hirdetés
hirdetés
2018. december. 14., péntek - Szilárda.
hirdetés

Egészségtervek készítését már 2015-ben javasolták

Nógrádban az országos átlag feletti a halálozás

Nógrád megyében jelentősen az országos átlag felett van a halálozás, a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékos az eltérés, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál – derül ki a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból, amelyről csütörtökön tárgyalt a nógrádi közgyűlés.

hirdetés

Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot. A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében. Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos.

A beszámoló kitér arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen. A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.

A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent. Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói kórházban pedig 20 milliárd forintot meghaladó fejlesztések történtek az utóbbi két évtizedben. Hozzátette, az infrastruktúra nagyjából rendelkezésre áll, az igazi kihívás az orvoshiány.

Már három éve javasolták az egészségtervek elkészítését

Az előző uniós ciklusban futó Egészségesebb egészségügyért program a módszertani kérdések kidolgozására fókuszált, amelyeket 2015-ben nyolc hónapon át a gyakorlatban is teszteltek. A pilotba 900 háziorvosi praxist vontak be az ország minden részéről. A résztvevő háziorvosok túlnyomó része pozitívan értékelte a módszertani fejlesztéseket, az egyéni egészségtervek kidolgozását például 80 százalékuk hasznosnak találta. A betegközpontú ellátás nem csak a biológiai problémára fókuszál, hanem az egyén szociális és kulturális hátterére is, holisztikusan szemlélve a klienst, hangsúlyt fektetve arra, hogy ő maga is felelős saját egészségi állapotáért. Az egészség tanácsadási folyamat – ennek irányelveit is elkészítették – lehetővé teszi például olyan egyéni egészségtervek kidolgozását, amelyben az egyénnel szemben csak olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeket teljesíteni tud. Ezeket a közösségi egészségtervekkel – amelyek 80-120 ezres populációra készülnek – összefűzve lehet egyénre szabott egészségvédelmi, betegségmegelőzési programot kínálni a pácienseknek. Mindehhez szoftverrendszer is készült, amelynek segítségével kiválasztható a kliens állapotának és lehetőségeinek leginkább megfelelő, lakóhelyhez közeli szolgáltatás. Az ebből eredő többletfunkciók azonban csak úgy érvényesülhetnek költséghatékonyan, ha a többletszolgáltatásokat nem szólópraxisokban, hanem team-munkában végzik el az orvosok, kompetenciákat átadva a szakdolgozóknak és a praxisközösségben dolgozó egészség tanácsadóknak, pszichológusoknak, gyógytornászoknak és dietetikusoknak. A pilot igazolta, hogy ha a táplálkozással, mozgással, lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadást az alapellátásba illesztik, az pozitív hatással lesz a lakosság egészségi állapotára. A módszertan mellé finanszírozási javaslat is készült, ebben a prevenciós feladatok és a páciensgondozás díjazását indikátorrendszer helyett – pozitív ösztönzőként – ráépülő, extrafinanszírozással képzelték el.

T.O.

(forrás: MTI, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink