hirdetés
hirdetés
2017. november. 20., hétfő - Jolán.
hirdetés

Ónodi: Ki kell terjeszteni a svájci modellprogramot! (Bővítve!)

Az egészségügyért felelős államtitkár bízik abban, hogy elterjed az alapellátás praxisközösségeken alapuló svájci modellje.

hirdetés

Ónodi-Szűcs Zoltán az alapellátási modellprogram szerdai budapesti zárórendezvényén azt mondta, szükség van az alapellátás átrendezésére, hogy a körülbelül kétmillió nem fertőző, de krónikus betegségben szenvedő embert el tudják látni, és a svájci modellprogram ebben segíthet. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két projektje keretében összesen 9,2 milliárd forintot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. A jövő évi költségvetés tervezése során további két és fél milliárd forintot terveznek a modellkísérlet kiterjesztésére, amivel száz fölé emelnék a kísérletben részt vevő praxisok számát, közölte az államtitkár, hangsúlyozva: ez még nem kormánydöntés, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott költségvetési tárgyalás eredménye.

A magyar ellátórendszer tetejére állított piramisként működik: a szakellátásnak erős a lobbiereje és ezért erősen finanszírozott, míg az alapellátás kisebb lobbierővel és kevesebb forrással, így sokan azt gondolják, nem megfelelően működik. Ezen szeretnének változtatni, mondta. Hozzátette: nagyon fontos presztízst adni az alapellátásnak, hogy fiatal orvosok is válasszák hivatásuknak. A modellprogram bemutatta, hogy megfelelő ösztönzőkkel működhet a megelőzés, jelentette ki. Azt mondta: bízik abban, hogy a következő tíz év egyik legfontosabb ügye lehet a svájci modell elterjesztése. Ebben a modellben ugyanis erősebb a prevenció és nagyobbak az alapellátásban dolgozó orvosok lehetőségei, hogy a betegükről gondoskodhassanak.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint hiába került mintegy 48 százalékkal több pénz az alapellátásba, csak ezzel nem lehet elérni a változást.

A Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között megvalósuló alapellátás-fejlesztési modellprogram célja az volt, hogy olyan működési modellt alakítsanak ki, amelyben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel, többek között gyógytornásszal, egészségpszichológussal, dietetikussal szoros együttműködésben dolgoznak, ezáltal a gyógyítás mellett a betegségek megelőzését és az egészséges életmódot támogató szolgáltatásokat is nyújtanak. A program keretében 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy praxisközösséggé Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal, a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője beszámolt arról, hogy a modellprogram keretében jelentős szolgáltatásbővítés történt, kétszázezer ellátás történt a három és fél év alatt. A programok népszerűek voltak, az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. Jelezte: 40 ezer ember számára három és fél éve napi valóság az alapellátásban nyújtott többletszolgáltatás. Kiemelte: a praxisközösségi működés hatékonyabbá teszi az alapellátást, ami segíthet a háziorvosi praxisok betöltésében, hiszen a közösségi munka egyszerűbbé teszi a különböző munkafolyamatokat. Emlékeztetett arra, az országban évek óta kevés a háziorvos, ez a szakma nem vonzó a fiatalok számára, prognózisok szerint 2020-ra egymillió ember lakóhelyén nem lesz állandó háziorvos.

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszámolt arról, az egy emberre jutó igénybe vett szolgáltatások száma három körül alakult a programban, vagyis szinte mindenki igénybe vett legalább egy, de inkább több szolgáltatást. Az emberek nem azonos eséllyel férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de ez a modellprogram, amelynek mozgatórugói a népegészségügyi koordinátorok voltak, a méltánytalan egyenlőtlenségek ellen hatott, mondta. Hangsúlyozta: az alapellátásban dolgozókat érdekeltté kell tenni abban, hogy valódi népegészségügyi szolgáltatást nyújtsanak.

Dózsa Katalin egészségügyi közgazdász indokoltnak nevezte a preventív többletszolgáltatás-csomagot nyújtó program kiterjesztését; az egészségügyi közgazdászok becslése szerint ennek 40 milliárd forint a forrásigénye.

Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, hogy az alapellátás kihívásai globális szinten jelen vannak. Nem véletlen, hogy az egészségügy az egyik legnagyobb prioritása a svájci hozzájárulási programnak, amellyel országa segíti az új EU-tagállamokat a felzárkóztatásban. Hozzátette: a Magyarországnak nyújtott pénz tíz százalékát az egészségügyre és erre a programra fordították. Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője üdvözölte, hogy az egészségügyi kormányzat a program kiterjesztésére és az ellátás finanszírozásának növelésére készül.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink