáns előnyt jelentett a reggeli tünetek csökkentésében. Ezért a jövőben még több klinikai vizsgálatra van szükség, ami összehasonlítja a gyors és lassú kezdetű hosszú hatású hörgőtágítók hatékonyságát a COPD-s betegek reggeli tüneteinek a csökkentésében.

Jelenleg két olyan hosszú hatású LABA készítmény van a COPD terápiás palettáján, aminek gyors hatáskezdete is van. Az egyik a formoterol, aminek a gyors hatáskezdete mellett 12 órás hosszú hatása van, a másik az indakaterol, amelynek a gyors hatáskezdete mellett 24 órás hörgőtágító hatása van. Az új hosszú hatású antikolinerg (LAMA) terápiák közül a GLOW 2 klinikai vizsgálatban a 24 órás hatású glycopyrronium igazolta a gyors kezdetű hörgőtágító hatását is a tiotropiumhoz képest. Ez az előny a használat után már 5 perc múlva jelentkezett és négy órán keresztül is tartott.

A COPD-s betegek tünetei változékonyak, lehet évszaki, heti és napi ingadozás is a tünetek intenzításában.  Több közlemény kiemelte a felkelés utáni, reggeli tünetek súlyosságát, az éjszakai tüneteket és a terhelés kiváltotta tüneteket. Ezeket figyelembe véve a gyors hatáskezdetű LABA és LAMA terápiának előnye van a reggeli tünetek gyors csökkentésében, az életminőség javításában.

(Forrás: Jose Luis Lopez-Campos et al.: Symptom variability in COPD: a narrative review, International Journal of COPD 2013:8 231-238)

Dr. Gálffy Gabriella, Phd
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!